Gettófal: múltból a jövőbe

A Dohány utcában tavaly átadott Gettófal kilép a szokásos emlékmű sablonokból. Akárcsak a botlatókövek, Sugár Péter munkája is egy pillanatra megállásra, gondolkodásra késztet, elmesél valamit, de szerencsésen kerüli a direkt vizuális hatásokat. Bán Dávid írása, Réthey-Prikkel Tamás fotói. 

A felemás eredménnyel lezárult tavalyi holokauszt emlékév kapcsán néhány új, a vészkorszakot felidéző jól sikerült emlékmű is született. A korábbi tipológiák sorával látványosan szakított az ELTE épületének téglasora közötti fugájában végigfuttatott, alig észrevehető névsor, de alig pár sarokra a Trefort-kerttől, Sugár Péter és Baróthy Anna (Szövetség ’39 Csoport) elképzelése nyomán, a Dohány utcában is született egy – Augé alapvetéséből kiindulva – nem-emlékmű.

A Dohány utcában ugyanis áll egy százéves iskola, amelybe pár éve költözött a Bét Menachem Zsidó Oktatási Központ. Az épület által körbefogott belső udvarnak pedig volt egy közel 20 méteres közvetlen kerítéskapcsolata az utcával, amit hosszú éveken keresztül egy palánkkal oldottak meg. 2014 elején merült fel a gondolat, hogy ezzel a „kerítéssel" kellene kezdeni valamit, ezért az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) megbízta Sugár Péter építészt – aki az elmúlt időszakban tanácsadóként, konzulensként, zsűritagként több holokauszt projektre is rálátott – egy emlékfal megtervezésével.

A rendelkezésre álló tér igencsak szűkösnek, egy klasszikus értelemben vett emlékmű számára eléggé előnytelennek bizonyult. Egy keskeny utca, még keskenyebb járdája mellé kellett „beszorítani" a kerítésként, sőt egy tolókapuval autóbeállóként is funkcionáló emlékművet. Az épületek tengelyéhez képest az egyik végében a telek felé kissé betolt, ezzel egy hosszan elnyúló, háromszöget formáló, árnyékoló tetővel ellátott emlékfal egy pillanatra megállásra késztet. Mivel az 1944 novemberében, a nyilas kormány által létrehozott budapesti gettó kerítése nem az utcafronton húzódott, így a Dohány utcai emlékhely kialakításának meg volt az a szabadsága, hogy ne ragaszkodjon a korabeli háborús fatákolmány bármilyen hatású rekonstrukciójához. Célja azonban mindenképpen a gettóról való megemlékezés, a terület és az itt felélénkülőben levő zsidó kulturális élet színtereinek bemutatása lett.

A nagy vonalakban háromosztatú emlékfal alapját a különleges technikájú, öntömörödő beton adja, amely segítségével igen finom felületek, akár milliméternyi vastagságú betűk, formák is kidomboríthatóak a betonfelületen. Erre illesztették azokat a kezeletlen acéllemez-táblákat, amiken lézer kivágással, három nyelven olvasható az emlékmű „mondandója", néhány tárgyilagos sor a gettó létezéséről, körülményeiről, majd mindezt egy Dávid zsoltár zárja. Középen rajzolódik ki a gettó területét bemutató térkép, amelyen a betonfelületek megmunkálására felkért Szövetség ’39 Csoport, technikailag bravúros, igen finom textúrákat hozott létre.

A gettó határvonalát kirajzoló – esténként alulról megvilágított – vonal köré és közé elhelyezett kis kukucskálókban pedig a környék zsidóságához köthető kiemeltebb épületéről, illetve néhány eseményről készült archív fényképek bújnak meg. A térkép mellett, betonba öntött betűkből feloldó kulcs a megjelölt helyszínekhez, majd a parkoló bejáratát képző, nagy felületű nyers acél tolókapu feliratai zárják az emlékművet. Itt, szintén lézer betűkivágással, némiképp dramatizálva az „élet" és a „halál" kronológiája olvasható, azaz a gettó tragédiájának előzményei és évszámai, illetve a terület újjáéledésének dátumai.

A baloldali beszögelésen, majd a tetőzeten is az Árpás Renátó által tervezett finom ornamentika húzódik végig, amely a Rumbach Sebestyén utcai Zsinagóga motívumkincsét ötvözte héber betűkkel. A szintén szépen megformált és technikailag kivitelezett mintázat, a pozitív, negatív és hiányos formák rendszertelenül váltogatják egymást, a beszögelésen, majd a tetőzeten, akár csak az egész emlékművön, itt is végigvonul a felület patinásítása.

A konstrukció szürkületkor teljesen új arcot kap, már most számos, finoman elbújtatott LED fény emeli ki a nappal kevésbé észrevehető részleteket, a teljes világítási rendszer kiépítésével – így a parkoló reflektoraival – pedig a fal új aspektusai tárulnak fel, így a tolókapu átlyukasztott feliratai a hátulról jövő megvilágítással válnak teljessé. A hagyományos értelemben vett emlékművek kereteiből kilépő Gettófal a holokauszt felidézése mellett ugyanolyan súllyal utal a környéken ismét felpezsdülő zsidó kulturális életre, a megújulásra és a jövőre.

Bán Dávid

Többek között a Dohány utcai Gettófal is megtalálható az Építészfórum kortárs építészeti térképén, melyet itt lehet böngészni további munkákért és cikkekért.