Nézőpontok/Kritika
Gondolatok a Városligetbe tervezett múzeumi negyeddel kapcsolatban
2015.01.13. 14:57
Különböző sajtóorgánumokban egyre gyakrabban találkozni a Városligetbe tervezett múzeumi negyeddel kapcsolatos írásokkal, különösen most, hogy az épületekre vonatkozó tervpályázatok is részben lezajlottak. A következőkben Simányi Frigyes gondolatait olvashatják.
Sajnálatos, hogy a megjelent cikkek nem egyszer átpolitizáltak, - ha kritika éri a tervet, az csak baloldalról érkezhet, pedig jobbról is érkezik, - vagy pedig főleg a zöldterületi problémákra koncentrálnak. Növekszik vagy csökken a zöldterület az épületek megvalósításával.
Pedig a probléma sokkal összetettebb, mint ahogyan az cikkekből kiderül. Nyilván minden épeszű ember örül annak, ha Budapest és az ország nagyszerű új létesítményekkel gyarapodik, ha a Városliget megújul. Azonban nem minden áron. Nem alaptalanul tiltakoztak és tiltakoznak politikai meggyőződéstől teljesen függetlenül, Príma Primissima díjas, Kossuth díjas, Ybl díjas építészek, szakmai és civil szervezetek, jeles közéleti személyiségek a múzeumi negyed terve ellen, eddig sajnos teljesen hiába. Aligha oszt vagy szoroz az egész tervezet szempontjából, hogy a zöldterület néhány százalékkal nő vagy csökken. Mégis érdemes megemlíteni, hogy a Városliget egykor a jelenlegi Dózsa György út szélénél kezdődött, amelynek a szélessége akkor még a mostaninak kb. egyharmada volt. Ez a terület pedig nem két-három százalék. Arról sem történik említés, hogy évekkel ezelőtt már készült egy tanulmány az egykori felvonulási tér egy része alatt gépkocsi parkoló létesítésére, a Hősök tere környékén már akkor is kritikusnak tekintett közlekedési problémák csökkentésére. Pedig akkor még szó sem volt a múzeumi negyed létesítéséről.
Lehet pozitív megvalósíthatósági tanulmányt készíteni, különösen úgy, ha a tervező ismeri a megbízó szándékát. Csupán ki kell hagyni a tanulmányból a kicsit távolabbi, látszólag a témához nem kapcsolódó objektumok, területek igényeit, problémáit. Gondoljuk át azonban a következőket. A M3-as út nagyon is logikus, a városba bevezető és a Városligeten keresztül haladó nyomvonalát felszámolni egyelőre nem lehet. Valószínű, hogy nagyobb távlatban sem lehet és nem is célszerű. A Dózsa György út forgalma szintén nem csökkenthető. A Szépművészeti Múzeum, a Műcsarnok, a Fővárosi Nagycirkusz, a vidámparki funkciókkal kibővített Állatkert, a nappali kórházként is üzemelő Széchenyi Fürdő, a Vajdahunyad Vára, a Jégpalota és műjégpálya, a Közlekedési Múzeum és számos vendéglő, már most is egészségtelennek tűnő koncentrációja, olyan gépkocsi forgalmat generál, amit nehezen visel el a terület. Nem véletlen, hogy a Kós Károly sétánynak a Széchenyi Fürdővel ellentétes oldalán levő ligetrészében több száz gépkocsi részére kellett legális parkolót biztosítani. Az állatkertbe, cirkuszba vagy fürdőbe gépkocsival érkező vendég pedig nem egyszer céljától igen távol, olykor csak a Műcsarnok mögött talál parkoló helyett. A buszok parkolási problémáit pedig még meg sem említettük. Ha pedig a Városliget rehabilitációját valaki is komolyan gondolja, akkor onnan a gépkocsi forgalmat, az említett Kós Károly sétány szakaszának kivételével, ki kell tiltani, mint ahogyan ki van tiltva a Margit szigetről, a Kopaszi gátról és még a gyéren látogatott Népliget jelentős részéből is.
És ott van az egykori felvonulási tér. Nappal és éjszaka több ezer gépkocsi parkol rajta. Ugyanis a Damjanich és Dózsa György úttól DK-re eső városrész, néhány kivételtől eltekintve, csupa régi bérházból áll, amelyekben nincs garázs és gépkocsi elhelyezési lehetőség, a keskeny utcák parkolási kapacitása pedig elégtelen. A tervezett múzeumi épületek ezt a területet vennék el, tovább gerjesztve a már ma is meglévő közlekedési gondokat, nem csak a Hősök tere és a Dózsa György út környékén, hanem az egész említett városnegyedben, örökre lehetetlenné téve annak megoldását.
