Technológia

Ez lehet a válasz a 21. század tervezési kihívásaira

1/20

forrás: Continental

forrás: Continental

forrás: Continental

forrás: Continental

forrás: Continental

forrás: Continental

forrás: Continental

forrás: Continental

forrás: Continental

forrás: Continental

forrás: Continental

forrás: Continental

forrás: Continental

forrás: Continental

forrás: Continental

forrás: Continental

forrás: Continental

forrás: Continental

forrás: Continental

forrás: Continental

?>
forrás: Continental
?>
forrás: Continental
?>
forrás: Continental
?>
forrás: Continental
?>
forrás: Continental
?>
forrás: Continental
?>
forrás: Continental
?>
forrás: Continental
?>
forrás: Continental
?>
forrás: Continental
?>
forrás: Continental
?>
forrás: Continental
?>
forrás: Continental
?>
forrás: Continental
?>
forrás: Continental
?>
forrás: Continental
?>
forrás: Continental
?>
forrás: Continental
?>
forrás: Continental
?>
forrás: Continental
1/20

forrás: Continental

forrás: Continental

forrás: Continental

forrás: Continental

forrás: Continental

forrás: Continental

forrás: Continental

forrás: Continental

forrás: Continental

forrás: Continental

forrás: Continental

forrás: Continental

forrás: Continental

forrás: Continental

forrás: Continental

forrás: Continental

forrás: Continental

forrás: Continental

forrás: Continental

forrás: Continental

Ez lehet a válasz a 21. század tervezési kihívásaira
Technológia

Ez lehet a válasz a 21. század tervezési kihívásaira

2018.11.14. 13:00

Cikkinfó

Támogatott tartalom

Cég, szervezet:
Continental, Studio IN-EX

Termék, technológia:
closed BIM

A Continental technológiai vállalatként úttörő szerepet vállal a mobilitási megoldások fejlesztése területén, új debreceni gyáruk építésénél pedig céljuk nem kevesebb, mint létrehozni a következő évtizedek gyárainak archetípusát.  Nagy feladat hárult a tervező Studio IN-EX csapatára, sikerük kulcsa pedig az általuk képviselt, itthon még szokatlan tervezési módszer.

 

Debrecen reptér melletti déli ipari parkjának egyik legmeghatározóbb zöldmezős beruházása nem csak a városnak, de a Continental vállalatnak is nagy lépés, hiszen a komplexum olyan megoldásokat vonultat fel, amelyek mintául szolgálhatnak majd a cég később megépítendő gyárai számára is. A mintegy 22.000 m2-en megvalósuló projekt nem egyszerűen egy gyártóüzem, de egy egész kis város létrehozását jelenti, ahol a munkatársak a mindennapjaikat és a szabadidejüket is szívesen töltik majd el. A munkavállalók értékteremtő képességének növelése kiemelten fontos a Continental számára, amihez elengedhetetlen a megfelelő munkakörnyezet biztosítása is.

Hangsúlyos keretszerkezetek adnak karaktert a komplexum minden épületének, amelyek funkcionális kiosztása már tömegükben is érződik, látványviláguk pedig a vissza-visszatérő színek és az egyszerű geometriai formák alkalmazása miatt válik egységessé. Az iroda-, gyártó- és raktárterületet magában foglaló főépületet, valamint a multifunkcionális épületet egy zöld park szövi egységbe.


forrás: Continental
4/20
forrás: Continental

 

A tervezők és a megrendelő célja egyaránt egy olyan korszerű és szerethető munkakörnyezet létrehozása volt, amely érdemben járulhat hozzá a hatékony munkavégzéshez. Az épületek közé olyan parkot álmodtak, amelyben az ergonómiai szempontokat helyezték előtérbe. Míg a szökőkút, az „okos" padok és pihenőboxok a munkavállalók nyugalmát és kényelmét szolgálják; a kültéri csapatépítő területek, a mászófal vagy a nyitott sportpálya segít élménnyé tenni az itt tartózkodást. Ezért lesz a komplexum része egy különálló, multifunkcionális épület is, amely egyszerre alkalmas különböző sportok gyakorlására, de a rugalmasan használható, a külső térrel egybenyitható terem bármilyen rekreációs tevékenységre megfelelő helyszínt biztosíthat.

