Épülettervek/Tervpályázat
Lezárult a Szent György tér pályázat
2017.06.30. 13:08
Lezárult a budapesti Szent György tér és Dísz tér megújítására, urbanisztikai-építészeti újrafogalmazására kiírt tervpályázat. A teljes alkotói szabadságot biztosító, titkos pályázaton hét pályamunka részesült elismerésben, összesen 22 millió forint értékben.
Lezárult a budapesti Szent György tér és Dísz tér újragondolására kiírt tervpályázat. A Budai Várnegyed szívében található terület megújítására a pályamunkákat május 29-én éjfélig adhatták postára a résztvevők. A teljes alkotói szabadságot biztosító pályázatra beérkezett anyagokból végül hét pályamunka került megvételre összesen 22 millió forint értékben.
"Kiváló ötleteket tartalmazó, igényesen megfogalmazott pályázatok sorakoztak fel a bíráló grémium előtt a februárban meghirdetett Szent György tér és Dísz tér ötletpályázaton." – mondta Füleky Zsolt a Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkára, a Bíráló Bizottság elnöke. "A Világörökség területén álló - a második világháborús és azt követő pusztítások nyomait még ma is magán viselő - Szent György tér és Dísz tér hasznosítására kiírt pályázatra 27 pályamű érkezett be, melyből 20 bizonyult érvényesnek. Ezek közül 7 részesült megvételben összesen 22 millió forint értékben." – fejtette ki Füleky Zsolt.
Az ötletpályázat részletes eredményei bejelentkezés után megtekinthetőek a szentgyorgyterpalyazat.hu oldalon, ahol a pályázat zárójelentését szintén elérhetik a regisztrált pályázók.
A Miniszterelnökség felhívására a Lechner Tudásközpont által kiírt, azonosító kóddal ellátott anonim ötletpályázat célja az volt, hogy a tervezési szabadság biztosításával felkutassa a budavári Szent György tér és Dísz tér hasznosítására, funkcionális és eszmei megújulásának lehetőségeire megfogalmazható legjobb válaszokat. A díjazásban részesült urbanisztikai-építészeti megoldások bírálatánál fontos szempont volt a fenntartható, a várra vonatkozó hosszú távú fejlesztési tervbe illeszthető koncepció. A pályázatoknak az értékőrzés és értékteremtés aspektusa mellett a funkció, a városszerkezetbe illeszkedés, a látvány és az energiahatékonyság követelményeinek is meg kellett felelnie.
A Bíráló Bizottság a bírálatok során a beérkezett és a bontás során érvényesnek tekintett pályaműveket többször áttekintette. A Bíráló Bizottság összességében a pályázatot eredményesnek, azonban hasznosíthatóság szempontjából csökkent értékűnek ítélte. A Bíráló Bizottság a bírálat során figyelembe vette, hogy a benyújtott pályaművek mennyiben segítik a Kiírót az ötletpályázati kiírásban rögzített céljainak elérésében, ezért a pályaművekben javasolt megoldásokat komplexen az ötletpályázati kiírásban rögzített részletes elvárások teljesítése szerint értékelte.
A pályázat hozzásegítette a Bíráló Bizottságot ahhoz, hogy az ötletek sokaságában kikristályosodjon álláspontja: mik azok a szilárd pontok, amelyek mindenképpen követendők lennének a további tervezésben. Az értékelés során a vár és a táj kertművészeti, történeti összefüggéseit, annak szellemi és kultúrtörténeti tartalmát vette alapul a Bíráló Bizottság. A budai Várnegyed történeti értékei, szellemisége, méltósága elvárt védelmének fontossága abban is megnyilvánul, hogy jogszabályi szintű védelem gondoskodik róla. A Várnegyed egyszerre műemléki jelentőségű, világörökségi és kiemelten védett régészeti terület, egyedileg védett műemlékek nagy sűrűségű összessége, valamint nemzeti emlékhely. Ennek része a térfalak és a szabad tér kapcsolata, annak atmoszférikussága. A múlt örökségéből és a mai helyzetből felfejthető a hely szellem(miség)ének, karakterének lényege, amihez a mai látogató lelkileg és szellemileg kapcsolódni tud, miközben a mozgás által állandóan alakuló fizikai térösszefüggésekben mozog.