És szólni kell az anyagi háttérről is. Számos közelmúltbeli hazai és nemzetközi tapasztalat igazolja azt a tényt, hogy az ilyen nagyszabású tervek megvalósítása, a legjobb szándék és a legalaposabbnak látszó előkészítés ellenére, szinte mindig, olykor többszörösen túllépi az eredetileg tervezett költségeket (olimpiák, stadionok, múzeumok, stb.) Jelen estben pedig túl sok a bizonytalansági tényező.
Pl. nem tudni, hogy milyen alapon feltételezi Baán úr, hogy a gépkocsi forgalom csökkenni fog ezen a területen. Megtévesztő Baán László úr nyilatkozata a parkolásra vonatkozóan is, miszerint az a föld alá kerül, meg majd úgy is át lesz szervezve Budapest közlekedése. (Dugódij, PR parkolók, stb. mikor és hol?) A szint alatti parkolóval csupán az a baj, hogy annak megtervezése nem volt része az építészeti pályázatnak, és nem volt betervezve valószínűleg gazdasági vonatkozásban sem.
A tervezett múzeumok pinceszintjei nyilván a technológiai és raktározási célokat fogják szolgálni. Az egyes épületek pedig kisebb részekre tagolják a jelenlegi ún. felvonulási teret, így nagy befogadó képességű, összefüggő szint alatti garázs helyett a múzeum épületek közötti területek jöhetnek csak számításba, jelentős helyigényű, külön le és felhajtó rámpákkal. És ott van még az egykori Regnum Marianum templom megmaradt járdaszint alatti része, ami Baán úr ígérete szerint is megőrzendő és kialakítandó kegyeleti emlékhelyként, amely terület így szintén nem lehet szint alatti parkoló része. Az oly sokszor hangoztatott érv pedig, mely szerint a múzeumi negyed megvalósításának turisztikai, idegenforgalmi vonzereje, a látogatók óriási tömegét fogja ide vonzani, - ez biztosítaná a beruházás rentabilitását, - egyáltalán nem számol az ezzel együtt járó, valószínűleg igen nagy arányú, buszszám növekedéssel. Márpedig autóbuszok részére nem szoktak szint alatti garázsokat építeni.
A projekt indulásakor bemutatott, és sokfelé publikált maketten, a Dózsa György út mentén, szép egyen tömegű múzeumi épületek sorakoztak, a zöldterületen tervezett nagy, kör alakú virágágyásainak íves vonalát még két épület íves lesarkítása is követte, melynek realitásán a szakemberek csak mosolyogtak. Hiszen még laikusok részére is nyilvánvaló volt, hogy minden egyes pályázó, teljesen más jellegű és tömegű épülettervet fog benyújtani. Többször elhangzott és dokumentálásra is került, hogy a tervezett múzeumépületek magassága max. 25 méter lehet. Ez a „csak" 25 m. magasság azonban megfelel egy 7-8 emeletes lakóház párkánymagasságának, ami azért elgondolkoztató.
A különböző múzeumok egy helyre koncentrálása, a már meglévők mellé, a várható látogatók szempontjából sem érthető. Egy külföldi látogató elsősorban a magyar fővárost akarja megismerni, és esetleg egy - két olyan múzeumot, vagy kiállítást, amely megfelel a szakmai vagy érdeklődési körének. Kizárt, hogy valaki csak azért keresse fel fővárosunkat, mer hallott arról, hogy, annak szinte minden jelentős múzeuma és kiállítási helyisége egymáshoz közel, egy helyen megtalálható. Akit a festészet érdekel, nem biztos, hogy érdekelni fogja a közlekedési múzeum. A néprajz iránt érdeklődőt nem biztos, hogy érdekli a fotóművészet. Az is lehet, hogy egyetlen múzeumot sem kíván megtekinteni, stb. Ezért szükségtelen és értelmetlen Budapest szinte összes múzeumát egy helyre koncentrálni. Az idegenforgalmat vonzó cél elérését éppen a múzeumok okos decentralizált elhelyezése biztosítaná. A múzeumok egy helyre tömörítése éppen a fővárost fosztja meg több kisebb, idegenforgalmat is generáló, kulturális centrum kívánatos kialakításának és egyes meglévő, de kihasználatlan, vagy félresikerült funkciójú (pl. Bálna) épületegyüttes méltó vagy célszerű felhasználásának lehetőségétől.
