Hatékonyabb energiafelhasználás: high-tech eszközökkel ötvözve a hagyományokat

Mark Ginsberg 2002-től látja el az EERE igazgatói posztját, s egyben a hivatal „nagykövete" is. Ezen minőségében fogadott minket, hogy áttekinthető képet kaphassunk a jövő Amerikájáról, az energiatudatos építészetet támogató programokról, s a témában fellelhető amerikai-magyarországi párhuzamokról.

Az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma Hatékony Energiatermelés és Újrahasznosítható Energia Hivatalának (EERE) igazgatójával, Mark Ginsberggel* beszélgettünk.

Mark Ginsberg 2002. július 1-től látja el az EERE igazgatói posztját. Ginsberg az EERE politikáját és stratégiáját követve gyakorolja mindezek mellett a hivatal „nagyköveti" szerepét is. Ezen minőségében fogadott minket, az epiteszforum.hu-t és Ertsey Attila építészt, hogy áttekinthető képet kaphassunk a jövő Amerikájáról, az energiatudatos építészetet támogató programokról, s a témában fellelhető amerikai-magyarországi párhuzamokról.

ÉF: Közismert, hogy az Egyesült Államok az egyik legnagyobb energiafogyasztó a világon, mint ahogy a legnagyobb ökológiai lábnyomot is az USA tudhatja magáénak a Földön. Adódik a kérdés, hogy milyen fajta törekvések vannak arra, hogy megváltoztassák ezt az állapotot?

Mark Ginsberg: Hogy itt vagyok Magyarországon jó lehetőségem nyílik arra, hogy megpróbáljam bemutatni, jellemezni az USA energiafelhasználásának mind épületek, mind az ipar és a közlekedés területén tapasztalt eredményeit, most kiemelten koncentrálva az építészetre, hiszen Önöket ez érdekli igazán.
Az építészet terén Amerika elég szerencsésnek mondható, hiszen elég energiacentrikus a gondolkodásunk már régóta. Több éve már igen drága a földgáz és az olaj, így már nem újdonság számunkra, hogy belássuk, hogy az egyik legfontosabb célunk az, hogy javítsuk az energiahatékonyságot felhasználás és termelés terén egyaránt.
Mára már igen sok területen észlelhető hazámban az energiahatékonyság szempontjának megjelenése.
Ami az Egyesült Államok kormányát illeti, sokat beruházott már eddig is az energiatudatos technikák kutatásába, megfelelő nyílászárókba pl., kitűnő szigetelési formákba, takarékos világítástechnológiába, a napenegia kihasználására kifejlesztett eszközök, kiegészítők területébe.
Több 100 millió dollárt ruházunk be egy évben, hogy fejlesszük az energiahatékonyságot és feltétlen hívei vagyunk annak, hogy csökkentsük az energiakibocsátás szintjét is. Az USA kormányának energiaügyi minisztériuma, ahol én is dolgozom számos programot dolgozott ki már lakásépítőknek, és irodaházak építőinek, kis és nagyvállalatoknak egyaránt.
A végcélunk a nullaenergiájú épületek számának megnövelése, mely kifejezés alatt azt értem, hogy az év teljes egészében az épület abszolút energiahatékonyan működik, létrehozza azt az energiamennyiséget, amennyire szüksége van a teljes működéshez. Egyesek azt mondják, ez nem elégséges hozzáállás, több energiát kell, hogy termeljen a nullaenergiájú épület, mint amennyire alapvetően szüksége lenne. Persze ez az én célom is, de az elsőszámú tervünk az, amin most dolgozunk, hogy a legmegfelelőbb technikák, szigetelt ablakok, világítás, hűtő-fűtő berendezések mind elvezessenek végül a nullaenergiájú házakhoz. Számos épületünk már átépült nullaenergiájú házzá, s számos közülük már vitán felül teljesít.
A magas irodaépületek nagyon hasonlóak ezen a területen, hiszen itt is próbálják már csökkenteni az energiafogyasztást, a leghíresebb példa ebben a pillanatban éppen, az úgy nevezett 4 Times Square, Manhatten közepén, 48 emelet magas, többek között a tetején 14 emelet napelemmel kiépítve. Ennek az épületnek a magas energiahatékonysága példaadó a kormány szemében. De jó példa még az új Bank of America épülete, mely jelképes épülete lesz Amerikának, az energiahatékony épületek sorában.
Én büszke vagyok arra, hogy elvállaltam ezt a feladatot hazánkban, s látom a haladást, a fejlődést, hiszen számos technológia és technika szolgálja már ezt a pozitív folyamatot.