A pályaművek tipizálása
A pályaművek lényegében néhány típusba sorolhatók:
- az első típusba tartoznak a nyugati oldal teljes hosszában történő beépítését
- a másodikba azok, amelyek a Szent György tér alaprajzi elrendezését „T" alakban javasolják,
- a harmadik típus nem építi be a teret, hanem szabad térként értelmezi újra.
- Egy megoldás – a Szent György tér beépítése – önálló típust képez.
Az első két fő típus két-két alcsoportra bontható, attól függően, hogy a Honvéd
Főparancsnokság és a Honvédelmi Minisztérium tömbjének bontását vagy megtartását javasolják.
A pályaművek értékelésének tapasztalatai, általános megállapítások - elvek, eszmeiség
- Értékelendő a tervezési terület kihatásainak és a vár tervezési területen túlnyúló egységeinek eszmei és valós bekapcsolása vertikális és horizontális irányok szerint (pl. lovarda, felvezető sétányok stb.).
- Értékelendő ugyanakkor valamennyi helyszínnek egységes koncepció mentén való kezelése.
- Értékelendő a meglévő történeti épületegyütteshez és kialakult környezethez (a Várnegyed léptékéhez) igazodó harmonikus illeszkedés.
- Értékelendő, ami a kívülről és belülről érzékelhető, kialakult jelenlegi sziluetthez alkalmazkodik.
- Értékelendő, ami a meglévő, a kialakult világörökségi helyszín értékes építészeti együttesének kiegészítésével (és nem a helyettesítésével vagy figyelmen kívül hagyásával) történik.
- Értékelendő a Szent György tér egyediségének, eszmei fontosságának és emelkedettségének felismerése és megmutatása.
- Értékelendő a Szent György tér és Dísz tér egymással való összefüggéseinek és szükséges funkcionális tagolásának felismerése, látványi szeparálásuk megoldása, ugyanakkor átjárhatóságuk biztosítása.
- Értékelendő a Szent György tér és Dísz tér építészeti egységként, de szétválasztott urbanisztikai térként való kezelése, amely elérhető a funkcionális tagolással, megadva hierarchiájukat, de egységes szemléletű kialakítással összekapcsolódó, sajátos budavári karakterét.
- Értékelendő az egyszerű, elegáns, méltó, élettel teli, művészi, atmoszférikus beavatkozás.
- Értékelendő, ami a hely szellem(iség)éhez alázattal hozzátesz, bővít, továbbformál, egyértelműsít.
- Értékelendő a több szakmát felölelő, multidiszciplináris megközelítés.
- A várnegyedben a tér és az architektúra alakításánál az egyszerű, kézenfekvő megoldások a legelfogadhatóbbak. Vezérelv, hogy a történeti épületek léptékénél kicsit visszafogottabb méretű, de kortárs építészeti felfogású, harmonikusan illeszkedő tömegű épületekkel kell pótolni a hiányzó épületeket, térfalakat.
- A várnegyedben szükséges építések ütemezetten megvalósíthatók úgy is, hogy első ütemben a tér rendezése megtörténjen, és az elvárt térfalak több ütemben, átfogó koncepció mellett jöjjenek létre.
Kétségtelenül nehéz feladat megragadni a vár ezen területének valós mondanivalóját és üzenetét. Ma nincs koherens tartalma, nincs szervező ereje, feldúlt állapotban van. Ennek a sokknak alapja az a történelmi folyamat, amely a pompás építkezések és a mindent maga alá temető pusztítás okozott. A feszültség a művészetek által áthatott élet késztette építkezés és az életet tagadó háború, békétlenség és pusztítás közt feszülő dráma. A mai helyzetében pedig kifejeződik a ma emberének állapota, tud-e, akar-e foglalkozni identitásával, tudatalattijában is múltjában gyökerező jövőjével, van-e jövőképe?! És ez a tér még ennél is összetettebb kérdéseket tesz fel, aminek megválaszolásához a várnak a városban, az országban betöltött szerepét is hozzá kell gondolni, és nem is egyéni indíttatásból, hanem interdiszciplináris módon, humanista megközelítéssel.
