Közélet, hírek
Folytatódnak a bontási munkálatok a Diplomata-házon
2022.01.12. 17:28
Épp mai cikkünkben számoltunk be arról, hogy a fővárosi önkormányzat helyi védelem alá venné – számos más budapesti épülettel együtt – az egykori Diplomata-házat, a helyszínen járva azonban azt tapasztaltuk, hogy jelentős bontási munkálatok zajlanak a tömbön. A belső terek bontása már korábban megtörtént, most pedig már az ablakok sincsenek a helyükön, valamint a homlokzatba is belevágtak.
A Szentháromság téren álló, Jánossy György és Laczkovics László által tervezett, később Burg Hotelként ismert épület sorsával kapcsolatban 2021 őszén kaptak szárnyra a hírek, miszerint a helyén tudományos konferenciaközpont jöhet létre azt követően, hogy a Magyar Nemzeti Bankhoz kötődő Pallas Athéné Domus Meriti (PADME) alapítványhoz került.
A koncepció konkrétumai sokáig nem voltak ismertek azon kívül, hogy a Várnegyed történelmi arculatához, az UNESCO világörökségi környezethez illeszkedő stílusban képzelik el a leendő épületet, melynek homlokzati képe és magassága megegyezik a háború előtti eredeti állapottal, amikor is három különálló ház állt itt egymás mellett.
3/6
A Diplomata-ház állapota 2020. január 12-én, Fotó: Pleskovics Viola
A Diplomata-ház állapota 2020. január 12-én, Fotó: Pleskovics Viola
Ugyanakkor Reisz Ádámtól, a terveket jegyző RAPA Architects vezető építészétől nemrég megtudtuk: nem teljes rekonstrukció valósul meg, hanem egy vállaltan új, ám a háború előtti állapotot idéző házat képzeltek el a Mátyás templom szomszédságában. Cikkünkben a látványterveket is bemutattuk.
5/6
A Diplomata-ház állapota 2020. január 12-én, Fotó: Pleskovics Viola
A Diplomata-ház állapota 2020. január 12-én, Fotó: Pleskovics Viola
Az 1971 és 1981 között épült Jánossy-Laczkovics ház megmaradásáért a közelmúltban többen is kiálltak a szakma soraiból, köztük a MÉK és a MÉSZ is, a Huszonkettesek Építészcsoport pedig kérvényezte a védetté nyilvánítását. A fővárosi önkormányzat jelenleg a településkép védelméről szóló rendelet módosításán dolgozik, amely által helyi védettséget kaphatna az épület – ez azonban a körülményeket tekintve meglehetősen kétesélyes. Az épületben ma is komoly munkálatok zajlottak, a homlokzatok nyílászáróinak javarészét már eltávolították, illetve az első emeletek parapet falait bontották el ottjártunkkor.
08:41
Huszonkettesek (fb oldal) 2022.01.16. A Jánossy György és Laczkovics László által tervezett Szentháromság téri házra tavaly december 20-án országos szintű műemléki védési kezdeményezést nyújtottunk be az állami hatósághoz, a ház megőrzése mellett korábban négy országos szakmai szervezet kiállt. Az ÉTDR szerint a helyi kormányhivatal december 30-án bontási engedélyt adott ki az épületre. A tulajdonos január 12-én elkezdte az épület bontását. A kerület engedélyeit mellőző, sietve elkezdett bontás célja a kezdeményezett értékvizsgálatok elvégzésének ellehetetlenítése lehet. Az állam nem rendelte el az épület ideiglenes védelmét, holott ez lenne az egyetlen törvényben biztosított út arra, hogy a veszélyeztetettség esetén a jogszerű kezdeményezésünk nyomán a törvény szerinti értékvizsgálat lefolytatható legyen. Azért különösen erőteljes, és számunkra fájdalmas gesztus az állam részéről a demokratikus jog figyelmen kívül hagyása, mert az építtető szándéka nem saját használati igényeinek legitim betöltésére, nem saját identitásának, illetve az új funkciónak jó megjelenítésére, hanem elsősorban a városkép, a közös tér egy meghatározó pontjának megváltoztatására irányul. A tervezett változtatás ugyanakkor a közösség emlékeire, ilyen módon a közösség emlékezethez való jogára hivatkozik. A Jánossy-Laczkovics-ház létrejöttének, tervezésének körülményei közelebbről feltáratlanok, azonban építészeti minőségét ma széles szakmai, társadalmi konszenzus ismeri el, és a források arra utalnak, hogy a terv létrejötte a kor adottságai között a szakmai nyilvánosság részvételével történt. Ezzel szemben, mivel ez most szemünk előtt zajlik, azt biztosan tudjuk, hogy a bontás és a terv létrejötte nem állja ki a mai szakmai nyilvánosság próbáját, és a mai normák és törvények szerint antidemokratikus módon valósul meg. Az állam magánkéznek adja a közösség emlékeire vonatkozó döntéshozatal kizárólagos és korlátlan jogát: bár az építkezés elsődleges célja az emlékek kezelése, az emlékek, a történelmi források felhasználásába, kezelésük módjába a közösségnek semmilyen beleszólása nincs. Kizárólag a Várnegyed történeti fejlődésének adottságait tekintve az ismertté vált terven látható, a funkciónak ellenmondó forma a kisebb házak nagyobb egységekbe való összevonásának, arculatuk városképbe illeszkedő egységesítésének a Várnegyedben évszázadok óta meglevő történelmi tendenciájával szembe megy. A városkép antidemokratikus úton való megváltoztatása az emlékekhez – saját és közös emlékekhez – való jog kiforgatása és megcsúfolása, mert az állam jelen esetben egy korlátlan pénzforrásokkal rendelkező magánépíttetői szándékot az emlékek közötti önkényes válogatásra: a közös emlékekkel való visszaélésre hatalmaz fel. Az anyagi források, és a városkép megváltoztatásának szándéka törvényes kontroll nélkül, önmagukban felülírhatják a törvényben is foglalt demokratikus közösségi jogokat.
19:28
A január 12-én sietve, és jogszerű engedélyek nélkül megkezdett bontás valószínűleg azt jelzi, a tulajdonos tart a kezdeményezett védési kezdeményezések, értékvizsgálatok szabályos lefolytatásától. Ez sajnos az egész bontási és építési szándék legitimitására jelzés értékű, és nagyon szomorú, hogy ez megtörténhet 2022-ben Magyarországon.