Nézőpontok/Vélemény
LIGET BUDAPEST+
2014.02.13. 07:30
Miközben gőzerővel zajlik a Liget Budapest új múzeumi épületeire kiírt nemzetközi építészeti tervpályázat előkészítése, ezzel párhuzamosan egy független szakértői csoport alternatív masterplan-t és koncepciót dolgozott ki. Olyat, amely akár találkozhat a kormányzati elképzelésekkel is, de amely teret ad egy a jelenleginél jóval megalapozottabb és szélesebb tömegbázisra építő városrehabilitációs lépéssorozatnak.
A Múzeumi negyed – Múzeum Liget – Liget Budapest koncepció nem csak nevezéktanában, de telepítési elképzeléseiben és tartalmában is sokat változott az elmúlt négy év során, bár sem széles hatókörben értelmezett közbeszéd, sem valódi konszenzus nem alakult ki körülötte. Ami ma látszik, az egyrészt a Városligethez képest megfogalmazott nagyon túlzó építési volumen, másrészt az ötletpályázati mezőnyből kiválasztott megoldások közül egy olyan telepítés, amely a Városliget négy sarkában és az ’56-osok terén szétszórva valósítana meg új múzeumi épületeket, ezzel a meglévő 5,7 % beépítési arányt várhatóan 12-13 %-osra módosítva, meglévő, beállt fás zöldfelületeket cserélne épületekre. Tekintettel arra, hogy egy 200 éves közparkról beszélünk, amely világviszonylatban és európai léptékben is jelentős történeti kertnek számít (habár történeti kertté nyilvánítása óriási adóssága a honi örökségvédelemnek), ez egy rendkívül súlyos, morális dilemma elé állítja e páratlan várostörténeti, kultúrtörténeti örökségért és magáért a városi zöldfelületekért aggódó szakembereket és városlakókat.
Bojkott vagy kompromisszumra törekvés?
A mérleg egyik serpenyőjében ott áll az a vitathatatlan tény, hogy ma a Városliget nem felel meg infrastruktúrájában, zöldfelületi állapotában, fenntartásában annak az elvárásnak, hogy egy igényes, fővároshoz méltó, turisztikai szempontból is vonzó, magas minőségű szabadtér legyen. Azaz a „város nappalija" szerepe erősen megkopott, egyrészt annak a szégyenteljes intermezzónak köszönhetően, hogy a Liget sokáig otthont adott a BNV-nek, a testéből kiszakított beton csík (Felvonulási tér) pedig a történelem szemétdombjára került ideológiai eszméknek lett egy időre foglya és ettől a kettős béklyótól csak nehezen szabadult. Ez a leszakadás a rendszerváltozás után sem torpant meg: a ma már tarthatatlan több évtizedes gyakorlatnak köszönhetően a zöldterületi fenntartás egyre rosszabb műszaki állapotokat, a túlterhelés és a tervezett, ütemezett rehabilitáció elmaradása pedig gyalázatos körülményeket eredményezett.
A mérleg másik serpenyőjében ezzel szemben most ott tornyosul a Liget Budapest koncepció, ez az erősen túlzott beépítési ambíciókat mutató projekt, amely a Városligetnek, mint közparknak a kereteit feszítené szét és tovább szalámizná a meglévő zöldfelületeit és a jelenleginél is nagyobb terhelést zúdítana a város ligetére: igaz most már nem városi, hanem állami fenntartás mellett. A Liget Budapest a Városliget törvény elfogadásával olyan biankó csekket kapott, amelyet pusztán a főváros kezébe adott különszabályozás lehetősége ellensúlyoz némiképpen. Az elfogadott törvény ugyanakkor előre felmenti a fővárost attól a kötelezettségtől, hogy a saját maga által korábban közmegegyezéssel kialkudott szabályozókat betartsa. A furcsa jogi helyzetet és az átmeneti szabályozási állapotot tovább árnyalja, hogy várhatóan február végén, március elején kiírásra kerül az UIA sztenderdeknek is megfelelő nemzetközi tervpályázat, amelyben a főváros júniusi határidejű külön szabályozása szükségszerűen még nem is szerepelhet.
Mit tehet ebben a helyzetben az a felelős építész, tájépítész, mérnök, aki nem tud azonosulni feltétlenül a lefektetett koncepcióval és a tervezett építés volumenével, ugyanakkor célja a program jobb irányba fordítása. Ezt a kérdést tette fel magának egy tucatnál is több szakember, amikor Eltér István MÉK alelnök invitálására részt vett egy december 20-i beszélgetésen, ahol Baán László és munkatársai ismertették nekik, hogy hol tart a Liget Budapest koncepció. A meghívottak között vegyesen voltak az ötletpályázatban sikereket elért szakemberek, a területet jól ismerők, kritikus gondolatokat megfogalmazók. Ez a csoport több személyes találkozón és száznál több e-mail váltás során január közepére – egy termékenyítő vitában túlhaladva saját személyes véleményeit és az egyes képviselt szakterületek eltérő szemszögeit - egy olyan kompromisszumos javaslatcsomagot dolgozott ki, amely nem 180 fokos fordulat a Liget Budapest koncepcióhoz képest, ugyanakkor a projektet egy még vállalható, összvárosi hatásait tekintve pedig gyümölcsöző nyertes-nyertes szituációvá tudná formálni. Ez a javaslatcsomag tehát nem ellenterv, csak átállít néhány váltót a jobbítás szándékával. Persze mindehhez kormányzati fogadókészség is kell. A koncepciót a független szakértői csapatnak személyesen is alkalma nyílt előadnia Baán László előtt, aki – bár egyes elemiben szimpatizált a felvetésekkel – kijelentette, hogy az ő mandátuma a Városligetre szól, a Városliget+ koncepció pedig egy sokkal integráltabb, városi léptékű megközelítésben gondolkodik, amely jelenleg meghaladja az ő hatásköreit. Mindazonáltal azt maga a kormánybiztos is szorgalmazta, hogy a csoport által kidolgozott kompromisszumos megoldás kerüljön a nyilvánosság elé, és legyen egy széles bázisú társadalmi vita erről a javaslatcsomagról.