A pályaművekre általánosan jellemző, hogy „csak a tervezési területként" meghatározott egységben gondolkodik. Ebből az objektumszerű, vagy lokális tervezési felfogásból adódik paradox módon, hogy általános építészeti válaszok születnek a hely sajátosságát kevésbé értelmezve. A külső érzékelésen átszűrődő, a belső transzmutáción eszenciává váló belső képek helyett ide nem illő előképeket látunk. Az egyéni válaszok kérdéselőzményei leszűkítettek, szakági, érdeklődéskör, egyéni attitűd szerint. Kevéssé szelíd és szociális érzékenységet sejtető. (Szociális alatt a klasszikus társadalmi összefüggésrendszert értve – vagyis kulturális, gazdasági és igazgatási szempont hármasságában feltenni és megválaszolni a kérdéseket, nem csupán építészeti szempontból.) Annak szakmai és szellemi megragadása hiányzik, ahogy a vár mint „sziget" emelkedik ki a Duna völgyéből, kissé leválva a Budai-hegyek láncolatáról. Ennek a morfológiának a festői drámaiságára épül mint korona a királyi vár. Ilyen hely kevés van a világon. És ennek platója, központi tere áll ma itt „üresen" minden értelemben. A szerteágazó összefüggések finom szövetén való átlátás hiányzik legfőképp a pályaművekből.
A feladat kétségtelenül nehéz. Ahhoz, hogy választ lehessen adni, nem elég
tömegvázlatokban gondolkodni, tudni kell teret szervezni, ahol jól érezzük magunkat, ahol nem erőltetődik ránk helytől eltérő gondolat, inkább megérint a hegy tetején a horizontális és vertikális metszéspontjának alkotásra serkentő feszültsége. Épp ezért nehezen értelmezhetőek azok a munkák, amelyek csak a térfalakkal, funkciókkal foglalkoznak, meghagyva vákuumként – ebben az értelmezésben – a köztes teret. Vagyis a perifériát fogalmazzák meg a centrum nélkül. Ritkábban fordítva. Látható, hogy nehéz valami múltbeli emlékképhez ragaszkodni, mert melyik múltról beszélünk? Sokan idézik Széchenyi idevágó gondolatát: „A múlt elesett hatalmunkból, a jövendőnek urai vagyunk. Ne bajlódjunk azért hiábavaló reminiscentiákkal […] Sokan azt gondolják: Magyarország - volt; - én azt szeretném hinni: lesz!"
Nyertesek
Kiemelt megvétel
1. S-TÉR Kft. (építész: Benkő Anna Ágnes, Csík Nóra, Gulyás Viktor Soma, Kelemen Edmond István, Nagy Lili Anna, Nyitrai Katalin Laura, Sógor Gabriella Alexandra, Szekercés Ivett, Thurnay Júlia Anna, Varga Viktória Lilla)
2. Építész Stúdió Kft.
3. CET BP. Kft. (Csomay Zsófia, Eke Dániel, Szijjártó Csongor, Gyüre Borbála, Heckenast Judit, Ránki Soma, Takács Ákos, Magyari Mátyás, Hamvai Kinga)
4. PLANT-Atelier Peter Kis Kft. (Demény Ilka, Kis Péter, Molnár Bea, Sinkovics Brigitta, Tóth Anikó)
Megvétel
1. Studio Kvarc Kft.(Simon Mónika, Haraszti Livia, Incze Sándor, Császár Szabolcs, Hegedűs Anett, Nagy Elemér), Matus István
2. Zilahi Péter, Németh Zoltán, Greksza András
18:22
„A terv kitér az időbeli ütemezés kérdéseire, és az épületeket illetően reális műszaki megoldásokat alkalmaz. Viszont a templomrom szökőkúttá alakítása komoly örökségvédelmi és régészeti kérdéseket vet fel. A városi erdő az idő múlásával valószínűleg elsivárosodna, biológiai sokszínűségre egy ilyen zárvány nem alkalmas.
Összegzés
A terv egy konzisztens koncepció végigvitelén alapul a történeti tradíciók követésével. A meghökkentő „városi erdő” gondolata innovatív megoldás a jelenleg torzóként álló Honvéd Főparancsnokság épülettömegének eltüntetésére és a tömeghatás fákkal történő helyettesítésére, bár ennek a megoldásnak a társadalmi elfogadtatása erős kihívást jelent, és kétséges az alapgondolat (azaz az erdei karakter) fenntartható megvalósítása.
