Kripton Fénymúzeum és Kutató-Fejlesztő Központ - Rátkai Szabolcs MSc. diplomaterve

Rátkai Szabolcs diplomamunkája az 1937-ben épült ajkai kriptongyár épületének lehetséges újrahasznosítását járja körül. A koncepció szerint a jelenleg önkormányzati tulajdonban lévő épületben Fénymúzeumot, illetve kutató-fejlesztő központot alakítana ki, melynek középpontjában a fenntarthatóság áll. A munkát a tervező szavaival mutatjuk be. 

Helyszín

Diplomamunkám helyszínéül Ajka városát választottam, mely a 20. században több kisebb terület egyesülésével jött létre. Elhelyezkedését tekintve a Dunántúlon található, mindössze 40 kilométerre a Balaton északi partjától.

A ma ismert város a korábbi Ajka, Tósokberénd, Bódé, Ajkarendek, Bakonygyepes, Padragkút és Csingervölgy egyesüléséből alakult ki. A konkrét tervezési helyszínem is ezen részegységek egyikén található, Csingervölgy területén. Itt épült meg 1937-ben a Bródy Imre szabadalma alapján működő, a világon is első kriptongyár.

Múlt

A város jelentős ipari múltja összeforrt az itt létesült hőerőmű, timföldgyár, üveggyár és számos bánya tényével. Ide sorolható a tervezési alapkoncepciót és ötletet adó kriptongyár épülete is, mely 1937-ben kezdte meg a működést, mint a világ első kriptongyára. Bródy Imre szabadalma alapján a levegőből került kinyerésre a kriptongáz, majd ezzel töltötték az izzókat, melyek sokkal nagyobb fényt voltak képesek kibocsátani, mint a hagyományos töltetű fényforrások.

A gyár élete nem volt hosszú, a második világháború után bezárták és jóvátétel gyanánt leszerelték a teljes gyártósort. Később tulajdonosok cserélődtek az épület fölött, volt hogy a MÁVAUT szerelő üzemeként funkcionált, később a nevezetes ajkai üveggyár tulajdonába került. A változást az hozhatja el a jelentős építészeti értékkel bíró épület sorsában, hogy 2020-ban városi tulajdonba került.

Funkció

Felhasználva az épület eredeti funkcióját, miszerint azért épült, hogy fényt hozzon emberek ezreinek életébe, most folytatódik. A meglévő épület revitalizációjával és egy, ugyan eltérő, de mégis hozzásimuló épület létrehozásával kialakulhasson a Kripton Fénymúzeum és Kutató-Fejlesztő Központ.

A múzeumi funkció segítségével szeretném bemutatni, hogyan fejlődött a világítás egészen az idők kezdete óta. Emellett kialakítunk egy a témához szorosan kapcsolódó időszakos kiállító teret és egy interaktív kiállítást is, ahol a mai világítástechnológia legújabb vívmányai vonultathatók fel.

A kutató-fejlesztő funkció pedig egy ma égető kérdést boncolgat, miszerint hogyan tudunk mesterséges környezetben, legyen az fény, hőmérséklet stb. növényeket termeszteni. Aktuális kérdés ez, olyan szempontból is, hogy számos nagyvárosban nincs elegendő termőterület a nagymértékű urbanizáció miatt, de merészkedhetünk olyan messzire is, hogy akár egy holdi – marsi környezetben is hasonlóan mesterséges környezetben kell majd megtermeszteni a növényeket az asztronautáknak. Erre ma már számos kísérlet folyik a világ több területén, köztük Magyarországon is. A Tungsram a közelmúltban adta át kutatási céllal létrehozott vertikális farmját.

Vertikális kert

A vertikális kert fogalom segítségével kapcsolódik össze az épület belső funkciója és a külső megjelenése. A kutató-fejlesztő funkció segítségével a belső térben, ahol a mesterséges fény és a mesterséges környezet hatásait vizsgálják, a növények fejlődésére kialakítanak minden kutató helyiségben egy belső vertikális kertet. A zárt terekben egymás fölött elhelyezett, hidropóniás rendszerben speciális LED világítás segítségével termesztenek növényeket. Itt vizsgálják, hogy a különböző fénytartományoknak és az egyéb mesterséges külső tényezőknek milyen hatása van a növények fejlődésére.

A külső vertikális kert a tervezett épület homlokzatán kapott helyet, ahol szintén egymás fölött elhelyezett, az új homlokzat szinte teljes hosszán körbefutó ültető edényekben fejlődhetnek a növények. Itt fontos szempont az épület tájolása. Három különböző benapozottságú homlokzaton jelenik meg a vertikális kert. A három oldal a fénykedvelő, a fény és árnyék tűrő és végül az árnyék kedvelő növények csoportja szerint helyezkedik el. Gondos válogatás után ültetjük be a növényeket, melyeket már nem mesterséges külső hatások alatt, de mesterséges ültetőközegben tudnak vizsgálni a kutatók.

A vertikális kert elgondolás alapja a fenntarthatóság, mely egységnyi területen nagyságrendekkel alacsonyabb vízigénnyel rendelkezik, emellett pedig magas terméshozammal kecsegtet. A mesterséges környezet létrehozásának fenntarthatósága is kritikus kérdés egy ilyen projekt során. A világítás és egyéb rendszerek üzemeltetéséhez számos megújuló forrásból nyerhető energia, jelen esetben a tetőfelületeken elhelyezett napelemek segítségével. A növénytermesztés vízigénye nagy, még a vertikális kert elgondolás esetében is. Ennek csökkentésére a tetőfelületekre hulló csapadékot föld alatti tározókban gyűjtik össze, majd a külső vertikális kert öntözésére használják fel. A beltéri növénytermesztés esetén pedig a maguk a növények által kibocsátott párát és a növények által fel nem használt vizet kerül visszaforgatásra az öntözésre. A fenntarthatósági szempontok ma már evidenciával rendelkeznek, egy ilyen jövőbemutató kutatás esetén pedig elvárt szempontok.

Múlt - Az diplomamunkám tervezése során alap tézis volt, hogy a kriptongyár épülete új funkciót kap, de az eredeti állapotára szerettem volna visszaállítani, hogy újra régi fényében láthassák a szemlélők. A belső terek funkcionális felosztásának megváltoztatása szükséges volt és itt kapott helyet a két szint magasságú rendezvényterem. A városnak nagy szüksége van ma egy ilyen megfelelő térre, mely adott esetben számos egyéb kísérő eseménnyel is összeköthető egy ilyen komplex épületben.

A földszinti területen itt kapott helyet a teljes kutatóegység. Számos kutató helyiség és a napjaikat itt munkával töltő elhivatott kutatók számára megalkotott irodatér helyezkedik el.

Jövő – A kriptongyár kibővítésének megtervezésével létrejön a jövő is, mely otthont ad a múzeumi terek egy részének, a kutató-fejlesztő funkciót támogató előadótermeknek és a különleges interaktív kiállításnak. Itt a jövő világítástechnológiájának bemutatásával hozhatjuk közelebb a közönséghez a jövőben rejlő lehetőségeket.

Az új épületszárny külső megjelenésben teljesen elkülönül a klasszikus tégla falazatú ipari épületrésztől. Alapvetően nem is volt cél, hogy a két épületrész hasonlítson egymásra, éppen ellenkezőleg, a teljes formai és vizuális elkülönítés segítségével szerettem volna létrehozni a múltat és a jövőt, melyek együttesen alkotnak egy egészet.

Szerk.: Paár Eszter Szilvia