8/10
A váltók átállítása
A váltók átállítása
A Baán Lászlóval történt utolsó találkozó előtt a csoportnak arra is lehetősége volt, hogy Finta Sándor főépítésszel és a Budapesti Településszerkezeti Terv (TSZT) felülvizsgálatát végző BFVT Kft képviselőivel is megismertesse az alternatív javaslatokat, akik pozitívan fogadták és üdvözölték ezt az alulról jövő kezdeményezést. Itt jegyzendő meg, hogy a Városliget+ névre keresztelt koncepció képes lehet a módosuló TSZT keretén belül maradni, azaz a Városliget vonatkozásában ez esetben nem szükséges élnie a fővárosnak azzal a törvényi felhatalmazással, hogy a Városligeti szabályozásában akár a szerkezeti tervet is felülírja. Ez nem csak azért lehet nyereség, mert egyértelműbb szabályozási viszonyokat teremt a nemzetközi tervpályázaton indulók számára, de azért is, mert a Városligetről szóló törvény „kivéve a gyevi bírót" típusú jogi gyakorlatának nem enged teret és nem gyengíti a jogbiztonságba vetett hitet.
Cölöpök
A koncepció alkotás során tisztultak le azok az alapelvek, amelyek a Városliget+ koncepció tartószerkezeti elemeivé váltak.
1. A jelenlegi beépítés nem nőhet: A munkacsoport maximálisan tiszteletben tartotta azt a körülményt, hogy a Városliget elsősorban városi park, azok közül is az első számú és a legrégebbi ilyen képződmény Budapest vonatkozásában. Éppen ezért senki nem vonta kétségbe, hogy a Városliget elsősorban, mint történeti zöldfelület képvisel értéket. Megjegyzedő, hogy a zöldterületek OTÉK szerinti maximális beépítése ma 3%, amelyet a 25 ha-os városi nagyparkok esetében a készülő budapesti TSZT 5%-ra lazítana OTÉK alóli felmentéssel. Ezt a törekvést a budapesti nagyparkok funkcionális, rekreációs igényei alá is támasztják, ezért ezt támogathatónak tartjuk. Ugyanakkor az 5% a beépítésre nem szánt területek övezeti kategóriájának legfelső határa, tehát ha bárki is komolyan gondolja, hogy a Városligetre, mint elsősorban nagy városi zöldterületre tekint, az ezt az 5%-ot nem hághatja át!
2. Városligeten belül jelentős bontásra és funkciótisztításra van szükség: Tekintettel arra, hogy a Liget ma kialakult állapotában 5,7% beépítési aránnyal rendelkezik ez első alappillérnek csak jelentős bontások árán tudunk megfelelni. Ugyanakkor ha alaposan körülnézünk a Városligetben, akkor megtaláljuk a korábbi BNV még megmaradt romjait, és az Iparcsarnok helyére épült Petőfi Csarnokot, valamint számos olyan felvonulási épületet is, amelyek méltatlanok arra, hogy a Városligetben továbbra is megtartsuk őket. Nem mellékes szempont, hogy a Petőfi Csarnok és a bolhapiac teljes szanálásával rehabilitálható lehet a történeti tájképi kert Nagy Rét foltja, amely a szabadtéri rendezvények szerepét részben átveheti a mai felvonulási tértől.
Kiszámoltuk: ezeknek az épületeknek a bontásával 1,3% körüli, nem a ligetbe való épülettől, romtól szabadulhatunk meg. A Liget megtisztítása után így kb. 4,4%-os értékes beépítés marad, amelyben a Szépművészeti Múzeum, a Műcsarnok, a Műjégpálya, a Vajdahunyad Vár, az Olof Palme Ház és természetesen a Széchenyi Fürdő alkotják a legfőbb építészeti értékeket. (A Vidámpark kiszervezése mellett mi hívei vagyunk a Fővárosi Nagycirkusz és a Közlekedési Múzeum kiszervezésének is a Ligetből).
2/10
Bontható épületek a parkban
Bontható épületek a parkban
3. A Liget mai zöldfelületein ne jelenjen meg új épület: A beépítési százalék meghatározása mellett legalább olyan fontos volt annak kimondása, hogy a meglévő, fás, beállt növényállomány nehezen és csak hosszú idő alatt pótolható érték, éppen ezért a Ligetnek csak olyan területein gondolkodunk új beépítésben, ahol jelentős épület nem roncsolja a meglévő zöldfelületeket. Ez alól csak a zöldfelületi infrastruktúrát szolgáló pavilonok esetében adtunk engedményt, ahol fontos, hogy az adott zöldfelületi elemhez szorosan legyen hozzárendelve a háttér-infrastruktúrát (sportszer kölcsönzés, vendéglátás, rendezvény, higiénia, fenntartás) szolgáló pavilon.
4. Jelentős meglévő épületek rekonstrukciója és újrahasznosítása: A Liget Budapest ma két, igen jelentős, átfogó műemléki rekonstrukcióra megérett épülettel nem számol, amelyek összes alapterülete a Közlekedési Múzeum kiürített történeti szárnyával együtt eléri a 15 500 négyzetmétert! E két épület a Vajdahunyad Vár és az Olof Palme ház. Míg az elsőben egy, az épület turisztikai jelentőségéhez mérten igen csekély vonzóképességű mezőgazdasági kiállítás található, addig az Olof Palme Ház a Liget egyik szellemháza. Egyik épületet sem nélkülözheti egy, a nemzeti közgyűjteményt tematikusan bemutatni készülő koncepció, ha helytakarékos elhelyezésben – és egyben műemléki rekonstrukcióban is – gondolkodunk. A Vajdahunyad Várat ebben a konstrukcióban egy olyan „élménymúzeumként" tudjuk elképzelni, amely épít arra, hogy az udvarán kisebb kamarakoncertek, vendéglátó helyek alakuljanak ki, de ahogyan építészetében a stílustörténeti korszakokat mutatja be, úgy ugyanezt megteheti zenében, gasztronómiában, szobrászatban is.
