Erzsébet Irodaház - Groupama székház

Életünkben egyre nagyobb szerepet kap a fenntarthatóság, a környezetünk védelme, ezáltal több hangsúlyt fektetünk arra is, hogy a már elavult, régi épületeinket átalakítsuk és felhasználjunk belőle mindent, ami még menthető. Kolba Mihály és tervezőcsapata miközben modern épületté varázsolta a '60-as évekbeli Groupama székházat, igyekezett a fenntartható fejlődést is szolgálni.

Az Erzsébet Irodaház - Groupama Székház "A" és "B" jelű különálló iroda épületszárny, és az épülettömböket összekötő 34 m hosszú gyalogos átjárást szolgáló üveghomlokzatú híd együttese. "A" épület a Hungária krt. mentén fekszik pince+fsz.+6 em. magas, nettó 10 ezer m² alapterületű. A "B" épület pince+fsz+13 em. magas, szintén nettó 10 ezer m² alapterületű. Az 1960-as évek elején emelt "A" és "B" épület az akkori kor brutális modernista stílusában épültek. Az "A" épület elképesztően „egyszerű" monumentális óriási téglahasáb tömege mai szemmel talán „unalmas és sematikus", az 1960-as évek modern építészetének határtalan lelkesedését méltán tükrözi, szinte ikonja az akkori időknek. A „B" épület finom aszimmetrikus felfele törő toronyház tömbje "mai szemmel nézve már elfogadhatóbb", impozánsabb.

Az épületegyüttest 2006-ban vásárolta meg a jelenlegi tulajdonosa, az osztrák székhelyű Warimpex AG. 100%-os leányvállalata, az ELSBET Kft. Az épületek nagyon leromlott állapotban voltak, részleges felújítással eredeti céljukat hosszú távon biztosan nem tudták volna ellátni.

Előkészítő fázis, az ingatlanfe jlesztés cél ja és koncepció ja

Londonban talán nem lett volna kérdés, hogy a 2000-es években mit is kezdjünk a két épülettel, nagy valószínűség gel lebontották volna őket. Építészeti és kultúrtörténeti szempontból nagyon szerencsések vagyunk amiatt, hogy az ingatlan tulajdonosa megtartotta az "A" és "B" épületet, a környezetünk
védelme a gyermekeink unokáink jövője miatti aggódás pedig parancsolóan követeli tőlünk, hogy nem feltétlenül kell minden meglévő épületet lebontani és újat építeni helyette. Napjainkban napirendre került, hogy lehetőség szerint ne bontsuk el a régi, használható épületeket, hisz' ezek átalakításával - újjáépítésével hatalmas anyagi és fizikai erőforrásokat takarítunk meg, és megvédjük Földünket a környezeti katasztrófától.

A Tervező csapatnak feladták a leckét, hiszen mai igényeket kielégítő modern irodaházakat kellett tervezni, de megkötötte a kezüket a meglévő épületek architektúrája, a megmaradó szerkezet - csontváz fizikai paraméterei és a beruházás költséghatékonyságának jogos igénye. A legnagyobb kihívást az jelentette, hogyan lehet a múlt század "a Holdra lépést is teljesítő csodálatosan bátor hatvanas éveiből" ránk maradt építészeti ikonok architektúráját megőrizve egy mai építészeti együttest varázsolni.

1. Építészeti és városfejlesztési koncepció

"A" épület

A Hungária körútra néző tervezett felső nagy előtető és a homlokzat közepén megjelenő függőleges borda elemek szerkezetileg és az átépítés szempontjából a méretekhez képes minimális változást jelentenek, a főhomlokzat és a teljes Hungária körút felöli kompozíció viszont ezzel a kicsi átépítéssel is lényegeset változik, reprezentatívvá teszi az új irodaházat, a városképi szempontból messziről látszó ház hatalmas homlokzatán kijelöli a főbejáratot, este kivilágítva tovább növeli az irodaház városképi jelentőségét.