Ez a terv alig különbözik az előző kormány által, a kormányzati negyednek a Nyugati pályaudvar helyére történő megépítésének megalomániás elképzelésétől, és félő hogy ugyanolyan sorsra fog jutni. Célszerű lenne addig átgondolni ezt a koncepciót, míg csak a pályázati pénzek vesznek oda, a sokkal nagyobb anyagi és erkölcsi károk elkerülése céljából.
Nem esik szó az elhíresült „Vaskeféről", a félresikerült 56-os emlékmű sorsáról sem. 56-os emlékmű nélkül maradunk? Többször szóba került, a Damjanich utca tengelyében álló, egykori Regnum Marianum templom ujjá építése, melynek az egykori tervei rendelkezésre állnak és az alépítménye is megvan, melynek megőrzésével Baán úr is egyetért. Most itt lenne az alkalom. Felépítése, kiegészítve valamely képzőművészeti alkotással, minden bizonnyal mindenki által elfogadható, az 56-os forradalom szellemiségéhez is méltó emlékművé és emlékhellyé válhatna.
Az óriási sivár parkoló egy része alá, a múzeumi negyed költségeinek töredékéből, a régebbi elképzelésnek megfelelően, valóban hatalmas szint alatti gépkocsi parkolót lehetne kialakítani, míg a felszínt fásított parkolóvá kellene átalakítani, így valóban visszaadva egy keveset az egykori Városliget hajdan volt zöldterületéhez, és nagyrészt megoldva a Hősök Tere környékének ma is akkut közlekedési gondjait, annak átgondolatlan és értelmetlen fokozása helyett.
Simányi Frigyes építész
11:53
Megoldások:
1.
Ha ennyi a baj ezzel a beruházással, adják oda ezt a 150 milliárd Ft-ot Szegednek! Minden megoldódik a fővárosban egy csapásra.
2.
Tudja valaki azt, hogy a londoni olimpia idején hány parkolóhely készült az olimpiai stadionhoz?
16:03
@alfoldi2011: -
16:29
@FenyvesiHK: Az 1-hez:
Én szívesen megtennék mindent a fővárosi gondok enyhítéséért, ezért ajánlottam fel azok egyszerű megoldását.
A 2-höz:
Nem találom a parkolóhelyek számát a válaszában.
12:58
@alfoldi2011: Kedves alföldi2011,
London város főpolgármestere, Mr. Alan Yarrow a Lord Major fent van a twittweren https://twitter.com/citylordmayor
minden bizonnyal a legalkalmasabb forrás az Ön kérdésének megválaszolására, különösen, ha megemlíti,hogy Szeged városának már kilátása van 150 Mrd Ft-ra egy esetleges, itt rendezendő olimpia alkalmával a parkolók kialakítására.
13:17
@alfoldi2011: Bocsika!
A hiányzó 2 pontra a válasz, kivonat az szabályozási terv szöveges anyagából:
(2) Az 1. mellékleten a Dózsa György út mentén jelölt, Építési hely kizárólag térszín alatt határain belül létesülő közhasználatú várakozóhelyek használatát legalább a 1800-0900 óra közötti
időszakban biztosítani kell a lakosság számára.
(3) A Z-Vl jelű övezet területén a meglévő felszíni parkolókat - az 1. mellékleten jelöltek kivételével - a Z-Vl jelű övezet „B-E” jelű építési helyeinek beépítésekor, azok rendeltetésszerű
használatához szükséges parkoló számával arányos mértékben meg kell szüntetni.
(4) Az Állatkerti körúton lévő felszíni parkolók számát a K-ÁN-2 jelű építési övezet beépítésekor az 1. mellékleten szereplő érték figyelembevételével csökkenteni kell.
(5) A területen P+R rendszerű parkolási létesítmény nem alakítható ki, nem tartható fenn.
(6) A Vi-K jelű építési övezet területén az autóbusz-parkoló csak vele egyenértékű létesítmény megvalósítása és használatbavétele után szüntethető meg.
És hogy közérthető legyen, a szabályzási tervlapról:
A Hullámvasút mellé telepíthető parkolóház (-3 szinttől + 5 szintig) cca. 800. gk számára,
a Dózsa György úti mélygarázsok – 2 szinten 800 gk. számára,
A Közlekedési Múzeum előtti mélygarázs -2 szinten 80 gk. számára kell a múzeum számára, illetve a Szépművészeti Múzeumhoz -2 szinten max. 400 gk. részére lehet tárolót kialakítani.
Jelenleg a területen cca. 2900 parkolóhely létezik, és mind felszín feletti.