1/10
Újrahasznosítható épületek a parkban
Újrahasznosítható épületek a parkban
5. Az új múzeumi épületek tömegének jelentős része kerüljön a felszín alá: Abban az esetben, ha 4,4%-ra tudjuk a bontásokkal visszaszorítani a meglévő épületállományt, akkor nagyjából 6 000 négyzetméter alapterületű, felszín feletti építésre van lehetőség, amennyiben a beépítést 5%-ban maximalizáljuk. Ez 3 szintes épületekkel számolva már 18 000 négyzetméter szintterület, 4 szintessel 24 000 négyzetméter szintterület felszín feletti elhelyezésére adhat lehetőséget. A tervpályázati programban a Nemzeti Galéria és a Néprajzi Múzeum összes nettó alapterületét 60 000 négyzetméterben határozták meg, amely viszont csaknem bruttó 70 000 négyzetmétert jelent.
Nyilvánvaló, hogy a Városliget+ koncepció felszín felett így a mostani Liget Budapest program volumenének csak a töredékét teljesítheti. Ugyanakkor ma jelentős, 100%-ban burkolt területek állnak a Ligeten belül rendelkezésre, ahol akár 19 méter mélyre is le lehet hatolni a szakértők szerint. A Hősök tere és az ’56-osok tere ilyen burkolt terület. Nem gondoljuk azt, hogy a korábbi Felvonulási tér teljes, 5 hektáros felületét fel kellene használni a felszín alá történő múzeumépítésre, ahogyan azt sem, hogy a Dózsa György út Liget felőli oldalán egy zárt épületsorra van szükség. Mi a koncentráltabb elhelyezést pártoljuk, és érdekes módon Baán László is valami ilyet vázolt fel abban a múzeumtechnikai vízióban, amely a stíluskorszakokat egymás után, de koncentrált helyen képzeli el.
A telepítés tekintetében a munkacsoport ezért sokkal inkább elképzelhetőnek tartja, hogy az egykori Rondó vonalában az Andrássy út – Hősök tere pandantjaként kialakuljon egy olyan Városligeti fasor tengelyt lezáró tér, ahol a térfalakat a felszínen is megjelenő múzeumi épületek képezik.
6. Egyes múzeumi funkciókat a városon belül máshol kell megvalósítani: Nyilvánvaló, hogy a fenti alapelvek teljesítése mellett sem szolgálható ki a Liget Budapest koncepció ma ismert verziója, amelyet döntően múzeológus és turisztikai szakemberek fogalmaztak meg. Ugyanakkor éppen most került napirendre a II. kerületi volt Ganz Gyár helyén 2000-ben megvalósított Millenáris park befejezése, és ezzel összefüggésben a volt Ipari Minisztérium épületének, az M csarnoknak és Melegpörgetőnek a bontása. Megnéztük, és eszményinek találtuk egy összevont Építészeti Múzeum és Fotó Múzeum számára az M csarnokot. Mindebben az a jó hír, hogy most zajlik az ezzel kapcsolatos ötletpályázat és tényleges kormányzati szándék van a terület rehabilitációjára, egyedül a funkciók nincsenek még kitalálva. Mi segítünk. A Millenáris park a Csodák palotájának elköltözése óta nem találja a helyét, pedig ez a csarnok-együttes igazán alkalmas arra, hogy a közparki funkciók mellett a Tudomány – Technika – Építészet – Fotó tematikus parkjává váljék, egyfajta budapesti La Villette Park legyen belőle. Míg a festészetnek, szobrászatnak, zenének valóban ideális terepe lehet a Városliget a fenti kritériumrendszer teljesítése mellett. Kisebb múzeumi funkciók tekintetében felmerült még a Sipeky és a Róheim villák hasznosítása is (ezek olyan állami kézben lévő műemléki jelentőségű ingatlanok a Hermina úton, amelyek jelentős műemléki rekonstrukcióra szorulnának.)
9/10
Indulás - érkezés
Indulás - érkezés
7. A Városliget rekonstrukciója csak épület és park együtt tervezésével, komplex szemlélettel valósítható meg: Elhibázottnak éreznénk, ha a nemzetközi tervpályázat csak egyes múzeumi épületekről szólna, ráadásul az épületek esetében is külön-külön írnának ki tervpályázatot. A sokféle koncepció tobzódása a házak esetén egy koncentrált helyen még akkor is katasztrofális térbeli helyzeteket eredményezhet, ha az épületekre külön-külön jó válaszokat adnának a nemzetközi csapatok. Ilyenre volt már példa a nemzetközi színtéren. Mindezeken felül, a Városliget épületeivel együtt értelmezhető „műegyüttes". Megbonthatatlan egység. Úthálózatában, közműellátásában, növényzettel és vízfelületekkel kiemelhető vagy rejthető feltárulásában szervesül a zöldfelület az épített elemekhez. Éppen ezért bármilyen tervpályázatot csak építészeti-tájépítészeti egységben tudunk elképzelni!
Múzeumi negyed zömében a felszín alatt?
Nyilvánvalóan elsőre talán megütközést kelthet sokakban, hogy ez a koncepció visszahozza a közgondolkodásba a SZÉPMŰ egyszer már gellert kapott és elvetett felszín alatti bővítését. Ez azonban egy másik helyzet. Mert míg a SZÉPMŰ bővítése leginkább azért hiúsult meg, mert a Hősök tere szempontjából sokan nem érezték méltónak a liftet rejtő kubus megjelenését a téren, illetve a múzeumi főlépcső egy részének bevágását az alagsor felé, addig ez a felszín alatti múzeumkomplexum elnyúlhat akár egészen a Rondóig, tehát elméletileg a lejutást nem feltétlenül a Hősök terén kellene megoldani, akkor sem, ha múzeumi terek jó része a felszín alá kerül.
