Kutatóállomás a Pilisben - Csépányi Diána diplomamunkája

A Pilisi Parkerdő Zrt. által 1999-ben létrehozott örökerdő fontos erdészeti nevezetessége Magyarországnak. A Mexikó-pusztai mintaerdő területe lehetőséget ad a szakemberek és az érdeklődők számára, hogy testközelből figyelhessék meg az örökerdő-gazdálkodás működését. Csépányi Diána diplomamunkájában az ide látogatók munkáját és tanulását segítő kutatóállomást tervezett a területre.

Koncepció:

Egy olyan fenntartható kutatóállomás létrehozása a cél, ami az erdészeti kutatással foglalkozó szakemberek munkáját egész évben folyamatosan segíti. A Pro Silva Bemutató Terület (mintaerdő) mellett található a Honvédség vagyonkezelésében álló régi üdülőtelep, amit a korábbi bérlők átalakítottak Shaolin faluvá, de mára funkciótlan, csak őrzött terület. A helyszínt két irányból is meg lehet közelíteni, a terep adottságai kiválóak. Az örökerdőt gyakran tekintik meg erdészettel és természetvédelemmel foglalkozó hazai és külföldi szakemberek, egyetemi hallgatók. A bemutató területet 1999-ben bekövetkezett kialakítása óta több mint 2000 fő látogatta meg szakvezetett túra keretében.

A helyszíni bejárást követően, a három funkciómat szétválasztottam.

A funkciók megtervezésekor különös tekintettel figyeltem a helyszín adottságaira és geográfiai jellemzőire, hogy azok előnyeit kamatoztatni tudjam. A helyszín topográfiáját számításba véve, a kutatóállomás ott kapott helyet, ahol a terep jóformán sík. Egy kisebb tisztás alakult itt ki, mely az itt régen használt üdülő sporttevékenységeinek adott helyet. Az épület kontúrja a tisztás széleihez igazodva egy hurkot ír le.

A szállás a volt ikererdészház alapjaira került, ahonnan szép kilátás nyílik az alatta lévő területre. A cél az volt, hogy a látogatások alkalmával, például tanulmányutakon, és szakmai továbbképzéseken is megszállhassanak a szakemberek. A bemutatóterüket hazánk legnagyobb (több mint 6000 ha-os) összefüggő örökerdő-komplexumának közepén helyezkedik el. Ez kiváló lehetőséget biztosít az örökerdő-gazdálkodással ismerkedni akaró erdőgazdálkodók, erdészeti szakemberek számára. Az állomás célja nemcsak a kutatás, hanem a továbbképzések lebonyolítása is. A belső terek helyet biztosítanak az elméleti ismeretek átadásának, míg a bemutató erdőben a célállapotot és az ide vezető hosszú utat lehet bemutatni. Ezen felül, a többezer hektáros erdőtömb lehetőséget biztosít az erdőállomány különböző fázisban lévő átalakulási folyamatainak és a gyakorlati lépések bemutatására.

Nyáron, a jó időben pedig a kinti sátorozási lehetőség az egyetemi hallgatók felmérő táborainak és szakmai képzéseinek biztosít helyet. Ezen felül nyáron további környezeti neveléssel kapcsolatos középiskolai programok is lebonyolíthatók.

Az örökerdő-gazdálkodással kapcsolatos erdőművelési, faterméstani és ökológiai kutatásoknak a kutatóállomás biztosít helyet és infrastruktúrát. Az évgyűrűelemzésekhez, a különböző fa-, talajminták vizsgálatához a laboratórium áll rendelkezésre, míg az adatok feldolgozását és elemzését a kutatók az irodai helységekben végzik. A megbeszélésekhez és előadásokhoz az előadóhelyiség nyújt kiváló lehetőséget. Az épület kialakítása, az ablakok elhelyezése inspirálja a kutatómunkát, mert a kutató az irodában is az erdőben érezheti magát.

