Emlékhely épül a roma holokauszt áldozatainak Csehországban

Egy kifejezetten szép tervvel két cseh iroda, a terra florida és az Ateliér Světlík közös munkája nyerte azt a tervpályázatot, amelyet a csehországi Lety u Písku mellett működő egykori munkatábor és roma koncentrációs tábor helyszínére írtak ki. 1942-1943 között több mint ezer roma származású polgárt tartottak fogva, közülük több százan haltak meg és félezer embert vittek el innen az auschwitzi haláltáborba; a II. világháború után azonban évtizedekig elhallgatták a történetet. 

A Lety határában található munkatábor létrehozása Csehszlovákia lerohanását követően, 1939 nyarán kezdődött, az első rabok 1940 nyarán érkeztek meg. A helyszín eleinte általános munkatáborként működött, jellemzően priusszal rendelkező cseheket zártak ide. 1942 júniusában azonban ez lett a két helyszín egyike, ahova a bohémiai és morvaországi területekről begyűjtötték a roma nemzetiségű polgárokat. A jelentősen megnagyobbított tábor egy évig töltötte be ezt a funkciót; ezt követően kiürítették. A II. világháború alatt a Bohémia (azaz a történelmi Csehország) és Morvaország területén élő romák közel 90%-át meggyilkolták: a hozzávetőlegesen 6500 főből csak 583 élte túl a haláltáborokat. 

Mivel a csehországi roma népességből alig maradt valaki, a háború utáni évtizedekben az egykori gyűjtőtáboroknak gyakorlatilag a létezését is elfelejtették. Lety-ben az 1970-es években sertéstelepet, a másik tábor helyszínén, Hodonínban szállodát építettek a tábor egykori területén. A történetek módszeres feldolgozása igazán csak a rendszerváltást követően indult meg, és 2018-ban, több mint két évtizede zajló kampány hatására a cseh állam visszavásárolta az egykori lety-i területet, hogy emlékhelyet létesítsen. 

A Roma Kultúra Cseh Múzeuma 2019 októberében hirdetett nemzetközi építészeti és tájépítészeti tervpályázatot a II. világháború roma és szintó áldozatainak emlékhelyére a Cseh Kulturális Minisztériummal együttműködésben. A pályázat három kiemelt helyszínt jelölt meg a területen: az egykori barakkok helyét, azt a tömegsírt, ahova a táborban kitört tífuszjárvány áldozatait temették, valamint harmadikként a sertéstelepet. (Az utóbbi talán nem csak számunkra érthető nehezen; esetleg a szocializmus éveiben uralkodó kollektív elhallgatásra akarhatja felhívni a figyelmet.) A sertéstelep esetében a pályázók választhattak, hogy megtartják-e a jelenleg még álló 13 ólépületet, vagy sem.

A 41 nevezést vonzó pályázat eredményét a napokban hirdették ki; a hét finalista közül egy cseh konzorcium, a terra florida és az Ateliér Světlík nyerte azt.

A terv központi elemét egy 160 méter átmérőjű, kör alakú tisztás jelenti, amelyet az egykori barakkok helyén nyitnak az azóta sarjadt erdőben. A tervezők szerint ez a méret segít majd érzékeltetni, mekkora is volt a tábor kiterjedése – didaktikus rekonstrukciókat viszont nem terveznek. A tisztás szélén körbevezető út mentén harminc centiméterenként egy-egy olyan ember neve jelenik meg, aki a táborban raboskodott. Nem messze, egy új épületben a háború előtt a környéken élt romák és a tábor történetét, valamint a helyszínen lezajlott régészeti feltárások eredményeit mutatják majd be. Az emlékhely a tervek szerint 2023-ban nyílik meg a Norvég Alap másfél millió eurós támogatásából; Jana Horváthová, a múzeum igazgatónője a napokban azt is bejelentette, hogy a jelenlegi brnói központ mellett a múzeum Prágában is állandó helyszínt tervez nyitni.

Magyarországon a mai napig nem feltárt részleteiben a parajmos, azaz a roma holokauszt története. Karsai László történész a magyarországi üldözöttek számát 5-10 ezer közé tette, a halálos áldozatokét ezer főre becsülte 2012-ben. A Nehru-parton 2006-ban állították fel a központi emlékművet, Szabó Tamás munkáját. A komáromi Csillagerőd a második világháború alatt több ezer roma koncentrációs táboraként szolgált, akiket aztán innen szállítottak tovább munka- és haláltáborokba; a Liget Budapest projekt keretében nemrég múzeumi célokra felújított épületben azonban jelenleg erre semmi sem emlékeztet. Az egyéb magyarországi atrocitások helyszínét sok esetben semmi sem jelöli; a több mint száz áldozatot követelő várpalotai roma tömeggyilkosság helyszínére egy eldugott táblácska hivatott felhívni a figyelmet.