Élhetőbb városok, elégedettebb városlakók

Zumba Portugáliában, egy ír börtönépület revitalizációja, e-cargo kerékpárok Maastrichtban, egy régi erőd tele mai kreativitással Lettországban – mi köze mindennek egymáshoz? A kulcsszó, ami ezeket az egymástól látszólag távolálló dolgokat összekapcsolja: URBACT. És hogy ez mit is jelent, arról itthon legközelebb április 26-án, Miskolcon tudhatunk meg többet.

Kedden és csütörtökön reggel zumba, hétfőn és pénteken pilates torna, szerdán street workout – a Portugália legdélibb részén fekvő Loulé város ezeket a díjmentes sportolási lehetőségeket ajánlotta fel polgárainak és a turistáknak egyik parkjában a múlt év nyarán. Ugyanekkor Európa egy másik szegletében, Észak-Írországban Armagh városa azon dolgozott, hogy a gépkocsiforgalom által a '60-as évektől kezdődően különálló területekre szabdalt történelmi belvárosának az egységét visszaállítsa, és ezen belül a 18. század végén épült műemlék börtönépületét más funkcióval újra életre keltse.

Maastricht ugyancsak tavaly nyáron elektromos cargo kerékpárokat ajánlott fel kipróbálásra 6 hónapos időtartamra, elsősorban a házhozszállítással foglalkozó vállalkozások érdeklődésére számítva. A lettországi Daugavpils város pedig 2 km² kiterjedésű, 80 épületet tartalmazó, hatalmas, régi erődjét töltötte meg kulturális, kreatív intézményekkel.

Egyik város sem áll egyedül a kezdeményezésével, mindegyik esetben nagyjából tíz európai település együttműködéséről van szó. A portugál Loulé például a Vital Cities nevű hálózat tagjaként olasz, horvát, bolgár, magyar, lengyel, cseh, lett, norvég és brit városokkal karöltve valósította meg sportprogramját. A cél az volt, hogy a kedvezőtlenebb adottságú városrészek közterületeinek újragondolásával és a sportban rejlő lehetőségek segítségével hozzák egymáshoz közelebb a városlakókat. De természetesen a sport jó hatása az egészségre is fontos szempont volt, ami gazdasági tényezőként sem elhanyagolható. A Vital Cities egy teljesen új megközelítéssel dolgozik: míg általában az embereket próbálják a – komoly befektetések árán elkészült – nagy sportlétesítményekbe becsalogatni (ami gyakran csak korlátozottan sikerül), itt a sportlehetőséget viszik oda az emberekhez a közterületek felhasználásával, ezáltal ez utóbbiakat is tisztábbá, biztonságosabbá és zöldebbé téve.

Armagh a nyolc kis és közepes európai várost összefogó, a helyi kulturális örökség hasznosításának innovatív lehetőségeit kereső INT-HERIT hálózat tagja, Maastricht egy másik csoportban kilenc társával (Westminster, Brüsszel, Gdansk, La Rochelle, Párma, Split, Suceava,Tallinn, Umea) a teherszállítás negatív következményeinek csökkentésén dolgozik. Daugavpils a Gen-Y City hálózat keretében 11 másik várossal együtt a kreatív gazdaság támogatását tűzte ki célul, ami egyben a városközpontok újraélesztését is szolgálja.

Az itt felsorolt néhány példa csak a jéghegy csúcsát jelenti, összesen 24 hasonló városhálózat működik jelenleg az URBACT keretében, a résztvevő városok száma 250 körül jár. De mi is az az URBACT? Az elnevezés az „urban actions" kifejezésből származik, vagyis a cél az, hogy tegyünk a városainkért, tegyük őket élhetőbbé, tegyük jobbá a városlakók életminőségét. Mivel ez az EU kohéziós politikájának is egy fontos eleme, a városhálózatok európai uniós támogatással működnek, ami a tevékenységük 70-85%-os finanszírozását jelenti. A büdzséjük átlagosan 600 és 750 ezer euró között mozog, amit még kiegészít egy bő százezer eurós speciális keret. Az URBACT 2002 óta működik, a sikeresen lezajlott I. és II. programok után most a III. program (2014-20) fut, amelynek céljai között az Európa 2020 stratégia támogatása is szerepel.

