Épülettervek/Tervpályázat
Keszthely balatoni központjának fejlesztése – a FUTURE PLANS díjazott elismerésben részesült terve
2021.04.01. 08:33
Januárban zárult a Keszthely és a Balaton kapcsolatára fókuszáló ötletpályázat, amelynek keretében a kiíró építészeti-tájépítészeti eszközökkel megfogalmazott javaslattételeket várt egy magas szintű vízparti szolgáltatást nyújtó, multifunkcionális együttes létesítésére vonatkozóan. A FUTURE PLANS díjazott pályaműve a természeti és az épített környezet elemeivel egyaránt összhangot keres.
Évszázadok:
A XIX. század Keszthelyen a Festetics család évszázada volt. A század elején Festetics György lendítette meg az idő kerekét a kastély fejlesztésével, a Georgikon mintagazdaság és iskola megalapításával, a Helikon ünnepségek megrendezésével. A szabadságharc és az iparosítás környezeti pusztításai elkerülték a várost, mely idilli „kis magyar Weimar" maradt a század végéig. A kiegyezést követően a vasútépítés volt a fejlődés elkövetkező mérföldköve, mely végül 1888-ben a Buda – Nagykanizsa Déli Vasútról leágazó mellékágként érte el a várost.
A vasútállomáshoz kötődik a Balaton-part megnyitása az évszázad végére. Megépül a Sziget fürdő, a Hullám és a Balaton szállodák, a sétatér a Helikon park tengelyének kapcsolódóan. A Balaton-partot a helyi polgárság és szerény létszámú, kiváltságos turista-közönség a századfordulón kezdi birtokba venni szűk területen.
Ebben az időben a tó élővilága még jórészt érintetlen, a halfogások kimeríthetetlenül gazdagnak tűnntek, a partot sűrű nádas szegélyezi, amely a városi csapadékvizek természetes szűrője és gazdag élővilág otthona.
Még nincs számottevő motorizált közlekedés, általános a séta úgy is, mint a város minden pontját könnyen elérő közlekedési mód és mint kikapcsolódás is.
A XX. században Keszthely kimaradt a történelem fő sodrából. A két világháború között alakult ki a város máig ható turisztikai arculata, mely elsősorban az idősebb korosztálynak kínált kényelmes pihenési lehetőséget a Hévíz – Keszthely város páros gyógyfürdő-életérzésére alapozva.
A második világháborút követően a Balaton-partot széles tömegek veszik birtokba: kiépített hullámtörőként kialakított partvonal, strandok, kikötők, sportpályák létesülnek.
A nádasok jelentős megritkulása révén sérül azt ökológiai egyensúly.
A Balaton-partot vasút vágja el a várostól megbontva a Helikon park és a parti sétány természetes kapcsolatát. A parti funkciók parkolási igényét azok közvetlen közelében értékes területeken szolgálják ki.
2/5
Keszthely balatoni központjának fejlesztése – Látványterv – Építész: FUTURE PLANS
Keszthely balatoni központjának fejlesztése – Látványterv – Építész: FUTURE PLANS
A hatvanas-hetvenes évek jellemző alkotásai a Helikon szálló – az Ybl-díjas Tolnay Lajos műve – és az eredeti állapotában még stílustiszta modern bazársor. A Sziget fürdő tömegében a korábbival azonos, ám a hatvanas évek ízlésének megfelelő átépítést kap.
Az ezredfordulóhoz közeledve érzékelhető a környezet alakításban a monarchia korabeli világ felé való nosztalgikus visszafordulás, amelynek sikerült lenyomata a sétatér időtlen nyelvezetű kialakítása és a Sziget fürdő visszaépítése. Az üzletsor is átépül de a vegyes építészeti nyelven megszületett kiegészítés erősen megkérdőjelezhető. Időközben a strand területe és a Helikon szálló is leromlik, a szolgáltatások kínálata elavul.
A XXI. század a posztmodern útkeresés kora. Aktuális a jó adottságokkal bíró partszakasz értékének, vonzerejének növelése, a terület-felhasználás újragondolása rekreációs, ill. kapcsolódó kereskedelmi és szolgáltató-funkciókkal.
Előtérbe kerülnek az ökológiai szempontok, ideje megtalálni az egyensúlyt a strandfunkciók működése és a nád rekultivációja között.
A cél a terület fejlesztése és átadása a zavartalan séta és a pihenés számára. A vasút kiváltása, a városközpont – Balaton-part közötti kapcsolat e sérülésének helyreállítása jelenleg még nem reális opció. Ez valószínűleg a jövő évszázad következő megújulásának feladata lesz.
A posztmodern időszak szellemiségére jellemző az összegzés, az idősíkok párhuzamos jelenléte. A tervezett beavatkozások építészeti nyelvükben időtlen minőséget teremtve kapcsolódjanak az elmúlt korok ma is érvényes elemeihez, azok szerves folytatásai legyenek. Ilyen referenciának tekintendők a Helikon szálló, a századfordulós ős-mag és az újrafogalmazott és új pozícióban megtartott modern üzletsor, melyek együttesét kiegészítve lesz a keszthelyi part meghatározó eleme az új strand a wellness központtal.
A Sziget strand szerethető, de alapterülete és befogadó képessége nagyon kicsi és jórészt a helyi kabin-bérlő közösség tekinti sajátjának. Ez a városra nagyon jellemző hagyományos mikroközösség már önmagában is egy védendő érték, így használata a széles vendégkör számára kialakított strandtól elválasztandó, viszont a nagy nyilvánosság számára az esti korzózó-időben megnyitható.