10/10
javasolt építési hely
javasolt építési hely
A Hősök terét csak részben tartjuk aláépíthetőnek, elsősorban a szoborcsoport miatt, de ennek mértéke további és mélyebb vita tárgya lehet. Ám az aláépítés akár a Dózsa György út egész felszín alatti területére kiterjedhet, ez esetben nyílván komoly közműkiváltásokkal kell számolni. Ugyanakkor, ha legalább az Új Magyar Nemzeti Galériát, a Néprajzi Múzeumot és a Ludwig Múzeumot el akarjuk ezen a koncentrált helyen helyezni, akkor ez az aláépítés feltétel. Úgy hisszük, hogy ezen a turisztikailag forró ponton megfogható a jelentős, tervezett többletlátogató terhelés még a Városliget zöldfelületei előtt. Ugyanakkor a jelenleg kommunikált – a liget négy sarkába múzeumokat építő - elképzeléssel szemben csak ebben az esetben működik jól a művészettörténeti korszakokat együtt bemutató múzeumtechnikai vízió (SZÉPMŰ - Hősök tere - Műcsarnok hármas).
A világ számos pontján zajlanak most olyan felszín alatti múzeumbővítések, amelyek részben a kulturális örökség védelme miatt terelik a föld alá a fejlesztést, részben pedig azért, mert a föld alatti kiállítótér /raktár/, restaurátor tér a műtárgy állagmegóvása és a fenntartás szempontjából az egyik legkorszerűbb tér, amely egyben a lehető legenergiatakarékosabbá tehető (pl. földhő). Ne feledjük, hogy az Ismeretlen katona sírjánál található az a termálkút, ahol Zsigmondy Vilmos bányamérnök először fúrt le a Városliget területén, bizonyítandó, hogy a budapesti geológiai törésvonal mentén termálkincs aknázható ki.
A szakértői csapat úgy látja, hogy a Liget Budapest program szempontjából sokkal nagyobb jelentősége lesz a fenntartásnak, mint a fejlesztésnek. Fejlesztési forrás (Uniós) szinte mindenre előteremthető, de az új múzeumi épületek fenntartása zömében felszín alatti kialakítással rezsi szempontjából sokkal kevesebbe kerül (energiahatékonyan üzemeltethető).
A Liget Budapest programnak erős vezérfonala az, hogy építészeti jelekkel teremtsen turisztikai brandet. Mi úgy látjuk, hogy részben az a korszak már lezárult, ahol kizárólag építészeti jel képzésével lehetne hódítani, és sokkal inkább előtérbe került a fenntarthatóság és az újrahasznosítás jelszava. Másrészt, álláspontunk szerint, építészeti jelek megalkothatók úgy is, hogy a felszínen koncentráltan, kis épített volumennel jelennek meg épületek, és erre az önmérsékletre kiváltképpen nagy szükség van egy jelekben ennyire sűrű helyen. A térszín alá szervezés ezek mellett kezeli az ökölszabályként lefektetett alacsony százalékos beépítési célt és jól szervezi a legfontosabb múzeumok közötti közvetlen átjárhatóságot.
A Hősök tere turisztikai szempontból legfontosabb, valóban bevezetett, tömegközlekedéssel legjobban feltárt terület; ne feledjük, hogy a tér alatt húzódó milleniumi földalatti miatt, egy megállóval a múzeumi szinttel azonos szinten, szintbeli kapcsolat létesíthető. Úgy hisszük, hogy az Új Magyar Nemzeti Galériának méltó helye lehet a város ‘Grand Allé’-jának végpontja, úgyis mint nemzeti emlékhely, amit Gabriel Arkangyal véd és jelez. A Hősök tere aláépítése mellett szól még, hogy a tér ma is gyakorlatilag 100%-ban burkolt terület, így itt a zöldfelületi roncsolás fel sem merülhet. A kormányzati szándékok arról is szólnak, hogy a Városliget rehabilitációja során jelentős forgalomtechnikai átszervezések várhatók (végre megszűntethető a Kós Károly sétány kvázi autópálya bevezető szerepe) és ez a momentum egyébként önmagában is indokolja a tér teljes földfelszíni rekonstrukcióját, burkolatainak cseréjét, a forgalmi sávok újrafelosztását.
A Dózsa György út pedig az egyetlen olyan fő hálózati útvonal a térségben, amely alkalmas rá, hogy kiszolgálja egy ekkora múzeumkomplexum rendezvénytámogató, műtárgymozgató, kiállításszervező teherforgalmának igényeit. A korábbi Szabolcs utcai volt kórháztömböt a Liget Budapest program a múzeumok restaurátori, raktározási háttérbázisává formálná. Ez már önmagában egy üdvözlendő barnamezős rehabilitációt jelent, ugyanakkor elválasztja a Múzeumok hármas funkcióját térben egymástól. A Szabolcs utca viszont a Hősök teréhez közel van (500 méter), tehát ha a raktár és restaurátor terület oda kerül, akkor már értelmesen felvethető egy térszín alatti szervizalagút (kötött pálya?) kiépítése is.
