Fabölcső – A Konkrét Stúdió megvételt nyert terve a bölcsőde pályázaton

2020 január közepén hirdették ki a Kopp Mária Intézet által kiírt Bölcsőde ötletpályázat eredményét. Balogh Csaba, Deigner Ágnes, Sirokai Levente, Sónicz Péter, Dombrovszky Zsófia, Pádár Soma, Szitka Dániel, Tatár-Gönczi Orsolya Fabölcső című terve fenntartható, moduláris, könnyűszerkezetes bölcsődére tesz javaslatot.  

Könnyen adaptálható, többféle – jellemzően kisvárosi, falusi – települési struktúrába illeszthető rendszer tervezését tűztük ki célul. A különböző változatok méretükben és összetettségükben ugyan különböznek, de minden esetben a magas minőségű építészeti, belsőépítészeti karakter létrehozására fókuszáltunk. A gazdaságosság és funkcionális rend, letisztultság, átlátható szerkesztés, könnyen befogadható alapformák használata generálta a javaslatainkat. Kiemelten fontosnak gondoljuk, hogy a kisgyermekek korai fejlődési szakaszában (amikor talán még tudat alatt fejlődik a világról alkotott képük) a vizuális, taktilis és egyéb érzékszervi tapasztalásaikra természetesen ható, azt fejlesztő közeget teremtsünk.

Fontos továbbá, hogy optimálisan használjuk az erőforrásainkat és olyan épületeket hozzunk létre, melyek mentesek a felesleges hulladékterektől. A hagyományos cellás funkciósorolás helyett olyan térfolyamokat alkalmaztunk, amelyben izgalmas kapcsolatok, átlátások jönnek létre, akár bent és kint között is. Ez helyenként az érvényes szabvány felülírását igényli, viszont tapasztalataink szerint a valós működést nagyban segíti, illetve sokkal humánusabb közeget teremt.

A bölcsődék tereinek és berendezésének egységesen természetes, hívogató, az érzékekre ható és kellemes hangulatú helynek kell lennie a gyerekek és a szülők számára egyaránt; tiszta keretet adva a gyermekek számára, hogy szabadon próbálgathassák képzeletüket.

A bölcsődék funkcionális egységei:

Megérkezés: Szélfogó, melyet tágasra vettünk, hogy alkalmas legyen a babakocsik, kismotorok napközbeni tárolására.

Átadó, öltöző: Fontos része a bölcsődének, ez a határa annak ameddig a szülő is elmehet, itt búcsúzik el reggel egymástól gyermek és szülő és itt találkozik újra a nap végén. Terveinkben arra koncentrálunk, hogy ez a hely ne csak egy funkcionális helyiség legyen öltözőszekrényekkel, sokkal inkább egy élményszerű, többfunkciós tér jöjjön létre. Ennek érdekében nagyobb üvegfelületekkel kapcsoltuk az átadó/közösségi teret a vizesblokkhoz és a csoportszobához is. Az átadóból tudnak a gyerekek kimenni a játszóudvarra. A nagy, világos helyiség rossz időben helyettesítheti az udvari foglalkozást is, akár rögtönzött tornaszobaként is működhet.

Vizesblokk: 2 csoportszobánként egy közös vizesblokkot tervezünk, nagy átlátásokkal az átadó és a csoportszobák felé is. Ez támogatja a pedagógusokat és segíti a gyerekek felügyeletét, továbbá az egységes térélmény részévé válik.

Csoportszoba: Itt töltik a gyerekek a napjuk jelentős részét, ezért minden esetben nagy megnyitással tervezzük a fedett terasz felé, hogy minél több természetes fény jusson a térbe.

Javasolt tartószerkezet – CLT fapanel

A bölcsődék tartószerkezetét javasoljuk jól előregyártható rendszer alkalmazásával tervezni. Pályázatunkban a CLT panel (cross-laminated timber angol kifejezés rövidítése, azaz rétegragasztott fapanel) használatára teszünk javaslatot. Magyarországon egyenlőre még nem elterjedt, de a környező országokban (pl. Ausztriában) széles körben használt építőanyag. A CLT fapanel egy több rétegből speciálisan felépített tömör fa szerkezeti elem teherhordó célokra. A deszkavastagságú elemekből összeragasztott, préselt lemezek 10-15 cm vastagok, előregyártott fal- és födémelemek készíthetők belőle. A szerkezetkész állapotig gyorsan és pontosan el lehet jutni. Azt követően a burkolási feladatok már akár ‘kalákában’, helyi mesterek bevonásával, helyi anyagokból is végezhetőek.