4/5
Keszthely balatoni központjának fejlesztése – Látványterv – Építész: FUTURE PLANS
Keszthely balatoni központjának fejlesztése – Látványterv – Építész: FUTURE PLANS
Bazársor és sétatér:
Az északi oldalon egy ék alakú sávot pihenőpark és közterületi használattal visszaadunk a sétatérnek. A kapcsolódó vízparti szakaszon nádas telepítését javasoljuk, a tó élővilágához való kapcsolódás szemléletváltásának céljával – köztérépítészeti eszközökkel megfogalmazott vízi sétánnyal. E helykijelölés által lehetséges a kiváltásra javasolt pavilonsor működésének fenntartása az új üzlethelyiségek elkészültéig, melyet birtokcserével le lehet bonyolítani. Indokolt továbbá a közelmúltban vízi játszótérré, energiatérré alakult zöldfelületek megváltozott funkcióját is itt pótolni.
5/5
Keszthely balatoni központjának fejlesztése – Látványterv – Építész: FUTURE PLANS
Keszthely balatoni központjának fejlesztése – Látványterv – Építész: FUTURE PLANS
Wellness szolgáltatások és a strand:
A tervezési program szerinti wellness központ helyének kijelölését meghatározza egyrészt a vízélmény biztosítása: a víz közelségére, a tó látványára fókuszáló telepítés. A parttól való 30m építési távolság 2000. évi CXII. törvény szerinti betartása alól a HÉSZ indokolt esetben felmentést adhat. A strandterület déli szeglete előnyös a nagyobb épülettömeg elhelyezésére, a fennmaradó egységes szabad tér átadható a strandfunkcióknak. Kedvező a déli helyzet a parkolóhelyek közelsége szempontjából is.
A jó adottságú Csík Ferenc sétány és a Csárda utca funkciói bővülése, rehabilitációja után illeszkedik egy a parti attrakciókat felfűző majdani gyalogos-kerékpáros zöldfelületi tengelybe.
Parkolók:
Optimális helyszín egy központi parkoló számára a pályázati kiírás javasolta felhagyott vágányzóna.
1/5
Keszthely balatoni központjának fejlesztése – Látványterv – Építész: FUTURE PLANS
Keszthely balatoni központjának fejlesztése – Látványterv – Építész: FUTURE PLANS
Építészeti koncepció:
A vízió feleleveníti az elbontandó bazársor hatvanas években frissnek számító pavilonos-átriumos jellegét, ez a fejlesztés szervesen folytatódik egy fedett-nyitott nyári üzemű szolgáltatóépület-sorban, aminek véges-végig napozó, kilátóterasza van és amiből kinő a négyévszakos használatú uszoda-wellness-étterem épület.
Bár a pályázatok bemutatása során ritka, hogy a pályázó vitába száll a bíráló bizottság véleményével, de mint számos zsűriben magam is bírálóként részt vevő és Keszthelyen huszonöt évet élt építész, azt kell mondjam, hogy a zsűri a terv lényegi üzenetét értette félre, amikor nem figyelt fel a Helikon szálló és tervezett wellness épület szoros összefüggésére.
Sánta Gábor
A bíráló bizottság véleménye:
A pályamű a valós tervezési feladatok közül néhányra érzékenyen reflektál, keres és ad is megoldásokat, ugyanakkor egyes elemeiben jelentősen eltávolodik a tervező által megfogalmazott koncepciótól.
A nádasok felületének növelése, a természet(esség) visszapótlása egy ökologikus szemléletet jelent, ám a tervezett épített elemek nem mindegyike illeszkedik ebbe a rend(szer)be.
A MÁV és a sportpálya birtokba vehető felületeivel kiegészített tervezési területtel jól gazdálkodik. A kialakított köztér-közpark, strand, ill. parkoló zónák alapterületi méretei egymáshoz viszonyítva arányosak, az egyes területegységeken belüli részletezettségbe viszont nem bonyolódik a terv.
A parkoló déli oldali nyúlványa kissé távol esik a terület súlypontjától, a vasút melletti területen talán koncentráltabban lehetett volna kialakítani ezt a blokkot, az Erzsébet-liget strand irányába való kiterjesztése így nagyvonalúbb lehetett volna. A tervezett park (liget) funkcióval való megtöltésére javaslatot nem ad, ezt a kérdést nyitva hagyja.
Szimpatikus gondolat a Balaton-part két emblematikus, a Monarchia korabeli szállodája körüli terek szellősségének növelése, a térfal nyitása a pavilonsor kifordításával, a köztér kiterjesztése, funkcionális gazdagítása, mely több pályaműnek is sajátja.
A két, nagyméretű épített elemet – pavilonsor és wellness épület – igyekszik egységbe fogni azzal, hogy a strandi kiszolgáló épületeket – büfék, öltözők és vizesblokkok – közös lapostetővel fedi. A strand hossztengelyébe tervezett elválasztó-összekötő épített „vonal" ugyanakkor nem képez vizuális gátat a város felőli oldalon elhelyezett funkciók vonatkozásában, az alatta lévő egységek kis mérete és csekély száma miatt megmarad a Balaton látványa. A strandon belüli funkciók elhelyezése, kidolgozottsága szintén nem túl részletes, viszont a kellően nagy zöldfelületen lehetőség adódhat azok helyes pozícióinak megtalálására.
A terv idegen eleme a wellness épületszárny, mely nyers tömegével, rideg anyaghasználatával és túlzó magasságával látványban szinte a Helikon szállodával konkurál és sajnálatosan túlnövi, elnyomja a Balaton és a Hullám szállókat. Ezen némiképp enyhít a megfelelő érzékenységgel és finomsággal a nádasba telepített kültéri szaunák javaslata.
Szerk.: Winkler Márk
Vélemények (0)