5/10
Alternatív masterplan
Alternatív masterplan
Az ’56-osok terének ma a központi szervező eleme az Ötvenhatosok emlékműve, amelyet a munkacsoport többsége a jelenlegi helyén megtartaná, mint a Városligeti fasort lezáró térplasztikát. Ennek előterében azonban egy olyan városi tér alakítható ki, amely utal arra, hogy az egykori Rondó volt a liget történeti főbejárata. Itt, ebben a térségben képzeli el a munkacsoport azokat a múzeumi épületeket, amelyek kibújhatnak a felszín fölé, és egyben térfalakat képeznek az új városi térhez. A Városligeti fasor - Király utca tengelyében egy turisztikai jelentőségű történeti sétány felélesztésének lehetősége sejlik fel, amelynek a Városligeten belüli meghosszabbításaként (sétány, allé) elérhetővé teszi a Nagy Rétet, mint gyepes szabadtéri „rendezvényteret", amely a Városliget legnagyobb tisztása. Az egykori Felvonulási tér jelenlegi parkolási funkciói méltatlanok, ugyanakkor burkolt jellege miatt zöldfelületi roncsolás nélkül fejleszthető itt felszín alatti múzeumépület, mélygarázs. A Dózsa György út, Városligeti fasor és Ajtósi Dürer sor közötti szakasza leginkább ennek a felszín alatti parkolóigénynek a kiszolgálásához nyújthat teret: álláspontunk szerint méltatlan lenne ide az Új Nemzeti Galériát elhelyezni. A mélyparkolók felett, a felszínen olyan 3 méter termőföld vastagságú tetőkert vagy vízarhitektúra alakítható ki, amellyel a Városliget kihúzható a Dózsa György útig, eredeti kiterjedésének határáig.
Mi az, amit a Városligetből jó szívvel kiszerveznénk?
A Vajdahunyad Vár fontos turisztikai pont a Városligeten belül. Kapuzatáig vagy belső udvaráig szívesen el is zarándokol mindenki, de az udvaron többnyire megtorpan. Az épületben ugyanis – milleneumi örökségként – a Mezőgazdasági Múzeum van jelen, amelynek létét (a történetiségen kívül) itt valójában semmi nem indokolja. Ez a gyűjtemény, a gödöllői agrár felsőoktatással szervesülve, a jelenleginél ugyanakkor jóval látogatottabb lenne és egyben megbecsültebb közegre lelne. A Vajdahunyad Vár élménymúzeumi hasznosítása – korszerű vendéglátással egybekötve - elősegítené, hogy a Vár esedékes műemléki rekonstrukciója végre megtörténhessen.
Az Olof Palme Ház szintén megtalálhatja a funkcióját a Liget Budapest programon belül az egyik kisebb múzeum integrálásával (pavilonszerű megjelenése miatt ideális lenne Zene Házának). Ezek az újrahasznosítási megoldások egyben helytakarékos, parkbarát fejlesztést - és a műemléki rekonstrukció szempontjainak megjelenését is - jelentenének a Liget számára.
Fontos momentum a kiszervezések terén a Petőfi Csarnok szanálása, amely alkalmat nyújthatna arra, hogy rehabilitálható legyen a történeti kert Nagyrét foltja az eredeti kertépítészeti koncepció szerint (nagyrendezvény tér a zöldben). Nincs fontosabb objektum egy városi parkban a ligetes tisztásoknál! Ez az a térmágnes, amely a városi ember szempontjából az egyik legnagyobb értékkel bír.
A Közlekedési Múzeumot a szakértői csapat teljesen kiszervezné a ligetből. Épületének megtartandó történeti része felhasználható pl. a Városliget Ingatlanfejlesztő Kft. székhelyeként, vagy akár egy kisebb múzeumként, esetleg az elképzelt családi funkciók mentén is.
A Liget Budapest koncepciónak részeleme az Építészeti Múzeum ügye. Ez az a gyűjtemény, amelynek ma egyáltalán nincs épülete. Ugyanakkor az Építészeti Múzeum Millenáris Parkban történő elhelyezése ma funkció nélküli ipari épületeket rehabilitálhatna; mindez a ligeti elhelyezésnél kíméletesebb, működőképesebb konstrukciónak tűnik, egyben olyan társadalmi üzeneteket is hordoz, amelyek jelzik, hogy az építészet a zöldmezős fejlesztések irányából a városrehabilitáció irányába fordult.
6/10
külső kapcsolatok erősítése
külső kapcsolatok erősítése
A Városliget külső kapcsolatairól
A Városliget ma olyan zárványterület, amely jórészt el van vágva a XIII. kerülettől és Zuglótól. Rehabilitációja során olyan közlekedésfejlesztések realizálhatóak, amelyek ezeket a hiányokat felszámolják. A XIII. kerület felé felmerül a Hermina út átkötése, amely külön szintű kapcsolatként kerékpáros és gyalogos kapcsolatot teremthet Angyalfölddel. Ezek mellett igen jelentős szerepe lehet a Vágány utca Hungária gyűrűről történő közúti megközelítésének, amely a forgalomcsillapított Kós Károly sétány szerepét válthatja ki. A Vágány utca melletti vasúti terület egy része ráadásul olyan parkoló lemezek építésére lehet alkalmas, amely a turistabuszok elhelyezését, P+R parkolót és városi vasúti megállót is tartalmazhat. De Istvánmező felé a Városliget ugyanígy sétány-csápokat ereszthet és ebbe a rendszerbe a Dürer kert is bekapcsolható.
A legjelentősebb kapcsolatfejlesztés azonban egyértelműen a Rákosrendező térségét jelenti, ahol a Milleniumi Földalatti és a városi vasút, valamint a 3-as villamos fejlesztéseivel egy hatalmas területi felértékelődést lehet realizálni, egyben megteremteni a családbarát központ szerepet. A Rákosrendezőnek ez a fajta átértelmezése széthúzza a Városliget funkcióit és egyben fenntarthatóvá, működőképessé teheti a ma nagyon besűrített kívánságlistát, amelyet a Liget Budapest programnak teljesítenie kell.
A Városligetben található Közlekedési Múzeum anyaga ugyanis egyesíthető a vasúttörténeti parkkal és a Szentendrén lévő közlekedési múzeum anyagával. Erre MUT és MÉK-díjas diplomatervében egyébként kiválóan rávilágított már Csizmadia Dóra. A három közlekedési gyűjtemény egyesítése lehetőséget adhatna egy olyan témapark létrehozására, amely a Rákosrendezőre további magántőkét vonzhat.
