Épülettervek/Hallgatói terv

Kockaszerű tömegek

1/6

Csoportszoba látvány - építész: Sárosi Judit

Látvány a folyosóról - építész: Sárosi Judit

Látvány a folyosóról - építész: Sárosi Judit

Kernegő - építész: Sárosi Judit

Udvar látvány - építész: Sárosi Judit

Udvar látvány - építész: Sárosi Judit

?>
Csoportszoba látvány - építész: Sárosi Judit
?>
Látvány a folyosóról - építész: Sárosi Judit
?>
Látvány a folyosóról - építész: Sárosi Judit
?>
Kernegő - építész: Sárosi Judit
?>
Udvar látvány - építész: Sárosi Judit
?>
Udvar látvány - építész: Sárosi Judit
1/6

Csoportszoba látvány - építész: Sárosi Judit

Látvány a folyosóról - építész: Sárosi Judit

Látvány a folyosóról - építész: Sárosi Judit

Kernegő - építész: Sárosi Judit

Udvar látvány - építész: Sárosi Judit

Udvar látvány - építész: Sárosi Judit

Kockaszerű tömegek
Épülettervek/Hallgatói terv

Kockaszerű tömegek

2017.09.19. 09:11
MÉD

Projektinfó

Földrajzi hely:
Pécs

Építészek, alkotók:
Sárosi Judit

Háromcsoportos Óvoda

Tervezés éve:
2016

Bruttó szintterület:
2563 m2

Stáblista

építész tervező: Sárosi Judit

épületszerkezeti konzulens: Dányi Tibor Zoltán

épülettervezés konzulens: dr. Kovács-Andor Krisztián

gépész konzulensek: Cakó Balázs, Fülöp László, Loch Gábor

MÉD:

Letölthető dokumentumok:

Sárosi Judit diplomamunkám keretein belül Pécsett tervezett egy Háromcsoportos Óvodát. Igyekezett egy olyan Óvodát megalkotni, ahol a gyerekekre a színek és a terek hatással vannak, fejlődésüknek kedvező környezetben tölthetnek el időt. Diplomamunkája Breuer Marcell diplomadíjban részesült. 

Rövid bemutatás


Az épület a maga egyszerűségével beilleszkedik a környező magasházak közé. Letisztult, modern arculatot tükröz. Kívülről részben zárt, befelé teljesen nyitott, a napos és tágas játszó udvar irányába. A külső zárt homlokzat és a tömeg karéjszerűsége a védelmet fejezi ki. A falakon belül a gyerekekre egy olyan sajátos világ vár, ahol a játéktól eljuthatnak az kisiskolás szerepéig. Az épület meghatározó pontjai a csoportszobák, amelyek mind színben, mind pedig térben a tömeg fölé emelkednek, mindezzel fontosságukat kifejezve. Ezen helyiségek az udvar és egymás felé néznek, irányítva a gyerekeket is. Mindegyikhez egy-egy kültéri burkolt terület tartozik, ahol kedvező időjárás esetén a benti tevékenységeket a szabadba hozhatjuk. 

 

Csoportszoba látvány - építész: Sárosi Judit
1/6
Csoportszoba látvány - építész: Sárosi Judit

 

Tervezési helyszín, terület


A tervezés legelső lépcsőfoka a területválasztás volt. Az óvoda Pécs városában a Péchy Blanka téren került megtervezésre. Pécs a Mecsek lábánál helyezkedik el, délről azonban sík terület öleli körül. Utcái többé-kevésbé lankások. Ezért is esett erre a területre a választásom, valamint mindenek előtt szem előtt tartottam, hogy a forgalmas környezettől egy kicsit elbújva helyezhessem el az óvodát. Egyik irányból magasházak veszik körül, a volt Szivárvány Gyermekszínház, másik irányból pedig egy Sporttelep, amelynek túlsó oldalán egy forgalmas főút van, de a telektől azonban elegendő távolságra. Ez a főút a megközelítés szempontjából fontos. Jelenleg ezen a területen egy nagy kiterjedésű füves terület található, néhány fával, amelyek közül igyekeztem többet is megtartani, az épületet ennek figyelembevételével elhelyezni.