És még arról is rendelkezik a szabályzat, hogy:
b) az M3 autópálya bevezető szakaszán Pest belső területeire irányuló forgalom számára legalább 600 P+R rendszerű parkolóhely létesítése;
amely, nem a szabályzással érintett területen terül el.
13:32
@alfoldi2011: "...a londoni olimpia idején hány parkolóhely készült az olimpiai stadionhoz?"
Ezt ön is kibogarászhatta volna, nem titok, hogy hogyan oldották meg e kérdést a londoniak, például innen: http://www.ens-newswire.com/ens/jul2012/2012-07-17-01.html
13:57
@torzonborz: Azt tetszik gondolni, hogy kérdeztem volna, ha nem tudtam volna?
Nem gondolja azt, hogy nem véletlenül kérdeztem?
14:52
@alfoldi2011: Fel sem tételeztem
15:03
@torzonborz: Azt sem, hogy a kérdésem összefügg a cikkel?
19:08
@alfoldi2011: Javaslom, inkább nézzük az építő és hervasztó tanulságokat. A londoni kezdeményezés nagyon klassz: használja mindenki a tömegközlekedést! Különösen aki sporteseményt látogat, tehát nem visz magával kisbabát, babakocsit, öreg nagynénit, biciklit a gyereknek, váltóruhát, labdát, sárkányt, távirányítású modellhajót. A Városliget esetében azonban kicsit más a helyzet. Oda ugyanis sokan cuccokkal érkeztünk és érkezünk - legalábbis amíg a zöldet nem építik tele a Nemzeti Galériával és a többi, nem oda való múzeummal, továbbá a parkot nem sivárítják el a növénytakaró megritkításával és kövezik le, ahogy a Kossuth térrel és a Baross térrel tették. A parkolás gondja itthon tehát valós - és nem csak a látogatók, hanem a környező lakók számára is.
09:57
@Pákozdi Imre: Nem érdekes, hogy nálunk mindig minden teljesen más?
Ma már nem lehet egy projektet csak az egyéni közlekedésre alapozni. Ez súlyos tévedés.
A közösségi közlekedésről hangsúlyáról szól a londoni minta.
A közösségi közlekedésen visz kisbabát, babakocsit, öreg nénit, biciklit, labdát, váltóruhát, távirányítású modellhajót! A sporteseményre is majdnem ugyanezekkel a cuccokkal érkezünk. Ma ez a korszerű tendencia.
Ha terhelni kell, akkor elsőként minél többet a közösségi közlekedésre kell tenni és nem a személyautóra. Ez már nem trendi!
Ja, és már a tömegközlekedés fogalma is túlhaladott! Kéretik helyette a közösségi közlekedés fogalmát használni.
Úgy tudom, hogy azért a Királynőnek építettek egy parkolót!
10:22
@alfoldi2011: Kedves alföldi2011, a sporteseményre, a stadionokba NEM ugyanaz az összetételű tömeg érkezik és NEM ugyanazokkal a cuccokkal, mint egy pihenőparkba. Továbbá próbáljon meg egy biciklit vagy egy kutyát levinni a metróba! A gyerekkocsit még hagyján, de nem véletlen, hogy azt sem lát ott túl sokat... A királynőnek pedig brávó, brávó, hogy építettek egy parkolót, de úgy gondolom, csak azzal a feltétellel használhatja, hogy BMW-vel érkezik és otthon hagyja a szakadt, füstös Rolls Royce-ját. Ám ez csak öncélú vicceskedés.
18:59
@alfoldi2011: Sajon azt kellet feltételeznem, hogy nem tudja, mert pikírt megyjegyzéséből nekekem ez jött le.
Ryhe
Ui. Egyébként:
1. most sem vagyok beszállni a nekem tetszik, nekem nem tetszik végelláthatakan vítába, (Vagy esetleg az után, ha az MMA-ban tömörült építőbűvészek megfejtik nekem az építészeti minőség fogalmát.)