3/10
A Rákosrendező, mint a Városliget kiterjesztése
A Rákosrendező, mint a Városliget kiterjesztése
A Rákosrendezőben ugyanis benne van a Városliget kiterjesztésének lehetősége, kiváló közlekedési kapcsolatai és geopolitikai helyzete miatt egy, a közép-kelet európai térségben hiányzó, regionális vonzású családi témapark, vidámpark fejleszthető a területén. A Vidámpark bezárásával ugyanis egyrészt kialakult a városon belül egy vákuum a családbarát szórakoztató park vonatkozásában, amelyet tovább fokoz, hogy Közép-Kelet Európában sehol nem épült még olyan nemzetközi jelentőségű tömegigényeket kielégítő témapark. A Rákosrendező már ma is nemzetközi jelentőségű vasúti és közúti autópálya kapcsolatokkal rendelkezik, kötöttpályás kapcsolata van a Liszt Ferenc Airporttal és a következő uniós ciklus egyik kiemelt közlekedési beruházásai közé tartozik a Milleniumi Földalatti Rákosrendező felé történő meghosszabbítása. Amíg tehát a Városliget megmaradna egy zöldfelületben gazdag, igényes, a magas kultúrát megjelenítő közegnek, addig a Rákosrendező lehetne az a terület, amely felszívná a tömegigényeket és egyben anyagi bevételi fedezetként is szolgálna a Városliget hosszú távú működtetéshez.
4/10
Nagy európai családi témaparkok. A Rákosrendező regionális esélyei.
Nagy európai családi témaparkok. A Rákosrendező regionális esélyei.
----------
VÁROSLIGET+ FÜGGETLEN SZAKÉRTŐI MUNKACSOPORT
A munkacsoport vezetője:
- Eltér István - építész, a MÉK alelnöke
A munkacsoport tagjai:
- Bardóczi Sándor - tájépítész, a MÉK TKT vezetőségi tagja, c. egyetemi docens
- Baross Pál - ingatlanfejlesztési szakértő, FRICS
- Beliczay Erzsébet - építész, környezetvédelmi szakértő, Levegő Munkacsoport
- Csizmadia Dóra - MÉK és MUT diplomadíjas tájépítész
- Ercsényi Balázs - építőmérnök, település- és területfejlesztési szakértő
- Grabner Balázs - tájépítész, az MTSZ alelnöke
- Herczeg László - Pro Architectura-díjas építész, BME Urbanisztikai Tanszék külső oktató
- Hőnich Richárd DLA - Ybl-díjas és Pro Architectura-díjas építész, BME Középülettervezési Tanszék külső oktató
- Kerekes György - építész, városrendezési szakértő, a MÉSZ és a MUT alelnöke
- Mohácsi Sándor - tájépítész, az MTSZ alelnöke
- Pásztor Ádám - építész, MOME Doktori Iskola doktorandusza
- Sajtos Gábor - Pro Architectura-díjas építész
- Szabó Levente DLA - Pro Architectura-díjas építész, egyetemi adjunktus, BME Középülettervezési Tanszék
- Szalay Gábor - építőmérnök, MMK FB tag, az MMK zuglói összekötője
- Várady Tamás - közlekedésmérnök, közlekedési szakértő
A VÁROSLIGET + koncepcióban foglalt megállapítások kizárólag a felsorolt szakértők szakmai alapokon nyugvó (a szakértői munkacsoporton belül egyeztetett) közös, konszenzussal kialakított véleményét tükrözik, ám nem tekinthetők az itt felsorolt intézmények, cégek, szakmai és civil szervezetek egyeztetett álláspontjának!
23:02
Kűlföldön élek, fogjam be a számat. Köszönöm ezt is, mint invitációját.
Én nem az igazamat kerestem, egészen valami mást.
A parancsot teljesitvén megyek.
23:20
@lszb: Dehogynem, maga azt a választ, azt a néhány pontot hiányolja a bíráló bizottságtól, semmi mást, a kutyafáját - és igaza van. A bíráló bizottság nyilván hibázott, ha még csak nem is válaszolt. Nem "parancs", inkább javaslat, hogy jöjjön haza. És ha nem, akkor szíveskedjék itthoni hangon, mérlegelve szólni.
11:38
@Pákozdi Imre: A kocka el van vetve
"A paradicsom csatornatisztítói jól ismerik azokat a fehér patkányokat, akik az Isten trónja alatt szaladgálnak.”
(André Breton-Philippe Soupault: A mágneses mezők)
Paradicsomi csatornatisztítóként kedvelem a befejezetlent, a folytathatót, a friss szellemi áramlatok megjelenését, és szétrombolnám a születése pillanatában már romlottat.
Fehér patkányként pedig valami megbonthatatlant terveznék, amely körül a hozzám hasonló haverok szaladgálnának.
Így volt ez az alpárignácok korában is.
Ha Isten trónja közelében valaki azzal érvel, hogy a Liget-pályázat kritikusa nem építész, csak egy villamosmérnök, vagy pedig arra utal, hogy aki nem vett részt ekkora pályázatban, az nem ítélhet helyesen, arról megpróbálnám kitalálni, vajon a magyar művészeti elit csatornatisztítói vagy fehér patkányai közül való-e?