Látvány a folyosóról - építész: Sárosi Judit
2/6
Látvány a folyosóról - építész: Sárosi Judit



Megközelítés


A Péchy Blanka tér két jelentős út közelségében fekszik. Észak-Nyugati irányban az Építők útja vonul, déli irányban pedig a Veress Endre utca. A megközelítése könnyű, akár autóval, busszal, vagy kerékpárral érkezünk. A környező utcákban pár száz méterre buszmegállókat is találhatunk, így azokból napi szinten az oviba eljutni és az oviból oda, nem nagy távolság. Fontos tudni, hogy Pécsen az egyetlen tömegközlekedési eszköz a busz. A leendő óvodát a következő járatokkal egyszerűen meg lehet közelíteni:1, 2, 2a, 4, 4Y, 22, 23, 23Y, 24, 122,123,123Y, 124.

Autóval az Építők útjáról a Jedlik Ányos utcán keresztül a legkönnyebb az épületet megközelíteni. A konyha ellátását szolgáló autók is ezen az úton közlekednek, viszont a gazdasági és a főbejárat el van egymástól szeparálva. A főbejárat mellett parkolót helyeztem el. Ide szintén a Jedlik Ányos utcáról lekanyarodva jutunk el. Fontosnak tartottam a kerékpárral való közlekedést is, ezért az épület főbejárata melletti átriumba kerékpártárolókat helyeztem el. Ugyan Pécs nem rendelkezik megfelelő számú kerékpárúttal, de főleg a gyerekekre ösztönzőleg kell hatni, és a közelben épp egy kerékpárút vonul is. A város szerkezetéből adódóan jelentős elválasztó hatással bírnak a vasútvonalak és a várost átszelő főútvonalak. Ezeken nehézkes a kerékpáros átjutás, a vasútvonalak mentén kevés a szintbeni átjáró, nem biztosított a külön kerékpáros átvezetés. A nagy forgalmú főutak mentén nem állnak rendelkezésre párhuzamos lehetőségek, problémát jelent a város kelet-nyugati gerincén való kerékpáros közlekedés, nehézkes az eljutás a külső városrészek és a belváros között… A történelmi belváros szerkezete, kialakítása ugyanakkor ösztönzőleg hat a kerékpáros közlekedésre [COWI – Felmérés 2010; 208. oldal].

A gyalogos közlekedés biztonsága és akadálymentessége sok kívánnivalót hagy sajnos maga után. A gyalogjárdák burkolata sok helyen elöregedett, töredezett. [COWI – Felmérés 2010; 204. oldal]. A tervezési területemet több járda, és az évek során kialakult kisebb földes útvonalak is övezik. Észrevételeim szerint, az Építők útjáról és a környező épületekből a lakosok ebben az irányban járnak át a Veress Endre utcára, tehát egy sokaknak megszokott útvonal van itt. A Veress Endre utcában található egy nagy forgalmú rendelőintézet, ide sokan, akik a városból gyalogosan jönnek, erre teszik meg útjukat. Az Építők útján pedig egy Iskola található, ezért azok az iskolások, akik a területem déli irányából járnak iskolába, szintén ezt az útvonalat járják nap, mint nap. Tehát az óvoda környezete gyalogosan nagy számban van igénybe véve.

A konyha ellátását biztosító nagyobb autók számára is meg kell, legyen a megfelelő közlekedés. Ezek az autók ugyanúgy, ahogy a személygépkocsik is a Jedlik Ányos utca felőli útvonalat tudják használatba venni, azonban a létesítményhez nem ugyanazon a ponton érnek célba. Míg a főbejárat az Észak-Nyugati oldalon van, addig a gazdasági bejárat az Észak-Keleti oldalon kapott helyet. 