ÉF: Számos kérdésünket megválaszolta ezzel… Tudjuk, hogy teljesen különböző szituáció az, amikor a családi házakról vagy a magasépületekről beszélünk, mint pl. amiket Ön is említett. Ismeretes, hogy Amerikában a családi házak nagy része könnyűszerkezetes épület, ez nálunk Európában nem annyira elterjedt, mi erősebb anyagokból építkezünk. Van e törekvés arra Önöknél, hogy megváltoztassák az építőanyagokat, s ezzel esetleg hatékonyabb fűtést-hűtést, illetve jobb hőtároló képességet is elérhetnek az építkezések során, kiváltva bizonyos gépi erőket, melyekre eddig nagyban hagyatkoztak ezen a területen?

M.G.: Először vegyük a lakóépületeket. Persze kevésbé masszív technológiák a jellemzőek nálunk. Mi is használjuk a betonblokkokat, s ezeket általában fával és téglával is vegyítjük, vagy kiváltjuk egyes esetekben, de a hangsúly a szigetelési értékeken van. Az új generációs épületeknél már újfajta szigetelési technológiákat igyekszünk kifejleszteni, ehhez mi is támogatást adunk, pl. a strukturális szigetelési panelek, építőelemek esetében. Az előregyártott elemek is izgalmas területe ennek a fejezetnek, mely már hosszútávú előnyöket, befektetést jelent az építőiparban. Ha egy tipikusan peremterületen élő amerikai lakóházról beszélünk, nap és szél elleni védelmi technológiára egyaránt szükség van, ehhez nagy segítséget nyújtanak ezek az előregyártott, egyszerűen alkalmazható építőelemek.
A ma széleskörben használatos anyagok kellően energiahatékonyak tudnak lenni, s ezt nálunk továbbra is kiemelten kell kezelni. Az Amerikai Egyesült Államokban szerencsések vagyunk, mert az emberek úgy gondolkodnak a házaikban, mint ideiglenes lakhelyekben, hiszen ők sokkal inkább mobilak és nem kívánnak túl sokáig ugyanabban az épületben maradni, emiatt kisebb értéket képvisel persze az emberek szemében, hogy miben is élnek.
Az építkezési jogszabályok igazodnak ehhez a helyzethez, minden egyes államnak megvannak a saját építkezési jogszabályaik persze, – bár minket Egyesült Államoknak hívnak, ez 50 teljesen individuális államrészt jelent valójában, teljesen sajátos szabályrendszerekkel, törvényekkel néha – de igyekszünk az építkezés szabályozását egyre inkább a hatékonyság felé közelíteni, gondolok a szigetelés témájára, elsősorban a hatékonyabb nyílászárókra. Arra gondolok tehát, hogy a lakásépítés esetében sokkal jobban állunk már ma, mint régen, ha tudatos, energiahatékony építkezésről beszélünk.

ÉF: Most a magasépületek kérdésére térnénk át. A magam nevében elég szkeptikus vagyok, ha magasépületeket úgy emlegetünk, mint zöld épületek. Európában, pl. Magyarországon és Németországban is próbáljuk vizsgálni az épületek teljes életciklusát, azt, hogy az építkezéstől, kivitelezéstől kezdve, a várható működési élettartama alatt és a rombolás során mennyi energiát fogyasztanak. A magasépületek, a mi számításaink szerint nem képesek valóban fenntartható módon épülni és működni. Lehetnek persze egyre jobbak a technológiák és egyéb részleteik, de szerintem a fenntartható építészet realitása sokkal kisebb ezen a területen. Van e lehetőség befolyást gyakorolni az USA oldaláról, hogy ezek a magasépület-kivitelezések még jobban korlátok közé legyenek szorítva, vagy esetleg a sokkal alacsonyabb épületek adnák az igazi megoldásokat?