Egyébként mindegy, a kockák el vannak vetve. És, sajnos, ki is kelnek…
Dr. Kőszeghy Attila építész
16:17
@Dr. Kőszeghy Attila: Reméljük, nem kelnek ki. Az elképzelés rossz, a hatástanulmányok gyakorlatilag semmit vagy alig valamit igazolnak annak célszerűségéből. A Városligeti Törvény önálló képviselői indítványból született, amely egy kivételes sürgősségű vészhelyzetekre alkotott törvényhozási forma, amely megkerüli az illetékes bizottságokat. Hol volt a kivételes sürgősség, hol volt a vészhelyzet? A Liget Budapest projekt ellentmond a Budapest 2030 városfejlesztési koncepciónak, amelyet a Fővárosi Közgyűlés még a Liget-ügyi kormányzati megerőszakolás előtt fogadott el. A főváros vezetése átadta döntési kompetenciáit a kormánynak, Lázár János és F. B. kormánybiztos gyakorlatilag a főpolgármester és a közgyűlés hatáskörében "jogosult" cselekedni, többek között a Budai Vár és a Liget ügyében. A kritikákat, amelyeket egyre több építész mellett* neves városépítészek, Budapest volt négy főépítésze és számos fővárosi lakos fogalmazott meg, semmibe veszik. Miről beszélünk, emberek? Az eddigi pályázatok kiábrándító eredményének előzményei vannak; nem a semmiből született ez a négy, harmatgyenge, győztes pályázat. Kérem, követelem a teljes projekt felülvizsgálatát, a Budai Vár kormányzati "megszállásától" való elállással kezdve. Baán L. pedig kérem, mondjon le kormánybiztosi pozíciójáról. Balog Zoltán miniszter úr ui. még 2013-ban őhozzá - Baán L. miniszteri ill. kormánybiztoshoz küldött a projekt elleni kifogásaimmal, hogy azokat bírálja el. Ezek szerint ez is a dolga volna, ám erre - a projekt tárgyilagos, a kritikák tükrében történő áttekintésére - az azóta tapasztaltak tükrében, nyilvánvalóan nem alkalmas.
* http://nol.hu/kultura/birodalmi-lepteku-infantilizmus-1508875
21:43
“Úristen. Állambiztos. Füstbe ment tervé redukálás. Ezt a hozzászólást minden magyar középiskolában tanítani kéne, amikor arról kerül szó, hogy mik a haza tartós elhagyásának hátrányai. (A dolog húsbavágó, mert 300 ezer fiatal magyar dolgozik külföldön...) A szívvel-lélekkel ide tartozás fájdalma, a részvétel nyelvi és gyakorlati eszközei nélkül. Jöjjön haza, Szabó úr.?
Köszönöm a meghivást. Boldogan mennék is, ha egyetlen leszármazottam –aki sajnos nincs túl jól - nem kötne ide. Csak annak érdekében, hogy fogalma legyen tevékenységeimről, két teljes családot tartok el otthon, közöttük egy négy gyermekes, egyedűlálló anyát. Persze mindez mellékes a témát illetően.(Gondolom azt is tudja, hogy hány spanyol fiatal dolgozik hazáján kivűl s hány mexikói sorvad el a USA határon.)
A témához (s a professzor úrhoz).
“Érzek némi szándékoltságot a szavaim félremagyarázásban. Nem a 47 pályázóról beszéltem. Azok tettek. Az különösen sokat, aki ott ült a kételyeivel és meg is fogalmazta azokat. Én konkrétan itt arról az egyről beszéltem, ami még regisztrációs számot sem kapott, de a gazdája ennek ellenére úgy érzi, tett valamit. Szerintem a tetteknek a mérőszáma az emberekre gyakorolt hatás és nem a munkára szánt időmennyiség.”
A 47 pályázatnak az enyém is része volt. Birálatot is kaptam, sajnos sorszámot nem, igy annak hiányában nem voltam képes visszakapni benyújtott anyagomat. Nyilván nem minden terv nyert de szerintem azok is értek valamit. Lehet nem többet, mint összehasonlitási alapot, de az is valami, hiszen azok hiányában nem lenne értéke a nyerteseknek. Gondolom azok – s közöttük enyém is – gyakoroltak valamit, valamilyen hatást ember társainkra. (Nagyon nem egyezünk az üldögélő nyertes tevékenységét illetően.)
Semmi szándékosság szavainak félre magyarázásában. Hogyan tehetném mindazt, hiszen szavai, irásai roppant kifejezőek. Magánvéleménye (valójában nem tudom, hogy létezik még egy másik is, hiszen nagybetűvel emelte ki a “magán”-t ) oly’ egyértelmű, hogy minden amit ir manifesztónak is beillik. Kár, hogy mindazon gyönyürű gondolatok most felhigitván – s számokkal bizonyitván - az ellenfél tábora felé konvergálnak.
Tudja professzor úr, (itt, errefelé a docens is professzor ha különböző fokon is), ha én közparkot akarok, akkor maradok is ott, a végsőkig kiállok az mellett, amiben oly’ mélyen hiszek. Tisztában vagyok, hogy mi a hatalom otthon, ott éltem s volt is részem, szenvedője is voltam annak túlkapásaiban/tól. Bizonyos esetekben a meggyőződésünk, tudatunk, hitünk és reményünk az egyetlen maradék, mely roppant nehéz eseményeken átsegit bennünket. Jó azon tulajdoságainkhoz ragaszkodnunk.
A lényegre visszatérve: számok, elemzések stb, amit most oly’ erővel propagál légalább annyira helytállóak, mint a propaganda hadjárat, melyet a “hatalmi agyrém” s képviselői inditottak. Nem lehet tudni, hogy ez mind jó és helyes, hiszen mindez egy megalkuvás az absolute értékeket illetően.
Azonkivűl azt sem lehet tudni, hogy a francia cég által készitendő/készitett tervezési program nem teremt- e jobb feltételeket, mint mind a jelen állapot, mind az ön számai.
22:45
@lszb: Kérem lszb, hagyja abba. Értem, tudom, látni vélem. A hajdani legjobb barátom magától 800 kilométerre halt meg 2005-ben, a lansingi filharmonikusok karmestereként. Kérem, ne bizonyítson és ne veszekedjen tovább Bardóczky-Bardóczival, mert nem ő, hanem csak az adhat magának igazat, aki, ha Ön itthon viszi vásárra a bőrét, tehát ha hazajön és itt pályáz, első helyen díjazza a tervét. Hagyja abba a vitát, mert nem Bardóczi a fórum, hanem a ballib iránt szkeptikus közönség, valamint Baán László, hátországában a hatalmasan meredező - a mai, hazai ellenzék bornírtsága és erkölcsi zéró mivolta okán nyertes - Fidesz-oligarchia ítélőszéke. Tehát őhozzájuk szíveskedjék folyamodni, betartva a margótávolságot, és minden táncrendi előírást, beleértve néhány könnyed gesztust a hatodik deriváltból kiolvasható módon jelentős VIII. kerületi főépítész irányába. Szóval, itthonról, kedves. És ha elborzad, hát hallga: nem ismerek magyar építészt, aki indulni merne a torontói önkormányzat által kiírt lakótelep-revitalizációs pályázatok bármelyikén. És nem nyelvi okokból.
