Kollektív üvegház - japán co-housing az 1. kerületben

Milyen lenne egy hatalmas üvegházban együtt élni, ahol a saját lakókapszulánkon kívül minden tér közös a többi lakóval? Budapesten az ilyesmi még szokatlan, 9000 km-rel odébb kevésbé. Schneider Esztella a hazánkban élő japán közösség számára tervezett kollektív-házat, hogy csökkentse az őket érő kultúrsokk hatásait.

Magyarországon a 2015-ös adatok alapján 1290 japán él, ebből körülbelül 900 fő Budapesten. Az itt élők nagy részét a magánvállalatok vezetői és dolgozói teszik ki, de sok a zenét tanuló diák is. A nemzetközi házasságot kötött párok miatt pedig nagyjából 200 letelepedettet japán is él Magyarországon. 8924.05 km távolságból egy idegen kontinensre, országba érkezve jelentős kultúrsokk éri a japánokat, hiszen életmódjuk merőben eltérő az európaitól, így ez nehézzé teszi számukra a beilleszkedést. A kultúrsokk csökkentésére, illetve a beilleszkedés megkönnyítésére kollektívház létesítése jelentheti a megoldást.

A kollektív-ház fogalma még viszonylag újnak számít országunkban, viszont Japánban már az 1980-es évektől kezdve elterjedtnek számít. A fogalom jelentése közösségorientált lakóhelyek ideológiai egyesülete (jelen esetben lakásszövetkezet). Lakóik közös célok és érdekek mentén, a közösségi összefogás erejével fejlesztik lakókörnyezetüket. Az itt élő japánok tehát egymást segítve olyan otthonokban tudnának élni, ami hasonló kulturális elemeket tartalmaz, mint amit ők már saját hazájukban megszokhattak.

A helyszínválasztás a Budapest I. kerületében, a Csalogány utca 38. szám alatti területre esett. A telek közel fekszik a Széll Kálmán térhez, ami azon kívül, hogy kiváló közlekedési csomópont, egyfajta vízválasztónak számít két, a magyarországi japánok körében népszerű kerület (II. és XII.) között. Ezekben a kerületekben két japán iskola is található, a Budapesti Japán Iskola a XII. kerületben és egy hétvégi iskola a II. kerületben. Azonban a japán kulturális és szórakozóhelyek központja a VI. és VII. kerületekben van, ezért a gyors megközelíthetőség érdekében ezt is figyelembe vettem a telekválasztásnál. 

Magát a telket jelenleg kutyafuttatóként használja a lakosság, nincs rajta építmény. Környezetében lakóépületek és panelházak találhatóak. A saroktelek beépítését tekintve zártsorú. Fontos szempont a tervezésnél, hogy a telket közrefogó utcák, a Csalogány utca és a Vándor utca lejtenek, illetve az utóbbi, nyugati oldalon lévő út sétáló utcának számít.

Az épület koncepciójának kialakítását nagyban segítették a korlátozások, mint például a telek fekvése, mérete, geometriája, a beépítés és a szomszédok elhelyezkedése is - egy kis, északi fekvésű, zártsorú beépítésű, szabálytalan négyszög alakú saroktelekről van szó, melynek hátsó (déli) szomszédjának légudvara van. A saroktelek és a zártsorúság rögtön adta az L alakú beépítést, ami jó lehetőséget kínált egy kis nyitásra a telek hátsó (délkeleti) zugában, amire a légudvar és a beépítettségi arányok szempontjából is nagy szükség volt. Mivel északi fekvésű a telek, jelentős fejtörést okozott, hogy hogyan jut be elegendő fény az épületbe. A telek geometriájánál pedig ki kellett találni, hogyan lehet felvenni egy ésszerű raszterrendszert a szabályosság érdekében.

A tervezési program része volt a saját parkolók létrehozása, hiszen belvárosi területről beszélünk, így lakóegységenként egy parkolót kellett biztosítani (összesen 8 darabot). Ez adta meg végül a vázas szerkezeti rendszer és a raszter alapját. A vázas szerkezet között dobozszerűen helyezkednek a molekuláris, minimalizált lakóegységek az emeleteken, a lakóegységek között pedig közösségi terek alakulnak ki. A főbb közösségi helyiségek a földszinten helyezkednek el. Az egész dobozrendszer egy hatalmas „üvegburokkal" van lefedve. Ez az üvegburok függönyfalakból illetve üvegtetőből tevődik össze. A burok védelmet nyújt a zaj, por ellen, több fénybebocsátásra ad lehetőséget és a télen megfelelő hőmérsékletet is biztosít az épületben a köztes terek fűtése nélkül. Az “üvegháznak" köszönhetően lehetőség van a felső szinteken zöldtetők elhelyezésére is, amin japán növényeket termeszthetnek maguknak a lakók, ezáltal nem lennének kitéve a növények országunk klímájának.

Schneider Esztella

A bemutatott diplomamunka védésére 2017 januárban került sor a BME Építészmérnöki Kar, Lakóépülettervezési Tanszékén.

A BIM-alapú ARCHICAD® az innovatív tervezés és a komplex beruházások támogatója A magyar fejlesztésű ARCHICAD több mint tervezőszoftver, az épületinformációs modellezés (BIM) teljes folyamatát támogatja. Innovatív funkciói integráltan kezelik a tervezés, kivitelezés és beruházás minden lépését. A BIM-alapú építészeti tervfeldolgozás és tervdokumentálás mellett lehetőséget nyújt a szakági tervezőkkel történő hatékony együttműködésre, a megrendelővel folytatott interaktív tervbemutatásra, valamint a kivitelezési és üzemeltetési folyamatok költséghatékony lebonyolítására is. Az ARCHICAD teljes mértékben támogatja a nemzetközi és hazai BIM-szabványokat. Az élő Rhino-Grasshopper kapcsolat, az élethű látványterveket előállító MAXON CineRender motor, a hagyományos 2D CAD fájlok olvasásának és mentésének lehetősége csupán néhány érv az ARCHICAD mellett. A BIMx alkalmazás mobil eszközökön biztosít interaktív épületbejárást, a kivitelezést az épület értékesítését és üzemeltetését egyaránt megkönnyítve. Több mint 30 éves fejlesztői tapasztalat, számos világszinten is bejegyzett védjegy, valamint világszerte több mint egymillió megépült épület bizonyítja azt, hogy az ARCHICAD a teljes épület élet-ciklus során hatékony és biztonságos BIM platformot nyújt az építőipar minden résztvevőjének. 34/34 Graphisoft - ARCHICAD®