M.G.: Ez egy nagyon nehéz kérdés, várostervezési szintről szól már. Alacsony épületekkel a városi élet drágábbá válna. Persze az emberek szeretnék, ha irodáik is sokkal egészségesebb környezetet biztosítanának számukra, ez valóban nagy kihívás. Összességében, mi igyekszünk valódi segítséget nyújtani az irodaházaknak is, hogy csökkentsük az ökolábnyomunk jelenlegi, igen rossz adatait. Támogatjuk az amerikai Zöld Tanács munkáját, mert mi hiszünk abban, hogy mindez elvezet oda, hogy például alacsony vízienergiát biztosító technikákat használva jobb munkakörnyezetet is teremtsünk, s ez kihatással legyen a közlekedésre, és a sok összetevős magasépületek környezettudatos építésére is.
Nem megyünk vissza a természethez, persze ez lenne a legjobb, tudom, de eljön a napja, hiszem, - el is mondtam korábban az elképzeléseinket a nullaenergiájú házzal kapcsolatban - hogy létrejöhetnek a nulla energiájú társadalmak is. Tehát nemcsak önmagában az épületet kell nézni, hanem rendszerben a közösség életét. A vízpazarlás visszaszorítása, bioélelmiszerek termesztése, az épületeken napelemekkel előállítani az áramot, vagyis a város atomjai segítségével zölddé tenni egy egész lakóközösséget, ez az igazi modern város az igazán élhető város jövőképe. Mindez több kell, legyen, mint álom, meg kell teremteni a feltételeket, az esélyt hogy jobban, ha nem is tökéletesen élhessenek az emberek a saját városukban.

ÉF: Ebben teljesen egyetértünk, mi is ezért dolgozunk. Lenne egy konkrét kérdésem a magyar kormányzati negyeddel kapcsolatban, amely itt Budapesten épül. Felmerült számos kérdés, hiszen egy alacsony energiafelhasználású házat, passzívházat szeretnénk létrehozni, nemcsak nevében, de a gyakorlatban is. Most épp úgy tűnik, hogy ebben az épületkomplexumban nem a tél, hanem a nyár, a nyári hűtés a legproblematikusabb kérdés. Újrahasznosítható technikákkal és környezetbarát módon építenénk, a nyári időszakban ki tudjuk zárni a szoláris hőterhelést, de például a belső irodagép-állomány sokkal nagyobb hőt termel az épületben (4-5-ször nagyobb a nyári hűtési igény, mint a téli fűtés hőigénye). Nyilvánvalóan tudjuk ezt csökkenteni különféle világítástechnikákkal, vagy más alacsony energiájú technikák használatával. A kérdésem az, hogy Önöknél van e valami megoldás pl. a komputerek okozta hőmennyiség kezelésére, ezek által okozott fűtőhatásra? Tudom, persze a nontebook-ok kevesebb energiát, hőt termelnek, mint az asztali masinák, de a kérdés adott. Amerikában született- e már erre valamilyen megoldás?