A Hungária körúti homlokzat közepén tervezett függőleges bordák a középen található főbejárat és a felső nagy előtető - "kalap" vizuális összekötő elemei tagolják a hosszú monoton körúti homlokzati síkot és a hatalmas tégla tömb brutális architektúráját. Oldalhomlokzatokon a porcelánkerámia burkolat kiképzése visszatükrözi a régi kőkiosztás kapumotívum-szerű kialakítását. Hátsó homlokzaton a régi "kő raszter" díszítésű homlokzat ugyanabból a kőporcelán kerámia burkolatból készült, mint a főhomlokzaton, viszont itt a porcelán kerámia táblák ragasztással kerültek rá a homlokzati falszerkezetre.

Mivel délnyugati tájolása van a hátsó homlokzatnak, csökkentettük az ablaknyílások méreteit, lejjebb vittük a parapet magasságot és "kitöltöttük" a meglévő nyílások szemöldökét hőszigetelt lemezburkolattal. Talán a hátsó ablaknyílásoknak ez az átszabása jelképezi leginkább azt, hogyan próbáltunk apró, de határozott építészeti változtatásokkal a mai követelményeknek megfelelő architekttírát létrehozni.

Hátsó homlokzat középső része jelentősen átalakult. Ha hőszigeteléssel láttuk volna el a régi architektonikus elemeket (hőszigetelt üvegezést tettünk volna be az egyrétegű drótüveg helyére, és a karcsú pillér raszter rácsszerkezetet körbe hőszigeteltük volna) akkor építészetileg groteszken változott volna meg a formája ennek a homlokzatrésznek, ezért döntöttünk úgy, hogy egy teljesen új középső homlokzat részt tervezünk, figyelembe véve az egész épület eredeti architektúráját.

A belső udvari nagy előtető építészetileg illeszkedik az "A" épület tervezett hátsó homlokzatához, párhuzamosan komponált három oszlopból és tartógerendákból álló acél tartószerkezete és a híd "háromlábas szerkesztése" összhangban van a hátsó homlokzat közepén tervezett párhuzamos "lamella-borda rendszerrel". "Feleslegesek" a híd harmadik lába és a hátsó előtető középső harmadik lába ill. gerendája, ezeknek nincs tartószerkezeti szerepe, "díszek".

"B" épület

Egyszerű téglatest formájú 40 méternél is magasabb tömegével kimagaslik a környezetéből, a Városliget és Hungária körút meghatározó látványeleme. Az ingatlan tulajdonosa, műemléki hivatal szakemberei és a tervezők arra a döntésre jutottak, hogy az 1960-as években épült "B" épület finom aszimmetrikus felfele törő toronyház tömb eredeti architektúrája az átalakítás, korszerűsítés során amennyire lehetséges meg kell őrizni. A mellékelt fényképen látható, hogy a teljesen szerkezetig lecsupaszított gyönyörű eredeti karcsú vasbeton szerkezetet újra felöltöztették a tervek szerint. A süttői mészkő tömböket ugyanabból a bányából hozták természetesen egy másik kőfejtés helyszínéről, az új kőburkolat alá hőszigetelés került, az
ablaksávok közé a hőszigetelés fölé lemezburkolatot terveztünk, amelynek az elemkiosztása alkalmazkodik a meglévő-megmaradó sávablakok ablakkiosztásához.

A "B" épület Erzsébet királyné útja felöli ablak nélküli égbe nyúló mészkőburkolatú impozáns oldalhomlokzata lenyűgöző hatású, a 2001 Űrodüsszeia című film monolit hasábjára emlékezteti azokat, akik arra sétálnak és megbámulják.

Híd

Miért lett ilyen a híd? A kérdés azért izgalmas, mert rengeteg körülmény befolyásolta, pontosabban fogalmazva keretek közé szorította, "korlátozta" a híd építészeti kialakítását. Építészeti értelemben teljesen más "műfaj" hidat tervezni, itt minden apró részletnek - "alkatrésznek" az egész hídra kiterjedően jelentősége van, mégis olyan mérnöki művet szerettek volna tervezők "varázsolni", amelyik túllépve a hídszerkezet mérnöki korrekt mivoltán, és kézzel fogható szépségén, a két épület közötti ékszerré, egy HÁZRA jellemző kisugárzásúvá válik. (HÍDRA mond juk azt, hogy építmény vagy mérnöki létesítmény, viszont egy HÁZRA nem szoktuk használni ezeket a szavakat, a legrosszabb esetben azt mondjuk rá, hogy épület...)