2. Információimat és is csak a közzétett és elérhető VALÓS ADATOKBÓL tudom beszerezni.
13:24
Múzeumi negyed tervpályázatának módosítási javaslataim.
a, Kisföldalatti felszínre hozása egy elágazással a régi nyomvonalon (Másioik kiágazó vonal az Állatkerthez az eredeti végállomás rekostrukciójával.Alacsony költség.Ha ez nem menne, akkor itt az újra megépített vonalon, mint múzeumi kiállító téren, ki lehetne néhány régi kocsit állítani. A első vasbetonhídunk ismét funkciót látna el.
b, Csónakázó tó teljes egészében körbe csónakázhatóvá tétele.
c, Vajdahunyad vár, mint építészeti múzeummal egészülhetne ki.Trianon múzeum is lehetne a mezőgazdasági jelleggel együtt.
d, Ulof Palme sétányon lévő régi műcsarnok felújítandó épületében a kiállítások (1885, 1896) múzeumának létrehozását.Itt volt az első épületkerámia felhasználás.
e, Az Állatkert kibővítésének keretében az Ősbudavárának visszaálmodása mint szórakozó negyed + Feszti Körkép bemutatása a rekonstruált épületében Ópusztaszeren a másolat lenne kiállítva.
Cirkusz épületét az állatkerthez illeszkedő főépülettel kéne ellátni.
Vissza kellene helyezni a Szekszárd melletti Gemenci erdőbe átszállított, de erdedetileg a mai vidámpark területén állt, Frigyes Főherceg pavilonját amelyben most is vadászati kiállítás látható. (Veszélyeztetett épület)
f, A Millenniumi Kiállítás Skanzenjének visszaálmodása ott ahol volt, sajnos nem lehetséges, mivel beleesett picit a Széchenyi Fürdő területébe.Viszont a Vidámpark felüljáró felé végén megvalósítható lenne. g, Közlekedési múzeum eredeti homlokzatainak visszaállítása és földalatti kibővítése a repüléstörténeti kiállítással + Suminszky Nándor világhírű űrhajózási tárgyainak bemutatása. Azt ő ajándékba adná. Az újpesti MÁV Istvánteleki Főműhelyben hihetetlen mennyiségű gőzmozdony várja felújítását és a nagyközönség elötti bemutatását, h,
A Dózsa György út 74 alatti Csengery-villa megvásárlása múzeumi célra. Itt létesülhetne a 56-os múzeum (szemben volt a Sztálin szobor). Ha ez nem járható, akkor az V.ker.Akadémia utcai Rákosi bunkeres házban vagy a Kossuth téren esetleg a volt Köztársaság téri pártházban.
i, Regnum Mariadnum templom visszaépítése a nagyköröndi (városligeti) szökőkúttal + A régi világító szökőkút és a zenepavilon rekonstrukciója. Itt térzene volt régen. j. A Fővárosi pavilon visszaépítése vendéglővel és a Fővárosi Múzeummal. k.(A lebontandó Petőfi csarnok helyére az Iparcsarnok visszaépítését tudnám elképzelni, ahol régiségvásárt, piacot és kiállításokat lehetne létrehozni!) A visszaépített Iparcsarnokban is lehetne a Nemzeti Galléria. l, Az Iparcsarnoktól nyugatra állt a mai napig meglévő Ezredéves kiállítás Dohány csarnoka. Zebegényből kellene visszahozni üresen álló helyére. Itt a Dohánytörténeti kiállítást és a Nemzeti Galléria kiegészítő kiállító termét lehetne elhelyezni.
Nagy Zsolt orszagzaszlo@index.hu
10:30
@Urmanczy: Tisztelt „Urmanczy” bár amiről most beszélünk az mind csak esemény utáni fikció, de.
Miből gondolja, hogy ezekkel a javaslatokkal a Városligetnek jobb lesz (jobb lett volna), mint a múzeumi programmal ? Attól, hogy időutazást teszünk a dicsőnek gondolt múltba, amely (akkor is) gond nélkül használta fel ezt a területet – és ami városiasodásunk fejlődésével egyre nagyobb jelentőséggel bír, mint PARK, mint zöldfelület, olyannyira,hogy mára ez a legfőbb értéke – tehát miért gondolja úgy, hogy ha újra megépítjük pl.korántsem dicső Habsburg Frigyes főherceg kaiserlichekönigliche főkatona omladozó vadászlakát, nyugodtan hátradőlhetünk? Mert ideiglenesnek szánt és épített, leamortizálódott épületroncsokat idecipelünk és mérhetetlen pénzekből újjáépítünk? Itt az építésen annak összes következményén van a hangsúly.
Ebből a garnitúrából különösen érdekes lenne mondjuk az Ősbudavára (korabelileg Papendeklipolisznak csúfolt) 70.000 m2-es mulatónegyed visszaépítése, amely leginkább a törökkori Buda hangulatát jelenítette meg pazarló üzemeltetéssel, amibe, mint vállalkozás bele is bukott szépen. Mit sem szeretnénk jobban, mint török bazárt, egy jóképű minaretet és a budai pasa háremét látni a Városligetben. Továbbá itt volt(volna) látható a szakállas asszony, az üvegkoporsóba zárt fakír, valamint a nyújtható bőrű csodaember a féltestű szépséggel……Hát dőlne a nép. A mindennapi tüzijátékot még nem is említettem, amitől aztán az Álattkert állatai "nyúlnának" ki testületileg.