A pályamű tiszteletben tartja a Szent György tér méltóságát és megfontolandó megoldást kínál a hiányzó nyugati térfal visszaállítására az eredeti telekosztás megtartásával. A Dísz tér sarkán lévő üres telekre ajánlott funkció és lépték megfelelő, a tér piacként való üzemeltetése ellenben kockázatos felvetés.
Dicséretet érdemel a pályamű kidolgozottsága, rajzi megjelenésének harmóniája és kiváló nyomdatechnikája.”
Előző megjegyzésem kiegészitéseként bővebben idézek a kérdéses terv véleményezéséről. (Lásd fenti idézetet.)
A tér piacként való üzemeltetése kockázatos felvetés.
A városi erdő az idő múlásával valószinüleg elsivárodna, biológiai sokszinűségre ilyen zárvány nem alkalmas.
A városi erdő gondolata innovativ (szép magyar szó) megoldás ..... bár ennek a megoldásnak társadalmi elfogadtatása erős kihivást jelent és kétséges az alapgondolat (azaz az erdei karakter) fenntartható megvalósitása.
Viszont a templomrom szökőkúttá alakitása komoly örökségvédelmi és régészeti kérdéseket vet fel.
Dicséretet érdemel a pályamű kidolgozottsága etc, etc, etc.
Lehet, hogy ősrégi térképek és rajzok dokumentálása a fontos? Nem sokat törődött a tisztelt biráló bizottság a valós és a mai élettel, a megközelitéssel, a látogatók érkezési helyével, a gépkocsik fogadásával stb.
Valahogyan tótágast állnak a dolgok otthon. Ahol parkoknak kellene lenni, ott monumentális épületeket javasolnak tanult szakembereink s ahol épületnek kellene lenni, ott meghökkenvén, városi erdő létesitését zengik (kétséggel!!).
20:41
Huszonhét tervet adtak be birálatra. Abból hetet a biráló bizottság kizárt. Közel huszonhat százalék esett áldozatul. Meglepően alacsony a benyujtott tervek száma. Az ember azt gondolná, hogy a terület valamint a téma fontossága nagyobb érdeklődést von maga után. Sajnos nem ez történt.
Én nagy lelkesedéssel kezdtem dolgozni az érdekes és kihivó feladaton és tettem azt plusz-minusz hetvenöt napon keresztül. Időben beadtam a listában meghatározott anyagot, mely ugyan csak időben a cimre érkezett.
Javaslatom a kizárt tervek közé került. Az ok: nem adtam be 3D digitális modellt. A postázott anyag tizennégy lapja között legalább nyolc lapon illusztráltam három dimenzionális modelleket. Megépitettem és rendereltem az egész területet beleértve a vár északi szárnyát is s természetesen a javasolt beépitést, térképzést parkokkal és térburkolatokkal. Mindezt nem dokumentáltam IFC vagy OBJ file-okon. (Aki nem tudná, azok a „orbit” paranccsal forgatni képesek a 3D tárgyát). Ez a file tipus – melyet a kiiró anyagából lehetett letölteni – egy teljesen jellegtelen tömeg halmaz, mely magassági vonatkozásban tartalmaz viszonyokat, ugyanakkor teljesen semmit mondó és a kötelező fényképekbe illesztett javaslatok magyarázó ábráihoz képest egy teljesen jelentéktelen információ.
A kizáró okok sokasága mellett van egy feltétel, mely igy hangzik: kizárható terv, mely :
“c) a pályázati dokumentációban meghatározott tartalmi követelményeket nem teljesítő pályamunkát, feltéve, hogy a formai hiba a pályamű bírálatát ellehetetleníti “
Nem tételezem fel, hogy értékelték volna tervemet, hiszen én voltam az a merénylő, aki „beépitette” a teret s javaslatát mind a déli, mind az északi oldalon az érkezésekre szervezte. Zavaró az, hogy egy olyan formai okra hivatkoznak, mely nem fedi a valóságot.
Mind előbbivel nem terhelném az olvasót, ha nem ütötte volna meg szememet az alábbi idézet egy terv birálatából kiemelve:
” A terv egy konzisztens koncepció végigvitelén alapul a történeti tradíciók követésével. A meghökkentő „városi erdő” gondolata innovatív megoldás a jelenleg torzóként álló Honvéd Főparancsnokság épülettömegének eltüntetésére és a tömeghatás fákkal történő helyettesítésére, bár ennek a megoldásnak a társadalmi elfogadtatása erős kihívást jelent, és kétséges az alapgondolat (azaz az erdei karakter) fenntartható megvalósítása”
Városi erdő. Nyertes terv. Meghökkentő. Meghökkentő de kétséges az alapgondolat fenntartható megvalósitása. Azonkivűl még egy piac is van a Disz tér keleti oldalán. Annak értéke is kétséges. Amennyiben nincs városi erdő és piac, akkor mi van.