A 34 méteres távolság áthidalására tervezett híd derékszöget bezáró tört vonalban fut, az alja a 80 cm szintkülönbség miatt lejt, a teteje viszont vízszintes, ezért a belső terében változik a belmagasság, a tartószerkezet függőleges elemeinek és az oldalhomlokzat függőleges szerkezeti részeinek (üvegtáblák, keretek) méretei folyamatosan változnak. A felszínre-földre egy letámasztása van a hídnak ill. az "A" épület általunk tervezett, a meglévő tartószerkezettel összedolgozó, teherelosztó vasbeton falára támaszkodik. A híd lába három oszlopból áll, ebből kettő láb tartóoszlop, a középső harmadik pedig "dísz", az "A" épület hátsó homlokzatának közepén tervezett "bordás architektúra" leképezése a három hídláb.

A híd egyediségét, könnyed szerkezetét hangsúlyoztuk az acél tartószerkezetet beborító külső transzparens üveg sávokkal átláthatóvá tett burokkal. A kétoldali folyamatos üvegfalon keresztül látható a belső acél tartószerkezet, a külső-belső szemlélő is transzparensen átlát a hídon. A szerkezetre rímelő üvegosztás ritmusát a kékes-zöld és fehér üvegek váltakozó elhelyezése tovább hangsúlyozza. A tervezett homlokzati üvegsávokat felülről - alulról állókorcos lemezfedés keretezi, az állókorcok az üvegtáblák osztásával megegyezően körbe futnak.

Belülről érdekes látványok - távlatok nyílnak: a "B" épület irányából a térbeli perspektívára ráerősít a csökkenő méretek álperspektívája, emiatt hosszabbnak látszik a híd, a másik irányból pedig a valóságos perspektívát növelik a folyamatosan szélesedő méretek, a híd az "A" épület felől rövidebbnek tűnik. Ezek az érdekes "álperspektívikus torzulások" izgalmassá teszik a belső teret amellett, hogy "fizikailag is hat ránk" az emelkedő-lejtő padlószint. A számtalan behatároló geometriai tényező ellenére egy szerintünk izgalmas geometriájú
"látszólag egy lábon egyensúlyozó", könnyed híd készült a két épület között, a külső geometriája valószínűleg egyedülálló a 3%-ban lejtő alsó síkjával és a derékszögben bekanyarodó alakjával, az aszimmetrikusan leálló három alátámasztó tartóoszloppal komponált lábaival.

2. Környezetvédelmi szempontok

Terület elhelyezkedése és ökológia

Barnamezős beruházás. a két hatalmas meglévő épület szerkezete megmaradt, ami óriási mértékben csökkentette a beruházás "ökológiai lábnyomát".
Ráadásul növekedett a területünk ökológiai értéke, mert nagyobb az épületek közötti - körüli zöldterület, a fa is sokkal több (szinte nem voltak fák a területen, főleg a belső udvarokon a régi állapotban betondzsungel fogadta az ide érkezőket..), kevesebb esővíz folyik be a csatornahálózatba a kialakított nagy murva területek miatt.

A projekt ingatlan területének a legszennyezetteb része a Hungária krt. és Erzsébet királyné útja kereszteződésének közelében van, ide került egy kisebb park, sok zölddel, amely védi területünket főleg a Hungária krt. forgalmából adódó kedvezőtlen hatásoktól.

A fejlesztés előtt a két épület között egy nagy lepény épület terpeszkedett. Ez lebontásra került, felszabadult az ingatlan két épület közötti része, átlátható, átjárható, szellős, tágas lett, amit fokoz a második emelet magasságában átívelő híd látványa. A két épülettömeg körül-között biztosított a levegő áramlása, nem akadályozza semmilyen beépítés, ezért ökológiai szempontból sokkal egészségesebb, jobb az irodaházak közvetlen környezete, mint amikor még egv hatalmas lepényépület dugaszolta el a házak közötti teret.