Mintha Batsányi egyszer azt írta volna, hogy „vigyázó szemetek Párizsra…”stb. Most is volna miért. A franciák az angol szenzáción felbuzdulva rendeztek világkiállítást, persze abban is volt önfényezés rendesen :Le Champ-de-Mars fut aussi un lieu privilégié pour les expositions universelles, qui étaient l'occasion pour les chefs d'états de manifester leur puissance.(!)De ezt a franciák bevállalják, bevallják.
És amikor eldöntötték, kerestek és találtak Párizs szívében egy szép nagy darab zöldet, a Mars-mezőt (Chap-de Mars) itt építették fel azokat a hatalmas és mai szemmel is döbbenetes modern technikával tervezett kiállítóépületeket amiket aztán minden ilyen alkalom után gondosan elbontottak.(1867,1889,1900),de volt helyszíne a Mars-mező az 1900-as nyári olimpia két versenyszámának is.
A szintén világkiállításra épült és egyedül megmaradt Eiffel torony lábánál elterülő 24,5 hektáros terület, mint park - ugyanannak a felismerésnek mentén ami Budapestet is megilletné, mármint hogy a benne élő emberek parkigénye fontosabb minden kultúrpolitikával álcázott önfényezésnek – mára a legfontosabb funkciója ennek a területnek.
Ez Párizs egyik kedvelt kertje, ahol a francia családok kivonulnak piknikezni, kacsákat és hattyúkat nézni vagy csak egyszerűen a fák zöldjét,az eget, futni, sétálni, zöldben lenni. Vagy mint turista Párizst bámulni, mert innen nyílik az egyik legjobb kilátás a városra.
És akkor nézzük meg,hogy mit tartanak fontosnak a franciák elhelyezni, mint építményt, szobrot műtárgyat ebben a kertben(ami mára így is hívatik JARDIN-du Champ-de March mi több ECOJARDIN !)
Emlékművek és szobrok
Gustave Eiffel szobraLucien Guitry szobraGustave Ferrié szobraJoseph Joffre marsall lovasszobraAz emberi jogok emlékműve (Monument des Droits de l'Homme)Békefal (Mur pour la paix)Egyéb építmények
két játszótér, az egyiken egy körhinta is találhatókét kis sportpálya, az egyik teremfoci a másik kosárlabdapályazenepavilonbábszínházlovaglópálya póniknakHát körülbelül ennyit tartanak elviselhetőnek ezek a nyakas franciák és hogy ez így is maradjon, arra egy szervezet ügyel,az 1995-ben alakult Les amis du Champ-de-Mars alapítvány, amely 2005-ben felvette az Association de défense des usagers et des riverains du Champ-de-Mars nevet.
Ez az alapítvány foglalkozik a park védelmével és népszerűsítésével. Ahol demokrácia van, ott demokrácia van. Ami tudjuk, hogy nem mindig jó, de egyenlőre nincs jobb.
Pardon, de OLOF Palme.
10:15
Gondolatok Simányi úr cikkéhez:
Az idézetek:
„Gondoljuk át azonban a következőket. A M3-as út nagyon is logikus, a városba bevezető és a Városligeten keresztül haladó nyomvonalát felszámolni egyelőre nem lehet.”
„Az állatkertbe, cirkuszba vagy fürdőbe gépkocsival érkező vendég pedig nem egyszer céljától igen távol, olykor csak a Műcsarnok mögött talál parkoló helyett.”
„az a baj, hogy annak megtervezése nem volt része az építészeti pályázatnak, és nem volt betervezve valószínűleg gazdasági vonatkozásban sem.”
„Többször elhangzott és dokumentálásra is került, hogy a tervezett múzeumépületek magassága max. 25 méter lehet. Ez a „csak” 25 m. magasság azonban megfelel egy 7-8 emeletes lakóház párkánymagasságának, ami azért elgondolkoztató.”
„Ez a terv alig különbözik az előző kormány által, a kormányzati negyednek a Nyugati pályaudvar helyére történő megépítésének megalomániás elképzelésétől, és félő hogy ugyanolyan sorsra fog jutni.”