A legtöbb ipari épülethez képest nagy hangsúlyt helyeztek az irodai és egyéb közös terek kialakítására, sőt az épületek külső megjelenésére is. A sportlétesítmények mellett a belső közösségi terek és az étterem világa is otthonos hangulatot tükröz. Az épületek külső megjelenésükben a minőségi anyaghasználat miatt inkább az irodaházak, semmint a gyárépületek elvárásainak felelnek meg.


forrás: Continental
12/20
forrás: Continental

 

Lényeges tervezési szempont volt az energetikai hatékonyság, céljuk a LEED Gold minősítés megszerzése – ami nagyon ritka elvárás egy gyárépület felé. A lehető legnagyobb arányú természetes bevilágítás érdekében a központi épületet belső udvarral, a termelési területeket homlokzati függönyfal-sávokkal látták el, de a gyártócsarnokban a belső üvegfalaknak köszönhetően az irodai folyosókról is szemmel követhető a munka.

Az ilyen ipari épületek szakági tervezése a szokásosnál bonyolultabb, ráadásul a gyár speciális igényei, valamint a számos futurisztikus megoldás – mint az automata tárolórendszer vagy az AGV robotok használata – nagyon pontos tervezést kíván. Ezért volt döntő fontosságú, hogy a Studio IN-EX, kihasználva a generáltervezés előnyeit, egy új típusú tervezési metódussal dolgozik. Az új módszer két alapelemre épül: egyrészt a kivitelezés végéig folyamatos lesz az aktív tervezői közreműködés, másrészt nem az itthon már elterjedőben lévő „open BIM", hanem „closed BIM" rendszerben dolgoznak. Ennek lényege, hogy az összes szakági tervező azonos szoftverrel, egy közös 3D-s modellben dolgozik, így a tervezés során elkerülhetők a térbeli koordinációs hibák. Az ilyen módon készült terveknek köszönhetően elkerülhetők a tervhibából adódó pótmunkák, azaz gyorsabb és költséghatékonyabb lesz a kivitelezés. A féléves tervezési folyamatot követően már az épületegyüttes alapkőletétele is lezajlott, ami kiválóan illusztrálja az új tervezési szemlélet¬mód hatékonyságát.


forrás: Continental
18/20
forrás: Continental

 

A Continental felismerte a BIM-ben való tervezés előnyeit és lehetőségeit, s ebben komoly támogatást kaptak a tervezőirodától is. A Studio IN-EX a tervezéshez és a szemléltetéshez egyaránt a legmodernebb technológiákat alkalmazta, többek között VR eszközöket és saját fejlesztésű AR applikációt. Kidolgoztak egy intelligens rendszert is, amellyel webes alapon a helyszínről lehet a modelleket további kivitelezési adatokkal felkészíteni, hogy az épületegyüttes BIM alapú üzemeltetése a lehető leghatékonyabban működjön.

Egy építkezés mindig magában hordoz előre nem látható kihívásokat is, ugyanakkor a closed BIM-ben való generáltervezés eddig ismeretlen biztonságot nyújt a beruházóknak, hiszen a költségek hatékonyabban tervezhetők, a határidők jobban betarthatók, a közös tervezésnek köszönhetően lényegesen kisebb a hibalehetőség, emellett pedig valós időben lekövethetnek minden folyamatot.

Nagy felelősség hárult tehát a Studio IN-EX tervezőgárdájára, akik új tervezési módszerrel ismertették meg a beruházás résztvevőit; az eddigi eredmények ugyanakkor őket igazolják. A legmodernebb technológia alkalmazása – többek között a kivitelezés pontosságának folyamatos lézerszkenneres ellenőrzése – kiemelkedően színvonalas, pontos és gyors munkát eredményezhet, ami nemcsak a tervezésben, de a kivitelezésben is új utakat nyithat meg.

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.