 

Látvány a folyosóról - építész: Sárosi Judit
3/6
Látvány a folyosóról - építész: Sárosi Judit

 

Telepítés

 

Észak-Nyugati irányban magasházak, Észak-Keleti irányban a Pécsi Kulturális Központ, Délre pedig sportpályák találhatóak. A környező épületek többségére, főképp a magasházakra a tömbszerű, egyszerű megjelenés a jellemző. Megtöri azonban a képet, a Pécsi Kulturális Központ, és a sportpályák egyike, ahol fedett teniszpálya található. Úgy döntöttem, én nem török ki a többséget alkotó egységes rendszer képét mutató „kocka" formából. Az épület területe nagy, ezért maga után vonta, a telekhatárral való párhuzamos telepítést, miután a Jedlik Ányos utcai csatlakozás bizonyult a tökéletesnek. Szóval az épületet a telek Északi sarka felé húztam. Erről az oldalról Iskola, és Bölcsőde is van, több lurkó is közlekedik. A Veress Endre utca egy elég forgalmas út, de elegendő távolságban van ahhoz, hogy ne zavarja az óvoda életét, és az arra helyezkedő sportlétesítmény épülete is viszonylag elzárja attól. Mivel szükséges volt kialakítani parkolót, azt a főbejárat közelségébe helyeztem el, viszont azt mínium 8 méterrel elhúzva homlokzati síktól. Igaz, az épületben, ebben az irányban irodák, szertár, és egyéb mellékes funkcióval rendelkező helyiségek vannak, de az irodából sem előnyös, ha a parkolóra látunk rá, azonkívül pedig, szebb képet is mutat, ha a tömeg közvetlen közelségében rendezett, zöld felület jelenik meg. A területen jelenleg kevés fa van, a telepítésnél szem előtt tartottam, hogy minél többet megtarthassak, és a későbbiekben, telepíthessek is többet. 

 

Kernegő - építész: Sárosi Judit
4/6
Kernegő - építész: Sárosi Judit



Tömegformálás

 

Alapjaiban véve kockaszerű tömegekben gondolkoztam. Első sorban azért, mert gyermekkorunkban mindannyiunk egyik kedvence játéka az építőkocka, vagy a legó volt. Az építőelem ahhoz, hogy bármit megépítsünk belőle, amit csak elképzeltünk. Másodsorban pedig, mint már szóba került, a környezetben nagyrészt négyzet alaprajzú egyszerű, tömb épületek vannak, és a telkem adottságai is ezt a formát sugallják. Én két különböző méretű „L" alakot összeilletve kaptam meg, egy zárt udvaros tömeget. Ami egy ilyen létesítmény számára célszerű lehet. 

Az egyik „L" alak alatti terület foglalja magába a működést kiszolgáló funkciókat, irodákat, a konyhát, a gépészeti helyiséget, a nevelőszobákat. Ez az úgynevezett felnőtt zóna. Mivel az itt található helyiségeknek a homlokzata viszonylag zárt, kevesebb nyílással rendelkezik, a tömeget megbontva átriumokat helyeztem el közéjük. Ezzel biztosítottam a megfelelő megvilágítást, szellőzést, és a természetet is közelebb hoztam a bent dolgozók számára. A másik „L" alak már korántsem a felnőtteké, ott egy fedett nyitott játszóterületet képzeltem el, ahová festett mini kressz pálya kerül.  Ennek a kialakult tömegnek egy-egy oldalához illesztettem oda, a három narancssárga „építőkockámat", amik magasabbak, mint az előbb bemutatott két „L" alak. Ezek a tömbök a csoportszobák.  A belső udvar felé nyitnak, tehát az egész tömeg önmaga, a saját belső direkciójába nyit. Egy befelé kibontakozó rendszernek kifelé zártnak kell lennie, ezért kívülről, egy összefogott tömeg jelenik meg előttünk. Nagyléptékű, ezért karéjszerűen keretezni tudja a belső területet, az épület szolgálja a gyerekek biztonságát, védelmét. A külső homlokzatokon játékosan kisebb-nagyobb méretű ablakok jelennek meg, különböző parapetmagassággal, és a belső csoportszobák színével ellátott kávával.