Homlokzatképzés

Az általunk felvázolt megoldásokban időjárásálló, szerelt deszka- és lécburkolatot kaptak a bölcsődék. Ez anyagában és technológiájában jól illeszkedik a javasolt könnyűszerkezetes rendszerhez. De a CLT panelekre hőszigetelő vakolatrendszer is kerülhet, ha a környezet vagy az építési előírások azt kívánják meg, ezzel hagyományosabb megjelenésű házak tervezhetők.

A szerelt faburkolat alkalmazása több előnyös, izgalmas építészeti gondolat kibontását teszi lehetővé. Mozgalmas, játékos homlokzati struktúrák generálhatók, képes a kültérben szellős térelhatárolásra úgy, hogy a kint és bent határán „függönyként" viselkedik, alkalmas mind a padló, mind a fal burkolására. Széles skálán színezhető, alakítható, nemes, szépen öregedő anyag. Nem utolsó sorban léptékénél fogva megfelelően struktúrált, befogadható felületet ad, különösen a kisgyermekek számára.

A magastetős változatokban alapvetően fémlemez vagy más pikkelyfedésű tetőt javaslunk használni, de a megfelelően kezelt faanyag alkalmas lehet akár a teljes forma burkolására is, ezzel izgalmas „mesebeli" házakat eredményezve.

Kapcsolódás a meglévő épületekhez nyaktaggal

A meglévő épületekhez minden esetben könnyű, üvegezett nyaktaggal kapcsolódunk, ami egyszerre képes összekötni és elválasztani is a meglévő és új épület tömegét, homlokzati rendszerét. Nagyban leegyszerűsíti a bővítést technológiai és építésszervezési szempontból is, továbbá jól adaptálható és moduláris fejlesztéseket tesz lehetővé. Gyakran ebbe az épületrészbe helyeztük a bejáratot is, biztosítva mindkét épületrész gyors elérését, megtakarítva felesleges közlekedőket. A nyaktag építészeti formálása és anyaghasználata semleges, leginkább a nyílászárókhoz alkalmazkodó célszerű építményrész.

Belső terek

Javaslatunkban a belső terek meghatározó anyaga és felülete a szerkezetet is adó látszó CLT panel. A fa anyag bensőséges, otthonos környezetet teremt maga körül, tartós, alacsony gondozási igényű üzemeltetést tesz lehetővé. Jól párosítható egyéb fa szerkezetekkel, nyílászárókkal és beépített bútorokkal. A padlón természetes linóleum, vagy fapadló használata a legszerencsésebb, előbbire nagyon könnyen integrálhatók ábrák, rajzok, színek. Alternatívaként magas minőségű PVC is elfogadható, amely szintén látványosan alakítható. Az összefüggő, fuga nélküli megoldás tovább hangsúlyozza az összekapcsolódó, áramló tereket, továbbá könnyen takarítható.

Tervváltozatok

I. Új építésű 2-4 csoportos bölcsőde 14 illetve 8 fős csoportokkal (I. A. és 1.B. változatok)

Új építésű bölcsőde esetén a 4 csoport kialakítása tűnik a leggazdaságosabbnak, ekkor optimális a kiszolgáló helyiségek (konyha, irodák) nagyságának aránya a csoportszobákhoz képest; de olyan megoldást kerestünk, ami esetleg ütemezhetően is megvalósítható. Az U-alakú telepítés saroktelken, vagy keskenyebb telken is működhet. Az épület szervezésénél szempont volt a kültéri fektetésre is alkalmas, emberléptékű, részben fedett átriumudvar kialakítása. Törekedtünk továbbá arra, hogy a gyermekek és szülők által használt zóna áramló terek folyamatként működjön. A szomszédos csoportszobák összenyithatósága és a közös vizesblokk használata praktikus, életszerű funkcionalitást eredményez.

II. Meglévő óvoda bővítése 1 csoportos bölcsődével, 14 fős illetve 8 fős csoportokkal (I.B és II.B változatok)

A II.B változatban meglévő intézménynek egy városi környezetben lévő, lakótelepi 4 csoportos óvodát feltételeztünk. A II.B változatban meglévő intézményként egy kisvárosi, falusias környezetben lévő, utcafronton álló, magastetős épületben lévő 4 csoportos óvodát képzeltünk el. Az általunk elképzelt esetben a meglévő óvodával szomszédos telken - egyesítés után - bővülhet az intézmény 1 bölcsődei csoporttal. A beépítési struktúra „hézagába" került a régi és új épületrészt összekötő nyaktag az utcafronttól visszahúzva, ezen keresztül biztosítva kötelezően a gazdasági átjárást is a két épületrész között.

