Kézikönyv készül a fenntartható belsőépítészeti megoldásokról

A fenntartható belsőépítészeti tervezés és megvalósítás jó gyakorlatait egybegyűjtő kézikönyvet készít a MádiLáncos Studio. A szeptembertől online, ingyenesen elérhető Green Guide része lesz egy fenntarthatósági bizonyítvány is, egy belsőépítészeti checklist, amely igazolja a zöld megoldások meglétét.

A Green Guide az építésgazdaság minden szereplőjéhez szól, a fejlesztőktől és megrendelőktől kezdve a kivitelezőkön, építészeken és belsőépítészeken keresztül az egyetemi oktatókig és hallgatókig. A cég 25 éves pályafutása során a fenntartható tervezésben szerzett tapasztalatára építve állítja össze a folyamatosan bővülő példa- és fogalomtárat – mondja Szlovák János építész, a MádiLáncos Studio egyik vezetője a stúdió honlapján. A Green Guide célja, hogy kiindulópontot adjon a beszélgetésekhez, könnyedebbé és átláthatóbbá tegye a zöld-témát, amellyel kapcsolatban a cég szerint az építésgazdaság minden szereplőjének komoly felelőssége van. 

A Guide részeként elérhető MLS Zöld Útlevél egy olyan fenntarthatósági bizonyítvány lesz, amely a megrendelők és üzemeltetők számára nyújt átlátható visszaigazolást. Ez egy belsőépítészeti checklist, azaz ellenőrzési lista: az útlevél igazolja a zöldmegoldások meglétét, és adatokkal megfogalmazható, valamint szöveges értékelést ad a megvalósult megoldásokról, amely a jövőben piaci értéket jelenthet majd az épület tulajdonosának és üzemeltetőjének is. A kiadványt szeptemberben tervezik bemutatni, ezt követően pedig online formában minden érdeklődő számára ingyenesen elérhető lesz. Az angolul és magyarul is elérhető kézikönyvhöz workshop is készül, az MLS Zöld Útlevél elkészülte őszre várható.

A Mádiláncos Stúdió szerint a kézikönyvre azért van szükség, mert a szakma szinte csak az épületépítés ökológiai lábnyomának csökkentésére fókuszál, de a belsőépítészetről méltánytalanul kevés szó esik. Bár a kezdeti beruházás ökológiai lábnyoma egy új épület esetén valóban nagy, de egy épületet hosszú távra, 50–100 évre terveznek, és általános gyakorlat, hogy a belső kialakítást – főleg az irodaterekben – 3–5 évente megújítják, rengeteg hulladékot termelve ezáltal. A teljes életciklusra vetítve így már közel azonos a két terület súlya, a belsőépítészetben mégis kevéssé honosodott meg a fenntartható szemlélet, a minősítések is csak érintőlegesen foglalkoznak vele, és projektek szintjén is sokszor csak annyiban merül ki, hogy a beépített termékekben egyre több az újrahasznosított anyag – írják. Hozzáteszik, hogy az újrahasznosított anyagok használatán túl számtalan lehetőség kínálkozik a valódi cselekvésre. “Ehhez „out of the box" ötletekre és tudatos megoldásokra van szükség; nem elég ha csináljuk, ahogy szoktuk."

Forrás: Mádiláncos Stúdió