Energia és fogyasztás

Az "A" épületben a gázvezetéket elbontottuk, nincs gázbekötése, a hűtés-fűtés és a gépi szellőztetés levegőjének temperálása egyaránt levegő-levegős hőszivattyúval üzemel, az összes munkahelyi világítótest energiatakarékos LED lámpa, az épületeteket plusz hőszigeteléssel borítottuk, az ablakok üvegszerkezeteinek legmodernebb kiképzése pedig lehetővé teszi a bent dolgozók elszigetelését a Hungária körút iszonyatos zajterhelésétől, valamint azt, hogy a nap hőterhelésétől megvédjük a belső tereket, a helyiségek lehető legjobb megvilágításának megtartásával. A szintek közötti közlekedést energiatakarékos, mozgási eneígiát is hasznosító liftek segítik mind az "A" mind a "B" épületben. Az energiafogyasztás így nagymértékben csökkent, sokkal több irodai munkahely létesült, mialatt az energia bekötések mértéke nem emelkedett.

Egészséges belső környezet - az épiiletfelhasználók jó közérzete

Az ablakok üvegszerkezeteinek legmodernebb kiképzése lehetővé teszi a bent dolgozók elszigetelését a Hungária körút iszonyatos zajterhelésétől, valamint azt, hogy a nap hőterhelésétől megvédjük a belső tereket, a helyiségek lehető legjobb megvilágításának megtartásával.

A "B" épület dél-nyugati intenzív hőterhelésnek kitett homlokzatára mozgatható (lehúzható - felhúzható) lamellás külső árnyékoló szerkezetek kerültek. Az épület 45 méteres magassága miatt a lamellás szerkezetüek közül a kétoldalt sínes kialakításúakat használtuk a nagy szélterhelés miatt. A lamellák motoros mozgatását a szél miatti károsodás elkerülése érdekében a ház épületfelügyeleti rendszere müködteti, ugyanakkor a bent dolgozók igény szerint akár iroda helyiségenként külön-külön is mozgathatják a szerkezet. Az egyedileg szabályozható hő-, szellőzés-, fény- és árnyékolásszabályzókat, valamint az intelligens szabályozhatóságot BMS rendszer biztosítja.

Nagyon fontos volt, hogy az irodaházak bármilyen alaprajzi változatában - elrendezésében, minden szituációban kialakított helyiségben legyen legalább egy nvitható homlokzati ablak. Számos belső üvegfal épült pl. a folyosó és a titkárság, ill. a folyosó - titkárság, igazgatói iroda közé, a vezérigazgatói irodaegyiittes a sok üvegfallal teljes mértékben egy térben kapott helyet, nagyon barátságossá, közvetlenné, átláthatóvá téve a tereket és helyiségeket.

Az "A" épület lépcsőházainak különleges megvilágítása, valamint a belső folyosók érdekes - színes belsőépítészeti designja kellemesen attraktívvá - otthonossá teszi a belső közlekedő területeket.

A minden emeleten más alapszínnel kifestett építészeti design elemek segítik a nagy épületben a tájékozódást, barátságossá, kedvessé - intimmé teszik a hatalmas belső közlekedőket, kézzelfoghatóvá teszik a hosszan elnyúló szinteken dolgozók és az érkező vendégek számára a közlekedési rendszert, funkcionális kialakítást. A kialakított nagy tárgyalók tágasak, mobil falakkal összenyitható-szétválasztható területeik jól használhatók, a "B" épület 13. emeletén a pesti és budai panorámára néző tárgyalók.felejthetetlen élményt nyújtanak az ott dolgozóknak.

A tervezett két épületet összekötő híd Groupama szlogenje szerint is a nagy világcég együvé tartozását, ill. megújulását szimbolizálja gyönyörű ékszerdoboz ikonként lebegve az „A" és a „B" épület között. Szimbolikus és építészeti jelentőségén túl lehetővé teszi a száraz lábbal való átkelést a két nagy ház között úgy, hogy mind a hídon átmenők, mind a külső térből szemlélődők a megépített híd transzparenciája miatt átlátják az egész két épület közötti teret kívül és belül is. Ez nagyon izgalmassá és nyitottá - transzparenssé teszi a hidat.