A Károli Gáspár Református Egyetem új épületegyüttese – Tarnóczky Tamás Attila (Építészkohó Kft.) megvételt nyert terve

"Az épületegyüttes tömegformálása jól illeszkedik a környezetéhez, nyitottságot sugároz a park felé, és szellős, szabad terek mozaikját tárja a szemlélő elé" – olvasható a pályázati zsűri értékelésében. Tarnóczky Tamás Attila terve megvételben részesült a Refomátus Egyetemváros pályázatán.

AZ ÚT

Ember – születik.

Az út, melyen aztán elindul, egy személyes ösvény, melyen terelni, segíteni kell – különben elvész.

Ezen útmutatásban különlegesen nagy szereppel bír a gyermek- és ifjúkort ’második családként’ meghatározó iskolai közeg. Oktat, nevel, példát mutat: egyszerre igyekezve biztos iránytűt nyújtani az útkereső gyermekek és a fiatal felnőttek számára hitben, tudásban és helytállásban a majdani felnőttkorban.

ÉPÍTÉSZET, KONCEPCIÓ

A funkció determinálja a közeget.

Az egyetem – mint köz- és felsőoktatási egység – és az egyházi alapvetés egyszerre ad megfogható szemléleti és formai világot.

A közösséget összefogni szándékozó építészeti formának kell meghatároznia azt, amit a funkció megkíván. Jelen tervpályázat építészeti javaslata egy olyan, lineárisan centrális, ’befelé forduló’, de ugyanakkor ’kifelé tekintő’ tereket magába foglaló épületegyüttes megteremtése, mely középpontjában nem az egyén, hanem a közösség áll. A horizontális gondolatra felfűzött – olykor – vertikális térstruktúra nem véletlenül képez tradicionális, mindenki számára érthető és ’elmesélhető’, házszerű formát. A letisztult, végtelenül egyszerű építészeti megjelenés a hitbe vetett jövőkép és bizakodás egyöntetűségének, egyértelműségének és tisztaságának építészeti leképezéseként kíván helytállni.

JEL-KÉP

Valami akkor értelmezhető, ha elmesélhető.

Valami akkor elmesélhető, ha azt akár egy kisgyermek is el tudja mesélni pár szóval egy másik kisgyermeknek – ami ez felett van, az építészeti öncélúság.

A tervezett létesítmény ezért olyan, amilyen: házszerű. Falakkal, ablakokkal, magastetővel.

A beépítés meghatározó elemeként a hatszintes, meredek magastetős ’könyvtár-torony’ determinálja az újraértelmezett környezetét. A mindenhonnan látható, vertikális ’házszerű’ tömeg egyszerre ad építészeti választ a miért?-re és a hogyan?-ra, a honnan?-ra és a hová?-ra. Hisz a könyvtár maga a tudás, a tudás tára: jelképe, gyűjteménye, eszenciája mindannak, amit Isten, ember közösen létrehozott, és ami biztosítja a folytonosságot múlt, jelen és jövő között.

DOHÁNYGYÁR

A tervezési terület megkerülhetetlen eleme az egykori ferencvárosi dohánygyár megmaradt raktárépülete.

Jelen tervpályázat e meglévő, védett homlokzatú épület utcai szárnyának megtartását és teljeskörű – korhű – rekonstrukcióját javasolja, a tetőtér és az udvari szárnyak elbontása mellett. A megtartott épületrészben a fő tartószerkezetként szolgáló díszes acélpillérek kiszabadításra kerülnek elfalazásaik mögül, s lehetőség szerint az épületrész boltozatos területei is eredeti formájukat kapnák vissza.

E meglévő építészeti érték egészülne ki egy Üllői úti, toronnyal rendelkező, valamit egy Kinizsi utcai modern, új szárnnyal, melyek igyekeznének építészeti visszafogottsággal viszonyulni mind a meglévő épülethez, mind a benne rejlő funkcióhoz és református szellemiséghez.

EGYETEM

A tervezési terület Belső-Ferencváros szívében, az Iparművészeti Múzeum szomszédságában, a Markusovszky téren található. A részben egy lebontott épület helyén, részben az egykori ferencvárosi dohánygyár megmaradt raktárépületének területén, két szomszédos telken kialakítandó új Egyetemváros a maga több, mint 30 000 m2 alapterületével környezete egyik legmeghatározóbb intézményévé és épületévé lép elő.

A tervezett létesítmény betartja az elhelyezés előírásait, és nem igényli a jelenleg elfogadott szabályozás megváltoztatását. Az előírt beépítési mutatók, párkánymagasságok határértéken belül teljesülnek.

Megemlítendő, hogy az Üllői út felől az épület oromfalas kialakítású, mely tekintetében az OTÉK nem értelmez párkánymagasságot. A fentiek miatt a szomszédos, jóval alacsonyabb épülethez való csatlakozás magassági vizsgálata sem lehetséges a rendelet szerint, hisz az oromfal esetében nem értelmezhető a szomszéd épülethez ’csatlakozó párkánymagasság’ – lehetővé téve a magas toronyépületrész szabályszerű kialakítását.

A tervezési területen kialakított új intézmény három irányból: az Üllői út felől, a Kinizsi utcából, illetve a Markusovszky tér irányából rendelkezik feltárással. Az épületegyüttes fő (gyalogos) megközelítése a tér felől került meghatározásra, a teret behálózó gyalogos utak, sétányok origójában. Emellett az intézmény mind az Üllői út, mind a Kinizsi utca felől rendelkezik gyalogos megközelítési lehetőséggel: az Üllői út felől a központi aula érhető el – eseti használattal; míg a Kinizsi utca felől az intézmény két fő egysége, az Állam- és Jogtudományi Kar, valamint a Pszichológiai és Egészségtudományi Egység területei közelíthetőek meg – külön-külön bejárattal.

A létesítmény kétszintes, terepszint alatti mélygarázzsal rendelkezik, melynek fő megközelítése az Üllői út felől történik, egy be- és kihajtásra egyaránt alkalmas rámparendszerrel. Az egyirányú Kinizsi utca felől a mélygarázsba kizárólag a behajtás engedélyezett. Az épület gazdasági feltárása szintén az Üllői út felől történik.

A Markusovszky tér vonatkozásában az intézményhez köthető gépjárműforgalom nem tervezett.

A tervezett épületen belül az egyes szervezeti egységek egymástól kellő mértékben elválasztásra kerültek; melyeket egy közös, tört alakú közlekedőrendszer fog össze, melynek alapja a kettős földszinti aula-rendszer. Az épület felosztásának alapja, hogy míg a nagyobb közösségi terek az Üllői úti, addig az oktatási területek a Kinizsi utcai szárnyban kapnak helyet – a lehető legnagyobb mértékben szétválasztva az ÁJK és a PE Egység területeit, biztosítva egyes területek (mint többek közt a multifunkciós tornacsarnok) önálló, független megközelíthetőségét és működtethetőségét.

Tarnóczky Tamás Attila