Valamikor réges régen, egykori tanitó mesterem azt javasolta nekem: ha nem találsz megoldást egy problémára, akkor rajzolj egy fát oda. Nyilvánvalóan ő javaslatát tréfának szánta.
15:35
Megtekintve a négy kiemelt és három egyszerű megvételben részesített pályázatot, valamint a nem díjazottak közül az első négyet, világos, hogy a szerzők az egyik fő kíhívásnak a Honvéd Főparancsnokság mai torzója helyén létesítendő "kaput" vagy elválasztó objektumot tekintették. A másik fő kihívás természetesen a nyugati térfal megtervezése volt. Hogy az utóbbival kezdjem: minél nagyobb szabású épületeket terveztek a nyugati térfalba, azok annál inkább elütnek a hagyományos környezettől. Ez erősíti azt a véleményt, hogy a műemléki környezethez alkalmazkodó, egyszersmind kortársi épület csak kisebb méretben tervezhető. Talán ezért a legsikeresebb próbálkozás a 9. sorszámú, amely az Öt Géniusz Házával bevallottan alkalmazkodni kíván a Polgárváros léptékéhez. Ez a jól tagolt épületsor ráadásul átvezetést is kínál a további, e pályamű szerint ugyancsak nem túlságosan behemót kortársi palotákhoz (amelyek közül a Teleki palota még valamelyest archaizál is, a maga hagyományos homlokzatával).
Ami a Dísz tér és a Szent György tér közötti "kaput" ill. elválasztó objektumot illeti, ez szerintem indokolatlan. Valamikor a Szent György tér a Polgárváros szerves folytatása volt, benne egy további hosszúkás, egyemeletes háztömbbel, amely a későbbi, Kallina Mór-féle Honvéd Főparancsnokság helyén virított. Ettől délre helyezkedett el a Szent Zsigmond templom, amelynek kontúrjait a legtöbb pályamunka dicséretesen megtartotta. A Dísz tér és a Szent György tér kapcsolódását illetően több megoldás kínálkozna: vagy helyreállítani a kis magasságú, lakóházas léptékű, régvolt (XVII - XIX. századi) háztömböt vagy eltekinteni ettől és hagyni szélesen, egymás felé kitárulni a két teret (ahogy a 9. és a 3. munka javasolja). És megépíteni a Szent Zsigmond templomot, persze, kortársi módon*. Van még egy harmadik lehetőség, amely valamelyest hasonlít a már említett 9. tervhez, és amit a 3. sorszámú pályázat behoz: egy ligetes fasor telepítése, lenyúlóan a Szent Zsigmond templomig, netán arra nyílóan, a Sándor Palota északi sarkáig**. Persze, nem olyan tagolatlan őserdőre gondolok, amilyet a 9. terv tartalmaz - bocsánat. Hiszen ez is elválaszt és nem összeköt. Akárcsak az általa kiváltott Honvéd Főparancsnokság, amely eleve hibás koncepció mentén épült az 1870-es években és a helyreállítására kiírt pályázatok is szomorú eredményre vezettek.
* A templom, műfajánál és kivételességénél fogva sokkal inkább lehet a környezettől stílusában elütő, mint két, hasonló funkciójú házsor, amely ugyanazon tér két oldalán néz farkasszemet egymással. Amint az áttekintett 11 tervből legalább hét esetében...
** Figyelemre méltó, hogy a zsűri, a terveket illető bírálatában nem kifogásolta sem az összenyitást, sem a fasort. Viszont komoly bajuk volt a 3. sz. - nem díjazott - nyugati térfalként tervezett épülettel és a 9. sz. kiemelten megvett pályázatban a tagolatlan facsoporttal. (Mindkét kifogással egyetértek).
16:54
Ki a csoda írta ezt a cikket? Ma már nem szokás a cikkíróknak a nevüket vállalni az építész(?)fórum(?)-ban?