Mivel az említett, narancssárga tömbbe helyezett csoportszobákat a belső udvar köré szerveztem, mindegyik különböző oldalon kapott helyet, és a tájolásuk is különböző, de mind egységes alaprajzzal rendelkezik. Egymás felé néznek, kivéve a harmadikat. Saját kültéri játszóterületük a másik csoportszobák, és a közös nagy homokozó felé vannak irányítva. A csoportszobákhoz külön mosdó és öltöző tartozik. Csak ezen keresztül juthatunk be a gyerekek csoportos játékterébe. A tömegből mind térben mind színben kiemelkedik. Térben vízszintesen az udvar felé, azaz a közös területek felé terjed ki, függőlegesen, pedig 1 méter plusz magassággal a másik tömegbe „harap" bele. Mivel közel 4,00 méteres belmagasságot kapok így és hatalmas ablakfelületeket, ezért az árnyékolásra nagy figyelmet kellett fordítanom. Végül mozgatható zsalúziákat helyeztem el az üveg felület elé. A narancssárga színnel szintén a tömegből való kiemelkedést, a tér fontosságát fogalmaztam meg. Azért erre a színre esett a választás, mert ez élénk, kreatív, ötletgazdag, és energikusságot fejez ki. A játszóudvart egy fedett nyitott kerengő határolja a tömeg folytatásaként. Ez szintén védelmet nyújt és léptéket is ad az udvarnak.

 

Udvar látvány - építész: Sárosi Judit
5/6
Udvar látvány - építész: Sárosi Judit

 

Anyaghasználat

 

A három csoportszobára Terracotta színű "FL Ferro light" felületű szálerősített fibreC homlokzati finombeton lap kerül. Ezek a blokkok rendbontóak a tömegben és az anyaghasználatban is, mert az épület többi homlokzati részein fehér színű nemesvakolat jelenik meg. A három blokk tehát kontrasztot teremt, és kitűnik a tömegből, hiszen ezek a legfontosabb helyiségek. A csatlakozó fehér tömeg is ezt hangsúlya. A külső homlokzatra fehér színű nemesvakolat, a szórtan elhelyezett ablakainak káváira pedig a csoportszobával egyező színű vakolat kerül, valamint ugyanilyen színű könyöklő. Ezzel ki küszöbölöm a problémát, hogy ne legyen unalmas a zárt homlokzat.  

 

Udvar látvány - építész: Sárosi Judit
6/6
Udvar látvány - építész: Sárosi Judit

 

 Az épület működése

 

Az óvoda bejárata hangsúlyos, a Jedlik Ányos utca járdájának folytatásaként egy szürke térköves úton jutunk el ide. A bejárati tér egy fedett terület, belülről színes vakolattal. Balra egy átrium, szemben pedig, maga a beléptetőrendszeres, üvegezett bejárati ajtó fogad minket. Az átriumba egy tágas nyíláson keresztül jutunk el, ami azért fontos, hogy elég széles legyen, mert ide egy biciklitároló került kialakításra.  A gyerekek itt biztonságba helyezhetik a kerékpárjaikat, és az eső ellen is részben védett helyre kerülnek.   Az épületbe lépve egy előtér fogad minket, ahonnan már belátunk a folyosóra is és még az átriumba is. A központi „L" alakú folyosó sarkába lépünk, ahonnan közvetlenül megközelíthető az akadálymentes és felnőtt mosdó, és ugyanebben az irányban haladva található meg a Szülői fogadószoba, Nevelőtestületi szoba, Fejlesztő szoba, irodák, szertár, a takarító szertár, egy kijárat az udvarra, és az egyik csoportszoba. Az egyéni fejlesztőszoba és az irodahelyiség közé egy 56 m2 alapterületű szabad tér kerül. Ezáltal a természetes szellőzés és megvilágítás megoldott, mert a külterület felé néző homlokzat zárt, kisebb nagyobb ablakok helyezkednek csak el rajta. A másik szempont, amely az átrium kialakítását indokolja az az, hogy akár az egyéni fejlesztőszobából, a szabadtérbe vonulhat, történhet a foglalkozás, vagy az irodai dolgozók itt pihenőt tarthatnak.