„Nem esik szó az elhíresült „Vaskeféről”, a félresikerült 56-os emlékmű sorsáról sem. 56-os emlékmű nélkül maradunk?”
ad.1. A Kós Károly út lezárása olyan budapesti fejlesztést követel meg – tartalmazzák is az megszületett dokumentumok -, amely megoldja azt, hogy a forgalom nem jusson el a Kacsó Pongrác úti felüljáróig. Erre a fővárosnak a Liget projekten kívül meg vannak az elképzelései, és remélem, ez fogja megoldani azokat a problémákat is, amelyek a többször ellenpéldaként hivatkozott Rákos-rendezői rozsdaterület et fejlesztésnek a megteremtését is lehetővé tenni.
Ha meg semmi sem történik meg, a várható dugódíj bevezetése majd rendet vág, illetve elszállhat a Rákos-rendezői rozsdaövezet mindennemű fejlesztése.
Továbbá, a jelenlegi helyzet konzerválásával a Dózsa György útnak is miért kellene országúti szerepet betölteni?
ad.2. Az Állatkert – bővített területére beálmodott – 20.000 m2-nyi beépítéssel járó BIODOM építésért miért nem tiltakozik senki (urbanisták, kertészek, tájéítők)? Ez Persány doktor álma, elmondta több helyen, hogy ezzel nyerte az igazgató pályázatát, ehhez körömmel ragaszkodik. (És meg van a Főváros támogatása is mögötte.) Ez a létesítmény legalább akkora lesz, mint az Ú Nemzeti Galéria, biggyeszthetnek a tejére akár zöld tetőt is akkor is beépített lesz a terület és magas lesz az épület.
ad.3. Nem tetszett elolvasni a tervpályázati kiírást. A múzeumok alatt biztonsági – és anyagi okokból is - okokból, csak a múzeumot közvetlenül kiszolgáló területek kerülnek elhelyezésre, de a pályázonak biztosítani kellett azt hogy az épülettől független – ami nem jelenti azt, hogy esetlen ne közvetlenül csatlakozzon) megközelítése – használhatósága - biztosítható legyen.
ad.4. A Dózsa György útra telepített épületek esetében éppen a 25 méteres épületmagassági az, ami a városképi illeszkedést szolgája, hogy a outszajderek nem mondhassák, hogy nincsenek betartva az örökségvédelem szabályai. (Miért nem folyik építészeti vita arról, hogy az egykor olya példaszerűnek tartott – az örökségvédelmi igazodást leginkább biztosító - Kossuth téri volt METESZ székház homlokzata még mindig illeszkedik-e a környezetéhez, vagy annyira túlhaladta az idő, - igaz életfa motívum nem található rajta -, hogy mindenáron át kell-e építeni azt?)
ad.5. A kormányzati negyednek sem a gondolata, sem a nagyságrendre nem volt megalomániás. Az sajnos a tervpályázati rendszer hibája, hogy műszakilag megalapozatlan - a kiírási feltételeket nem mindenben figyelembe vevő - tervvel is lehet pályázaton győzni. (És erre még több példa is volt az elmúlt években.) Igaz, a megvalósulásának meghiúsulásához még több tényező is hozzájárult.
ad.6. Éppen a vaskefe megtartása, sőt a jelenleginél helyzeténél nagyobb jelentőséget biztosító beépítés keletkezik. (Lásd a projekt egyik legnagyobb ellenzőjének Pákozdi úr megállapítását:
A „két épület – éppen azáltal, hogy enyhén befordul a Gorkij Városligeti Fasor tengelye felé, igazodva, tisztességgel keretezi, őrzi, vigyázza, hangsúlyozza az 56-os emlékművet.”
Ryhe
16:51
@Hartmann György Sándor: Ad.ad.2
Dr. Persányi Miklós biodómja egy napon nem említhető a Baán féle múzeum agyrémekkel.
Az Állatkert fejlesztése, megújítása régen halogatott témája a Fővárosnak. A teljesség igénye nélkül: Az Állatkert (Fővárosi Állat- és Növénykert)visszakapja azt a területet, amit az 50-es évek elvettek tőle, így a Bárczy István kori 18 hektárnyi terület közelébe kerül a mérete.
Nem tudom tudja-e valaki,hogy az Álattkert és a néhai Vidámpark között még egy utca is van (Varannó utca), ahol tojáspor és –lé gyártó cég telephelye találtatik, Országos Toxkológiai Intézettel egyetemben. Ez utóbbi műemlék is, szakma és épület szempontjából egyaránt. (Hogy velük mi lesz csak találgatható, bár ezek is nagyon tudnak hiányozni egy alapvetően zöldterületi megújulásnál....)
