Az anyag és a fény kölcsönhatása – Interjú Szentgyörgyi Szandrával, a BIG SEE által elismert Möbius lámpa tervezőjével

Az évente megrendezett BIG SEE Awards nemcsak a kiemelkedő építészeti alkotásokat ismeri el, hanem a formatervezés területén is kiosztja díjait. 2024-ben Szentgyörgyi Szandra Möbius lámpája Terméktervezés kategóriában aratott sikert. A tervezővel ennek apropóján beszélgettünk a díjazott tárgyról, a fényinstallációkról és további munkáiról. 

Tavasszal beszámoltunk már a BIGSEE építészeti kategóriájának 2024-es díjazottjairól. A Délkelet-Európai Kreatív Ipari Ügynökség (BIG SEE) által az építészet, belsőépítészet, design kategóriákban kiosztott díj célja, hogy bemutassa és népszerűsítse a délkelet-európai régió innovatív és kreatív projektjeit, ösztönözve ezzel a térség kreatív iparának fejlődését és a nemzetközi együttműködést. Ősszel hozták nyilvánosságra a Terméktervezés kategória 2024-es díjazottjainak névsorát, akik között szintén szerepel magyar résztvevő. A 2024-ben díjazott egyik nyertes magyar termék, a Möbius lámpa tervezőjével, Szentgyörgyi Szandra formatervezővel beszélgettünk

Zöldi Anna: Milyen tapasztalatok birtokában pályáztál a díjra?
Szentgyörgyi Szandra: 2006-ban végeztem a MOME – akkor még Iparművészeti Egyetem – formatervezőművész szakán. Végzés után fél évet dolgoztam Jacob Jensen dán formatervező irodájában. Hazatérve először építészeti grafikai üvegek tervezésével kezdtem foglalkozni. Ezeknél az óriás méretű, középületekbe kerülő munkáknál az üveg vastagságát kihasználva különféle vegyes technikával a tériség megjelenítésére törekedtem. 2010-től fordultam a világítás irányába. Mindig érdekelt a fény, amely már az üvegmunkák esetében is alapvető szerephez jut a hatás szempontjából. Fényinstallációs munkáim, lámpáim a magán megrendeléseken túl a középületekben kapnak méltó helyet, az édesanyám Csavarga Rózsa belsőépítész, a T1 Studio, a Teampannon építésziroda közös munkáiban együtműködve valósulnak meg. A tervezői tevékenységem harmadik területe, az épületinformációs rendszerek tervezése szintén főként középületekben kap helyet.

Z. A.: Mi a különbség a lámpa és a fényinstalláció között?
Sz. Sz: A fényinstalláció olyan világítási megoldás, ami kifejezetten egy adott tér igényeire, lehetőségeire reflektál, eleve oda készül. Általában középületekbe kerülő munkákról van szó, amelyek különféle hangulatok, effektusok létrehozására alkalmasak, különböző eseményekhez hangolhatók. Ezek a nagy méretű, moduláris elven felépülő, exkluzív megjelenésű és anyagú, a fényben rejlő lehetőségeket maximálisan kihasználó installációk felöltöztetik a teret, ahová kerülnek, hordozzák az épület üzenetét, akár autonóm alkotásokként is megállják a helyüket.

Z. A.: Milyen anyagokat használsz szívesen?
Sz. Sz.: Szeretek kísérletezni a különböző anyagok és a fény kölcsönhatásával. Saját márkám a Saintsan prémium kategóriás, egyedi, kis szériás, exkluzív világítástechnikai megoldásokra specializálódott. A 6 cm vastag akril az üveghez hasonló tulajdonságokkal bír, de annál sokkal könnyebb, ami nagy méret esetén fontos tényező. A 2017-es Iparművészeti Szalonon a Műcsarnokban akrillámpákkal szerepeltem. A másik általam kedvelt anyag a kő, ami – például a MOHA nevű lámpámban alkalmazott ónix korongok – nagyon szép, szórt fényt tud adni. Ez a lámpa más munkáimmal együtt szerepelt a 2024-es S/alon Budapest Lakástrend Kiállításon, amelynek idei pályázati témája a fény volt. A stand nyertes pályaművel került be a kiállítók közé. Az egyik itt megjelenő munkám a rozsdamentes acélt használja, mellyel szintén szívesen dolgozom. Minden tárgyamban törekszem a modularitásra és a sorolhatóságra, ez az alapja annak, hogy különböző méretű, térspecifikus installációk jöhessenek létre az egyedi elemekből. Ez sok kísérletezést igényel, amire többféle alkotói támogatásnak köszönhetően volt lehetőségem.

Z. A.: Milyen munkák születtek ezek nyomán?
Sz. Sz.: 2020-23 között az MMA ösztöndíjasaként téri fényinstallációs rendszer tervezésének témájában született a most díjazott Möbius család. Ebből a legkisebb kompozíciós variációt küldtem el a pályázatra, és ez hozta el a BIGSEE díját. A koncepció alapja a szőtt rozsdamentes acél hálóból készült Möbius-szalag, amely többféle méretben, sorolással és megvilágítással különböző effektusok létrehozására képes. Háromféle módon megvilágítva más és más fényhatás érhető el vele: ha belülről világítjuk meg, áttetsző, ha kívülről, akkor csillogó felületként viselkedik, ha pedig az éleken kap fényt, térbeli grafikát rajzol ki. Sorolható szalagként, vagy amőba-szerűen, így számtalan variációra alkalmas. Általában az egyszerű geometriára épülő, „építészeti szemléletű" alapelemek létrehozására törekszem, olyan formákra, amelyek bármilyen méretben működnek, hisz ez a gyártás záloga.

Z. A.: Jelenleg mi foglalkoztat?
Sz. Sz: A 2023-24-es évben hasonló koncepció mentén dolgoztam egy lámpacsaládon, amelynek az anyaga vörösréz. A célom az volt, hogy olyan lámpatestet hozzak létre, amely nem vakít, mégis bevilágítja a teret. Így született az egyszerű, aszimmetrikus tölcsérforma, amelyből egy termékcsalád készült: függeszték, falikar, állólámpa és olvasólámpa. A függeszték és az állólámpa szintén szerepelt a Lakástrend kiállításon, míg a Möbiust a Natuzzi kérte kölcsön a saját standjára. Most egy helix munkanevű csilláron dolgozom, ahol az a cél, hogy a tükörfényes rozsdamentes szalag a lehető legjobban csillogjon. 

Z. A.: Formatervezőként milyennek látod a terület hazai helyzetét?
Sz. Sz.: Folyamatosan keresem a lehetőségeket, 2015-ben alapítottam önálló tervező és kivitelező cégemet Sandart & Co Kft. néven. A cégem megalapítása óta a kivitelezésben is részt veszek. A Möbius nem csak filozófiai értelemben szimbolizálja a végtelent, de a manapság megkerülhetetlen fenntarthatóságra is reagál, hiszen olyan anyagból készül, amely időtálló. A lámpáim egyedi képzőművészeti látványelemek, amelyek egyszerű formákra vezethetők vissza. Luxustárgyaknak tűnhetnek, de minőségükkel, filozófiájukkal, időtállóságukkal szembemennek a korunkban elharapódzott eldobhatóság gyakorlatával, és véleményem szerint ez az igényes design feladata.

Zöldi Anna