M.G.: Először is nagyon fontosnak tartom, hogy a kormány szükségét érzi jelezni, hogy felelősséget érez azzal kapcsolatban, hogy valóban egy energiahatékony épület épülhessen. Nagyon fontos érezni azt, hogy a vezetői magatartás is ezt az utat támogatja.
Ahogy én láttam itt Budapesten, mind külső megjelenésében, mind a technológiát tekintve sikeres megoldások születtek, s vélhetően valóban alacsony energiájú épület születhet ebben az esetben is. Általában véve, teljesen megértem, amit Ön mond, a technológiai nehézségeket illetően. Nem tudom pontosan milyen éghajlati övezetben van Magyarország, de ami általában véve igaz, egy irodaépületben sokkal több és széleskörűbb felszerelés szükségeltetik a működéshez, sokkal nagyobb embermennyiséget kell elhelyezni egy helyen, így persze sokkal nehezebb ugyanazt a levegőhőmérsékletet biztosítani, mint egy kisebb térben, kevesebb ember számára a hűtő-fűtő berendezésekkel. Ezen a területen szintén optimista kilátásaink vannak, hiszen Önöknél a geotermikus fűtőenergia használata szinte adott, olcsó és kitűnő, természetes energiaforrás. Itt is, hallom, egyre népszerűbb a hőszivattyú, nálunk ez az egyik legfontosabb, hűtés-fűtésre egyaránt kiváló és praktikus technika. Úgy gondolom, hogy a kormányzati negyed esetében is alkalmazható megfelelő méretű, hatékony hőszivattyú. Tehát van számos megoldás, amely nagyban is alkalmazható, nemcsak lakóházak esetében, persze komplexen alkalmazva a megfelelő ablakokkal, szigeteléstechnikákkal stb.

Amit az irodai berendezésekről mondott, valóban sokkoló tény. De például ebben a teremben is, a világítástechnika nem megfelelő, ha az égőhöz közelítjük a kezünket, igencsak forró levegőt sugároz, hasonlóan az ablakokhoz a forró nyári levegőben, tehát valóban szükséges egy összehangoltabb fejlesztés, tervezés. Szerintem ebben is az új generációs, napenergiával működtetett fényrendszeré a jövő.
Energiát nyerhetünk a jobb rendszer-összehangolással. A laptopok sokkal hatékonyabbak e tekintetben, igaza van, persze nagyobb élettartamú elemekre, akkumulátorokra van szükség, s ezzel akár 90%-kal kevesebb energiafelhasználás is elérhető, az asztali gépekhez képest. Remélem, hogy a nagyon egyszerű megoldásokat tudják majd ötvözni a komplex rendszerműködéssel, s valóban megépülhet egy igazán zöld irodaépület a közeljövőben itt Budapesten.

ÉF: Önről keresgélve az interneten, olvastunk a Ginsberg Fellowship programról, segítene tisztázni, mi pontosan a program célja?

M.G.: A U.S. Green Building Council (USGBC) Mark Ginsberg tiszteletére megalapította a „Mark Ginsberg Sustainability Fellowship" programot, melynek célja a Ginsberg -féle munka továbbörökítése. A programban résztvevők mind hozzájárulnak tudásukkal, kutatásaikkal az egészségesebb, fenntarthatóbb környezethez és társadalomhoz. Igyekeznek megérteni és másokkal is megértetni a passzívházakban, a zöld technológiákban rejlő lehetőségeket, melyeket felhasználva hatékonyabb és praktikusabb életet élhetnek a városlakók, egyensúlyban a természettel. Nekem hihetetlen jó érzés, hogy hagyunk magunk után olyanokat, akik tovább dolgoznak a témában.

ÉF: Talán a fiatalsággal is hangsúlyosabban kell keresni a kapcsolatot, hogy azok többet tudjanak energiahatékony technológiákról, s használják azt munkájuk során...

M.G.: Építészekre gondol? Azt tapasztalom munkám során, ha a partnereink megkérdezik tőlem, van e lehetőség fenntarthatóságban gondolkodni a különböző esetekben, erre a válaszom szinte mindig az, hogy természetesen. A legtöbb amerikai építész figyelembe veszi már ma is az energiahatékonyság kérdését. Persze én is csak bátorítom az építész társadalmat arra, hogy az energiafelhasználás területével is többet foglalkozzon munkája során, így az építészképzésben is fontos szerepet kell, hogy játsszon az energia témája. S persze szükség van ösztöndíjakra is, hogy a fiatalok tanulhassák, megtapasztalhassák, máshol miként értelmezik az energiatudatos tervezést. S persze felelősségteljes együttműködésre van szükség különféle iparágak és cégek között is, mely szintén az energetika jövőjét meghatározó feltétel a gyakorlatban.