Az Állatkert ma Magyarország egyik legnépszerűbb intézménye. Mielőtt bármilyen nagyívű álmokba bocsátkozott volna az igazgatósága, a fejlesztést megalapozó tényszámokkal tudott előállni. A látogatószám megsokszorozódása egyértelműen bizonyította a fejlesztés helyes elgondolását. A fejlesztés maga a Liget blődli töredékébe kerülne (15 Mrd forint)és igényelhető hozzá Uniós támogatás is. A Vidámparkért könnyeket morzsolóknak a kedves vurtsli hangulat megmarad a tervek szerint, mert a régi kedvelt játékok beépülnek a FÁNK játszós részébe, notabene még olyan elfeledett darab is előkerülhet, mint a Kecske !(lökd meg a kecskét…) ami nagyapáink játékszere volt. És hogy dr.Persányit idézzem: “Eltűnnek viszont az óriási hánytatógépek, az üvöltő, zajos szerkezetek, a tomboló diszkó és tuc-tuc zene, az agresszióra és adrenalinhajszolásra jó, igénytelen berendezések, Draculától a T-Rexen át, az Anyósreptetőig. “ Úgyhogy tegyük el a zsebkendőnket.
A BIODÓM pedig nem egy ördögtől való betonkolosszus, hanem egy – ígérete szerint és a világ más tájain már működő - hallatlanul izgalmas térlefedés, ami egy klimatikus oázist rejt magában, mint pl. Japán, Fukuoka Grin Grin park, ami a Mérték Group Zrt. tervének is előképe lehetett, de a Dél-Korea-i Ecorium biodómjait is szívesen megnézném, megtapasztalnám. Esetünkben az építendő biodómban megismerhetjük Budapest miocén kori ábrázatát, valamint Pannónia ősvilágát és még sok mindent, meg persze interaktívak is lehetünk. Szép feladata a megújuló Állatkertnek a sérült, szabadon élő állatok jobb ellátása, gondozása is.
És nem “biggyesztenek rá “egy zöldtetőt, miként teszik azt Baán úr zöldfelületi mutatószám-zsonglőrei a múzeumoknál, hanem egy tényleges zöld domb épülne, annak rendje-módja szerint.A hullámzó felületű domb lehet valahol 40 m magas is a tervek szerint, ami azért tényleg jó magas. A Városliget platánfái,ha túlélik a várható mega beavatkozást, ami az életükre(életfeltételeikre) tör, akkor megnőhet(né)nek 50 m magasságra.
Én mindenesetre sokkal üdvözítőbbnek találom egy biodóm megépítését egy gigapláza vagy akár egyetlen múzeum megépítése helyett a Városligetben. Ráadásul mindezt csúf, lepukkant épületek, gépszörnyek és betontenger helyén, amivé kedvenc Vidámparkunk változott és aminek a látogatóközönsége is ötödére esett vissza a szoc. múltával,mert az emberek rájöttek,nem kell ahhoz a Vidámparkba menni, ha vurstlit akarnak látni.
Hogy már az égvilágon mindentől félünk, ami nagyléptékű fejlesztés (bárhol, bármi) és ami csírájában akár tisztességes, támogatható szándékot is takar, azt mélyen megértem. A nagy pénzek vonzása soha nem jár nagy kockázatok nélkül korrupcióval fertőzött kis világunkban. De Állatkert ügyben ne búsongjunk előre. Igaz örülni sem tudunk igazán, mert hogy a megvalósításig még mire számíthatunk menet közben, azt senki nem tudhatja.
Ja és az elefántok is kapnának végre egy rendes területet, meg remélem az oroszlánok is, meg a majmok, meg a flamingók, meg a……. ha már egyszer Állatkertnek lennie kell.
12:36
@FenyvesiHK: Kiegészítésképpen: a toxikológia új helyre költözik, jelenlegi épületét megkapja az Állatkert, előreláthatólag még 2015 folyamán. Ez a feltétele ugyanis, hogy az Állatkert másik - kisebb volumenű - fejlesztése, a Mesevár a meseparkkal megépülhessen. Ez a jelenleg az irodáknak és gazdasági kiszolgáló egységeknek helyet adó, szecessziós körhinta és az Állatkert közötti terület. Az irodák tehát átköltöznek majd a toxikológia épületébe, a Varannó utcát pedig meg kell szüntetni ahhoz, hogy a 3 egybefüggő terület - Állatkert, Mesepark, Pannon park - átjárhatóvá váljon.
13:56
@mzsblogger: Ez jó, reméltem, hogy így lesz.