Általában évente egyszer hirdetnek meg egy adott témára vonatkozó pályázati felhívást. Ezekről – és bármely más, az URBACT-tel kapcsolatos kérdésről – az érdeklődő városok a Lechner Tudásközponttól, az URBACT Nemzeti Tájékoztatási Pontjától kaphatnak felvilágosítást. Valamely városhálózatban való részvétel egyébként nemcsak a települések önkormányzatainak lehet hasznos, hanem a városokhoz kapcsolódó szervezetek munkatársainak, civil szervezeteknek, urbanista szakembereknek, egyetemeknek, kutatóintézeteknek is. A program honlapján bárki hozzáférhet az elmúlt 16 évben felhalmozódott tudásanyaghoz.

Egy-egy városhálózat szerveződhet egy akcióterv kidolgozására, annak megvalósítására vagy egy már jól bevált gyakorlat átadására. A napokban – a korábban említettek mellett – huszonöt újabb, az utóbbi típusba tartozó, úgynevezett transzfer városhálózat indult el, az első félévben 3-3 település részvételével, majd a hálózatok 5-8 résztvevőre fognak bővülni. A témák az önkormányzati pénzügyek jobb menedzselésétől, a generációk közötti kapcsolatok fejlesztésén át, a történelmi kerületek rehabilitációjáig terjednek, de például a városi méhek első hallásra meglepő témája is felmerül.

Egy másik aktualitás: a korábban említett 24, már működő városcsoport közül a húsz akciótervezési hálózat most április-május folyamán foglalja össze és mutatja be szélesebb közönség előtt az elmúlt két év munkájának eredményeit. A Loulé-től Rotterdamon át Manchesterig, Európa számos pontján megrendezett konferenciák után fogják ezek a hálózatok hivatalosan lezárni a tevékenységüket. A nemzetközi szakmai rendezvények természetesen egyébként sem ritkák az URBACT életében, egy-egy hálózat résztvevői is többször szerveznek találkozókat, de ugyanígy ott vannak a más szervezetek által rendezett városi témájú, például smart city konferenciákon is. Az URBACT legnagyobb rendezvényei az évente megszervezett városfesztiválok, amikor egy több napos, előadásokat, workshopokat és kötetlenebb összejöveteleket tartalmazó fesztiválon találkozhatnak az összes városhálózat képviselői.

Magyar városok is részt vesznek több hálózat működésében, így például Miskolc a SmartImpact csoport keretében arra keresi a választ, hogy hogyan kell előkészíteni egy települést az okos várossá váláshoz. Itt nem annyira a technológiai kérdésekre fókuszálnak, hanem sokkal inkább az igazgatási struktúra, a menedzsment, a gazdasági modell kerül előtérbe. A hálózat munkáját a német Fraunhofer Institut is támogatja. Miskolc városa a Miskolci Egyetem Elektronikai és Informatikai Kutató Intézetével és a Lechner Tudásközponttal (a Nemzeti URBACT Info Ponttal) együttműködve április 26-án, a Miskolci Egyetemen konferenciát szervez az okos városok témájában. A rendezvényen a SmartImpact projekt és Miskolc akciótervének ismertetése mellett a Miniszterelnökség Területrendezési és Településügyi Főosztályának elképzeléseit, a Lechner Tudásközpont okos város online példatárát, az URBACT program egyéb lehetőségeit, valamint Budapest és Kaposvár okos város stratégiáját is megismerhetik a résztvevők. A konferencián való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, a szervezők minden érdeklődőt várnak! Program itt, regisztráció itt.

Pesti Monika