A csoportszobák létszáma tizenhat fő. Ide csak az öltözőn keresztül juthatunk be. Minden foglalkozó saját öltözővel és mosdó helyiséggel rendelkezik. A mosdóban a gyermek WC-k mellett egy felnőtt WC is kialakításra kerül az óvodapedagógus számára, külön választva, kulccsal zárható zárral. Mivel az öltöző és mosdó helyiségpárosban ablakon keresztül nem valósítható meg a természetes megvilágítás, és szellőzés sem, ezért fénycsatornákat helyeztem el. A szellőzés pedig az egész épület területén megoldott. Kettő darab Velux fénycsatorna van az öltözőben, három darab, pedig a mosdóban. Fontosnak tartottam, hogy ne legyen szükség mindig a villany használatára, mert a gyerekek elfelejthetik lekapcsolni, feleslegesen megy a világítás, valamint, ha belépnénk, egy sötét tér fogadna minket. Napos időben egy-egy fénycsatornával akár 895 lumen megvilágítást is elérhetünk, borongós időben, pedig 292 lumen. 600 lumen felel meg egy 60 W-os izzó fényerősségének. Mivel a helyiségbe több helyen biztosítom a fény bejutását, így a megvilágítás felhős idő esetén is megfelelő. A foglalkozó helyiségekhez, saját kültéri gumilapburkolatos terület is tartozik az udvaron. Itt kültéri foglalkozások folyhatnak.

Ha a folyosó másik irányát vesszük célba, akkor a konyhát, étkezőt, orvosi szobát, két csoportszobát, és a tornatermet fedezhetjük fel. A konyha melegítőkonyhaként működik. Közvetlen mellette van az étkező, ami ötven fő befogadására képes. Közvetlen kapcsolata van egy átriummal. A konyhához fekete és fehér mosogató, raktár, mosléktároló és öltöző helyiség tartozik. A raktár az alap felszerelések tárolása miatt szükséges, valamint itt történik az ebédek, uzsonnák reggelik átvétele.

Az orvosi szobán keresztül juthatunk el az elkülönítőbe, így az elég jól el van szeparálva. Itt található egy akadálymentes mosdó, aminek az orvosi szoba felé és a folyosó felé is nyílik egy ajtaja. A tornateremhez egy szertár tartozik, maga a terem pedig 60 m2 alapterülettel rendelkezik. Itt, és a csoportszobákban is padlófűtés kialakítását tartottam ideálisnak, mert így bátran játszhatnak hideg időben is a padlón a gyerekek. A terem ablakait kifeszített hálóval védem. Így bátran lehet labdajátékokat is játszani. A belső falra pedig bordásfalat lehet felrögzíteni. Az épületben végében található karbantartó műhelyt, és raktárt csak a külső tér felől lehet megközelíteni.

Az udvar 1300 m2 alapterületén helyet kap egy fedett nyitott terület is, ahol rossz időben is élvezni lehet az udvari játékokat, vagy a tűző napsütés ellen el lehet vonulni. A kerengőben egy mini kressz pálya létesítésére is sor kerül, hogy a gyerekek gyakorolhassák a városi közlekedés szabályait. A csoportszobák saját gumilap burkolatos területének találkozásánál egy nagy homokozó van, amit le lehet fedni, és az árnyékolását egy napvitorla biztosítja. A fennmaradó zöld területen pedig különleges játékok, várak, rugós lovak, hinták várják a gyerekeket.  

 

Sárosi Judit




Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.