ÉF: Ön hogyan tudná megteremteni a kapcsolatot a hatékonyabb energiatermelés és a gazdasági fejlesztések, fejlődés között?

M.G.: Ez nagy vitatéma szokott lenni körünkben, bár számomra ez nem olyan problematikus pontja a kérdéseknek. Mindez függ persze az adott ország gazdasági rendszerétől, befektetésektől. Ha több gazdasági terméket állít elő és fejlesztést végez egy város, ország, annál nagyobb figyelmet kell szentelnie az energia területére. Minél jobban csökkenti az ember az energiabefektetést, vagyis hatékonyabb technológiákat használ, annál többet fektethet be más fontos területeken. Nem tudom pontosan, mi a helyzet itt Magyarországon, de általában véve elmondható, hogy az energiahatékonyság része a fejlődésnek, a produktivitásnak, egy jó üzletnek foglalkoznia kell ezzel a kérdéssel, kisebb részterületeken belül is. Na persze vannak a fogyasztó-érzékeny kérdések. Ez a mi felelősségünk, saját otthonunkban, mint pl. lekapcsolni a villanyt, hogy ne égjen feleslegesen, vagy árnyékolni az ablakokat különféle eszközökkel, a termosztátot lejjebb tekerni... ezek mind egyszerű módjai annak, hogyan legyünk költséghatékonyabbak mi magunk.
A gazdasági fejlődés másik oldala az újgenerációs termékek, high-tech termékek. A haladó elképzelések utat törnek egy épület működtetésében is hamarosan, és persze ezek új munkahelyeket is jelentenek az iparban. Pl. a GE turbinái, melyek itt Magyarországon hatékonyabb energiatermelést eredményeznek. A technológiák variációja ma is elképesztő, ha csak a gőzre, vagy az áramra, a biogázra gondolunk. És ez foglalkoztatottságot is jelent, kb. 800 magyar vehet részt az új technológia megteremtésében a GE esetében. Számos vállalat szívesen invesztál új technológiákba, teremtve ezekkel új munkahelyeket is szerte a világon.
Tegnap este a magyar kormány részéről delegált nemzetközi kereskedelmi kamarai tagokkal találkoztunk, voltak köztük befektetők és külföldi exportra területet kereső beruházók. Az új energiakereskedelmi küldetés lényege az, hogy új technológiákat, új vállalatokat hozzunk Magyarországra, munkahelyeket teremtve. Napi tíz-tíz cégtalálkozón veszünk részt itt Magyarországon, s technológiai javaslatokat is kapunk, s adunk az energiatudatosság jegyében.

az interjút Ertsey Attila és Abonyi Anita készítette

(Köszönet az amerikai nagykövetségnek az interjúkészítés lehetőségéért)

---

* 1997 júliusától 2002 júniusáig Mark Ginsberg helyettes asszisztense volt az EERE építészeti technológák osztályának. Ebben a pozícióban átfogóan ellenőrizett minden olyan építészeti programot, és az azokat kiegészítő területeket, melyekben energiatudatosabb működést szorgalmazhatott, s beindított számos állami támogatási formát, illetve a szerény jövedelműeknek szóló szociális programot, mellyel ösztönözhette a hatékonyabb energiafelhasználás formáit-használatát, s támogatta az egészséges jövő felé vezető utat, a hatékony energiafelhasználás kutatását, a meglévő technológiák fejlesztését, építészeti jogszabályok átvizsgálását, újak megalkotását.
1991 deceberétől 1997 júliusáig Mark Ginsberg vezette az Állami Energia Igazgatási Programot, és előzetesen már tagja volt a DOE-nak (1991-től), az Arizonai Energiaügyi Osztály igazgatójaként.