Feltételezzük, hogy az intézménynek egy közös vezetője van, az óvoda konyhája ki tudja szolgálni a plussz 1 bölcsődei csoportot is illetve a bölcsőde nevelői helyet tudnak kapni az óvoda irodablokkján belül. Így nem szükséges duplikálni az irodaterületeket, a konyha területét, a hulladéktárolókat, a karbantartó műhelyeket és a mosó-vasaló helyiséget. A meglévő óvodához könnyed nyaktaggal kapcsolódik a bővítmény, ezen keresztül biztosítva kötelezően a gazdasági átjárást is a két épületrész között. A gyerekek és szülők számára nincs átjárás a két intézményrész között, nincs közös használatú tér és a játszókertben is egyértelműen lehatárolásra kerül a két terület.

III. Meglévő kockaház bővítése 1 csoportos bölcsödével, 14 illetve 8 fős csoporttal vagy családi bölcsödével (I.C, II.C.1 és II.C.2 változatok)

A bővítendő kockaházként egy oldalhatáron álló kockaház típust vettünk figyelembe. A meglévő épülettel szerkezetkészként számolunk; a jellemzően két traktusban az új igényeknek megfelelő új helyiségosztást tervezünk és igyekszünk a meglévő homlokzati rendszert is megtartani. Ennek oka, hogy - az egységessége miatt mára felértékelődő - falukép megőrzését preferáljuk és gazdaságossági okokból a meglévő szerkezetek újrahasznosítását támogatjuk. A kockaházba csoportosítjuk a kiszolgáló helyiségeket, míg az új épületben a csoportszobát és kapcsolódó tereit helyezzük el; mert így biztosítható legjobban a megfelelő kertkapcsolat és az intimitás, illetve az új funkció számára szükséges áramló terek létrehozása. A két épület közötti nyaktagba kerül a bejárati zóna.

7 fős családi bölcsőde esetén az utcai traktusba csoportosítjuk a kiszolgáló helyiségeket, míg a kert felé a csoportszobát és mosdót helyezzük el; mert így biztosítható legjobban a megfelelő kertkapcsolat és az intimitás. A könnyűszerkezetes bővítménybe kerül a bejárati zóna és a kültéri fektető. A bővítéseket javasoljuk ugyanarra a kissé kiemelt padlószintre kerüljenek, mint a meglévő. A bejáratnál rámpával oldjuk meg az akadálymentes bejutást. A kockaház energetikai fejlesztését homlokzati hőszigetelő vakolatrendszerrel, új korszerű nyílászárókkal, a padló- és zárófödém hőszigetelésével és teljesen új - lehetőleg alternatív energiákra épülő - gépészeti és villamossági rendszerrel biztosítjuk. (napkollektorok az új tetőn, hőszivattyúk, stb.)

Az új épület tömegében a régi kockaház lapostetős újraértelmezése, méretrendjében, arányaiban pontosan idomul.

Konkrét Stúdió

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A pályamű a január közepén zárult Magyarország bölcsődeépítési programhoz kapcsolódó, tervezési programok, funkciósémák, és vázlat-, illetve koncepciótervek témában kiírt ötletpályázatra készült.

A pályázat kiírója a Kopp Mária Intézet, lebonyolítója a Lechner Tudásközpont volt. Célja, hogy a tervek magas építészeti minőségük és átgondoltságuk okán követendő építészeti mintát és kiindulási alapot szolgáljanak a bölcsődék tervezéséhez a konkrét megrendeléseket  kiíró szervezetek és intézmények számára. A pályázat azzal a lehetőséggel is kecsegtet, hogy a beérkező pályamunkák értékelése elvezethet a meglévő szabályozás újragondolásához.

A pályázatra beérkező tervek tehát nem helyettesítik a közeljövőben kiírásra kerülő pályázatokat, amelyeket konkrét tervezési feladatokra írnak majd ki, hanem csak előkészítik, támpontokat adnak hozzá. A pályázatról részletesen itt írtunk.

Szerk: Somogyi Krisztina