Gyógynövényház és közösségi kert – Skultéti Bianka diplomaterve

Skultéti Bianka diplomatervében az ember és saját egészsége, valamint a természettel való kapcsolatára fókuszál. Munkájának célja, hogy jelszerű épületet hozzon létre, valamint, hogy a látogatók hasznos tudást kapjanak a gyógynövények gondozásáról és felhasználásáról. 

 A diplomamunkám tervezési helyszíne Debrecentől délkeletre elhelyezkedő Erdőspuszta területén található. Ahogy a nevéből is adódik itt leginkább az erdők és mezők váltakozása, a tanyavilág és a földművelés a legjellemzőbb, viszont az erre járó, kikapcsolódásra vágyó látogatók számára is tartogat lehetőségeket. Ilyen például az arborétum, a szálloda, a gokart és a paintball pálya is. Ugyanakkor a helyszín bejárása során az egyik legfontosabb tapasztalásom az volt, hogy szinte észrevétlenül átlehet jutni a területen, nincs semmi, ami megfogná az ember tekintetét és marasztalásra biztatná, ezért célul tűztem ki egy olyan épület megalkotását, ami ezt pótolja, ami formájában kitűnik a környezetéből.

Tervezési program   

Programként egy gyógynövényházat és egy hozzátartozó közösségi kertet választottam, mivel számomra fontos ez a fajta elemi kapcsolat a természettel és a saját egészségünkkel. Ezzel szeretném megadni a lehetőséget az emberek számára, hogy kilépjenek a rohanó világból és visszaszerezzék azt a természetgyógyászati tudást, ami mára szinte teljesen kikopott az életükből.

Helyszín

A program meghatározása után már könnyen ki tudtam választani a ház pontos helyszínét, egy nagy mezőt, ami a főút mellett található, de attól mégis elkülönítve, egy kisebb földútról közelíthető meg. Az épületet a „telek" végébe helyeztem, amit egyenes kavicsúton lehet elérni. Ez az út lehetőséget és időt ad ráhangolódni a kertre, ez utóbbinak az összevisszasága pedig egy labirintust formál, amelyben, ha gyakorlatilag nem is, de látszatra esélyünk van elveszni. A kert maga tartalmaz három kisebb épületet, ezekben az itt termesztett növények gondozásához szükséges eszközöket és kisebb gépeket tárolják.

Anyagok és szerkezet

A raktárakat és a főépületet igyekeztem anyagaiban minél inkább közel tartani a természethez, így szinte minden részük fából készült. A gyógynövényház magas, kocka formája kiemeli a környezetéből, vázas szerkezete pedig homlokzati burkolat és tető nélkül készül, így ez főként késő tavasztól kora őszig használható. A tartószerkezetet tekintve az alapozását talajcsavar oldja meg, az oszlopai négy kisebb elemből állnak és ezek fogják közre a gerendákat. A padló 15 cm vastag CLT panelből készül, ami nem igényel nagy alátámasztást.

A belső

A legtöbb helyiséget csak az adott szint széle, azaz a korlát határol, falakat pedig csak azok a helyiségek kaptak, amelyeknek a funkcióik miatt elengedhetetlen (ilyen például a raktár és a sötét szárító), ezek a zárt terek osztják az egyébként egyforma homlokzatokat.  A lépcsők minden szinten egy irányba néznek ezzel szinte kényszerítve a látogatót, hogy körbejárjon minden emeletet és megcsodálja a tájat. Az épület el van emelve a talajtól, ezzel is védve a környezetet, így a földszint egyfajta elágazásként szolgál a kert számára, illetve a gyógynövények szárítása is részben itt történik. Az épület nyitottsága miatt nehéz a növényeket védett, száraz helyen tartani, ezért a többi szinten a padlót áttörtem és egy több emeleten át tartó belső szárítóterületet alakítottam ki. A ház fő funkciói közé tartozik egy teaszoba, bolt, a feldolgozás és oktatás tere és a legfelső szinten egy kilátó, amely a közeli arborétum hamarosan lebontásra kerülő kilátótornyát pótolja. A helyiségekben található bútorok egyben az épület részei is, ezeket az oszlopok tartják, kiemelhetőek, áthelyezhetőek és állítható magasságúak, így igény szerint szék, asztal és polc is lehet belőlük.

Összegzés

Az épületem végeredményben elérte célját, formájával jelként áll a pusztában, ám anyagaiban mégis beleolvad a természetbe, készen állva arra, hogy a látogatóknak átadja a növények gondozásának, felhasználásának tudását, amelyet aztán otthon is hasznosíthatnak.

Skultéti Bianka