Műterem Erdőspusztán – Sallai András diplomaterve

"A változatos környezetben történő tevékenységek serkentik az agy kreatív részét, valamint segítik az új ötletek és gondolatok születését" – vélekedik Sallai András. Diplomatervében a népszerű, Debrecen közigazgatási határában fekvő kirándulóhelyre, Erdőspusztára tervezett szezonális műtermet művészek számára.

Erdőspuszta Debrecen közigazgatási határában, a várostól délkeletre helyezkedik el. Népszerű kirándulóhely a városban lakók számára, a viszonylag könnyű megközelíthetősége miatt, mivel a Bánk felé vezető út szeli ketté ezt a területet. Az erdő faállományát a nyírek, az akácok és a fekete fenyők alkotják. Ezek közül az inváziós akác a legjellemzőbb erre a területre, melyet előszeretettel alkalmaznak erdősítések során gyors növekedése, igénytelensége és homokmegkötő képessége miatt ebben a térségben. Erdőspusztán belül egy olyan területet szerettem volna választani, ami a sűrű erdővel szoros kapcsolatban van, könnyen megközelíthető, nyugodt, csendes és egyéb zajoktól, forgalomtól elzárt. A helyszín bejárása során egy kisebb tisztásnak nagyon megtetszett a hangulata, számomra egyértelművé vált, hogy a tervezendő épületet erre a területre szeretném majd elhelyezni. Ez egy közel 3000 m2-es tisztás, melyet sűrű akácos ölel körül. Földúton keresztül könnyen megközelíthető, a bánki főúttól mindössze 80 m-t kell sétálni az erdőben, hogy elérjünk erre a nyílt területre.

Ebben a természetes közegben kívántam kialakítani művészeknek egy olyan épületet, ahol szabadon elvonulhatnak, az erdőből inspirálódhatnak és alkothatnak. A természet gyakran szolgál forrásként az emberi kreativitás számára. Különböző művészeti ágak is gyakran merítenek ihletet a természetből, mint például a festészet, a költészet, a szobrászat vagy a zeneszerzés. A változatos környezetben történő tevékenységek serkentik az agy kreatív részét, valamint segítik az új ötletek és gondolatok születését. Az épület tervezése során inkább a közösségi alkotásra helyeztem a hangsúlyt. Az alkotótáborok a legalkalmasabbak az ilyen jellegű munkára, melyek többnyire szezonálisak. Az alkotótáborok széleskörben elterjedtek, és számos pozitív hatást gyakorolnak az egyénekre és a közösségekre egyaránt. Az együtt alkotás és az inspiráció áramlása segíti az embereket abban, hogy új ötleteket merítsenek és kifejezzék magukat.

Az épületet a tisztás északi oldalára helyeztem el, a bánki út forgalmától legtávolabb eső részére. Az úttól északkeleti irányba, a sűrű erdőbe terjeszkedik az épület. A terv alapkoncepciója, hogy az eltérő funkciójú terek más-más minőségi kapcsolatban állnak az erdővel. A közösségi funkciójú műterem a tisztásra nyit, az étkező a határon, a privát szállások pedig a sűrű erdőben helyezkednek el. Létfontosságúnak tartottam kialakítani szálláshelyeket az épületbe, hogy akár hosszabb időre is el tudjanak vonulni a művészek. A tervezett épület szezonális. A létesítmény 24 művész fogadására alkalmas. A különböző funkciójú terek közvetett kapcsolatban állnak egymással, ezzel a kialakítással ösztönzöm az itt alkotó művészeket, hogy a természetben közlekedjenek és szorosabb kapcsolatba legyenek az épület környezetével.

A tervezett épület fa könnyűszerkezetű, keresztmetszete állandó, melyet egy 2,5 m-es raszterhálóra szerkesztettem. A tömeget 40 cm-rel felemeltem a talajszinttől, mely kialakítással ráerősítek az épület könnyed jellegére. Mindemellett az épületben közlekedők számára védettséget alakítok ki az időjárás viszonytagságaitól, megkönnyítve az épületrészek közötti átjárást. A homlokzat kialakításában a keretállások között elhelyezett fehér falak játszanak fő szerepet. Ezeket úgy helyeztem el, hogy homogén homlokzatot alkossanak, így teremtve egységes épülettömeget, amely az alaprajzilag elkülönülő terek képét nem tükrözi vissza. A nyílászárókat is beleillesztettem az épületre jellemző raszterbe, ami azt jelenti, hogy az ajtók a falakkal azonos magasságúak, az ablakok mérete pedig teljesen megegyezik a vázkitöltő falak nagyságával. Felületében három különböző faanyag alkotja az épület megjelenését. A tartóoszlopok nyers felülete, a gyalult natúr bevonatú hajópadló és a fehérre festett vázkitöltő OSB lapok.

Sallai András