A lombkoronában futó ösvény lehetőséget biztosít az erdő belső klímájának mérését szolgáló műszerek elhelyezésére, a talajszinttől különböző távolságban.

Olyan anyagok beépítése volt a cél, amelyek gyártása, vagy alkalmazása nem igényel túl nagy primer energiát. Így nincs szennyezőanyag-kibocsátás sem - teljes mértékben környezetbarát, és az építőanyagok mind újrahasznosíthatók. Ez nagyon fontos a jövő szempontjából.

Mexikó-puszta örökerdő jelentése:

Mexikó-puszta Pilisszentlélektől pár kilométerre, Dobogókő alatt található. Elnevezését egyes források szerint a 19. századi nagy kolerajárványok idején kapta, amikor is sokan ide, a Pilis erdeinek oltalmába szöktek a ragály elől - az eredetileg „megszökő" pusztát állítólag később a népnyelv alakította át Mexikó-pusztává. (Érdekes, hogy akad az országban egy másik Mexikó-puszta (sic!) is, habár hivatalos neve immár Fertőújlak. A Fertő tó délkeleti részén, szintén egy bioszféra-rezervátumon bújik meg.)  [1]

Az erdőgazdálkodás során az, erdei élőhelyek és fajok megőrzésének egyik legsikeresebb szakmai módja az úgynevezett „örökerdők" kialakítása, mely Magyarországon a Pilisi Parkerdő Zrt. nevével kapcsolódik szorosan össze. A Pilis szívében, Dobogókő közelében található Mexikó-puszta, ahol a Pilisi Parkerdő Zrt. 1999-ben, Dr. Csépányi Péter erdőmérnök irányításával indította el az örökerdők kialakítására irányuló szakmai programját.
Innen indult útjára az azóta Magyarországon is mind elterjedtebb, úgynevezett örökerdő-, (vagy más néven szálaló-) erdőgazdálkodás, amelynek lényege, hogy az erdészek egyenként, vagy kis csoportokban termelik ki a fákat, minden egyes fa esetében külön-külön mérlegelve az erdőben betöltött szerepüket. Ennél a megközelítésnél az erdész nem fakitermelésben és ültetésben, hanem az erdei ökoszisztéma fenntartásában, menedzselésében gondolkodik, minél nagyobb teret biztosítva az erdő megújulásának az erdőben lejátszódó természetes folyamatokra támaszkodva. Ennek az erdőművelési rendszernek eredményeként az erdő különféle korú és fajú fákból áll, nincsenek benne tar- és végvágások, az erdő működése és látványa a hazánkban is ismert egykorú erdőkénél sokkal természetközelibb, továbbá ennek köszönhetően alakulhat ki a folyamatos erdőborítás is. 2001-ben a Pro Silva Hungaria Egyesület Magyarország első olyan bemutató területévé nyilvánította a Mexikó-pusztai mintaerdőt, ahol természetes folyamatokon alapuló, folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodást, az örökerdő-gazdálkodás bevezetését és működését lehet tanulmányozni. Az örökerdőkben az erdészek a kidőlt, elpusztult fák egy részét az erdőterületen hagyják: a különböző méretű álló és fekvő holtfa rengeteg élőlénynek (gombának, madárnak, rovaroknak) nyújt élőhelyet, így teljes értékű erdei ökoszisztéma tud kialakulni, amelyben egészséges „önszabályozás" működik, például egyes madárfajok meggátolják a kártevő rovarok túlszaporodását. Így az örökerdők a biológiai sokféleség megőrzésének legkiválóbb eszközei.  [2]

Forrásjegyzék:

1. Barotányi Z. 2016: Örökerdő program. A teremtett vadon. Magyar Narancs, 28(31): 24-26.

2. https://parkerdo.hu/erdogazdalkodas/a-biologiai-sokfeleseg-megorzese-a-pilisi-parkerdoben/

Csépányi Diána

Szerk.: Winkler Márk