22:51
@lszb: "ha én közparkot akarok, akkor maradok is ott, a végsőkig kiállok az mellett, amiben oly’ mélyen hiszek."
Drága jó uram! Nem veszi észre, hogy ez a koncepció közparkot akar 5% max beépítéssel? Ez ugyanis a városi közpark jelenlegi definíciója Budapest szerint. A 13% már nagy zöldfelületű intézmény. Kérem gondolja újra, ha nehezére esik is. Tudom, nem fog sikerülni.
13:27
@Pákozdi Imre: Kedves Bardóczi Úr! Az a helyzet, hogy aki sarokra áll azt..Önnek valóban igaza van. Ez nem szakmai, hanem politikai vita lett. Gondolkodjon el, hogy miért. Egyszerűen azért, mert a hatalmi arroganciát egyetlen normális szakember sem fogadja el, különösen akkor, ha szakmailag is kétséges a végeredmény. Én elhiszem azt, hogy Ön hisz abban, amit megtervezett, amit kitalált, de ez nem elég. Ekkora szakmai ellenállást nem lehet legyőzni. Az, hogy én személy szerint nagyon nem tudnám szeretni az Ön által elképzelt megoldást, ez abszolút lényegtelen, mint ahogy kifejezte kompetencia, vagy ördög tudja milyen okból. Tehát csak a szubjektív véleményem alapján, nagyon kérem Önt mondjon le ennek a munkának a tervezéséről, mert nem lehet belőle jól kijönni. Én szívem szerint olyan szívesen adnék Önnek egy másik helyen egy másik múzeumnegyed tervezésére jogosítványt, mert nagyszerű szakember, de ez nem lesz jó senkinek.
13:58
@Rácz Zoltán: "nagyon kérem Önt mondjon le ennek a munkának a tervezéséről" - valamit félre tetszhetett olvasni, de nagyon, mert nem erről volt szó.
"Ekkora szakmai ellenállást nem lehet legyőzni." - helyesen: 'ekkora politikai ellenállást nem lehet legyőzni'. Legalábbis nehéz - de volt már hogy a civil szféra (és a köz) győzedelmeskedett, ld. zeppelin a belvárosban.
15:07
"Mélységesen sajnálom, hogy úgy gondolja, azzal tett bármit is, hogy beadott egy azonosító számot sem kapott pályázatot. Lehet hogy én leszek az a kegyetlen aki elárulja: nem, sajnos ezzel semmit sem tett? A szürke táborban én sem hiszek, de fekete-fehérben sem. A világ ugyanis színes!"
Ezek szerint 47 pályázó szakember (bocsánat 46, egy ott űlt kételyeivel) semmit sem tett. Mint a számok kitűnő ismerője, gondolom azon időmennyiséget is képes kifejezni, melyet az a sok semmit tevő - egy semmirevaló koncept igazolásaként!! - áldozott életéből. (S tette mindazt "magánvéleményét" meggyőződésből kifejezvén.)
Úgy igaz, a világ szines s mint számai is. A lényeg az, hogy azok segitségével a "hatalmi agyrém" mostantól kezdve "hatalmi agyrémecskére" redukálódott. Ha mind az s úgy igaz, lesz egy tökéletes park (lásd a számokat), egy nagy részben földalatti múzeum negyed, (kis reprezentációval a fasor tengelyében, hiszen arra sok kűlföldi példa is van) és minden rendben lesz. Sok sikert!!
15:23
@lszb: Érzek némi szándékoltságot a szavaim félremagyarázásban. Nem a 47 pályázóról beszéltem. Azok tettek. Az különösen sokat, aki ott ült a kételyeivel és meg is fogalmazta azokat. Én konkrétan itt arról az egyről beszéltem, ami még regisztrációs számot sem kapott, de a gazdája ennek ellenére úgy érzi, tett valamit. Szerintem a tetteknek a mérőszáma az emberekre gyakorolt hatás és nem a munkára szánt időmennyiség.
11:05
Volt egy korábbi vitánk, mely arról szólt, hogy a nem számszerűsíthető, vagy a nem teljeskörűen számszerűsíthető világok tartományában nem zárható ki a szubjektum, ezért a szubjektív ítélet sem. Egyszerűbben: létezik az ízlések világa is, ahol nem teljesen érvényesek az objektív világ elvárásai.
Akkor azt írtam, hogy bármi megvalósítható, melyért rendes elmarasztalást kaptam. Állítom, állítottam, hogy minden többféleképpen valósítható meg. Kértem: minél több helyen, alkalommal keressük meg ezt a többféleséget, majd minősítsük azokat azonos szempontok szerint. Ebben a szubjektív világban csak hatalmi vagy ehhez nagyon hasonlító eszközökkel lehet egyet kijelölni egyetlennek.
Most itt van előttünk a "Liget" és a "Liget+ " elképzelés. A "Liget"-et ért intenzív támadás után a "Liget+" nem is létezhetne! Miközben biztosan van "Liget++", "Liget+++", stb. is. Ezek alkotói ugyanúgy foggal-körömmel tudnák védeni terméküket, mint az "+"-osok. Mindenkinek igaza van, mert ez az ízlések világa. Lásd a különféle szoborvitákat is!
Korábban leíródott, hogy a "Liget" elképzelhetetlen, megvalósíthatatlan, ellene mindekinek elemi erővel kell tiltakoznia. Most a "Liget+" készítői a "Liget+"-szal igazolják, legalizálják, legitimálják magát a "Liget"-et, ezzel szerintem az eredeti szándékukkal ellentéteset léptek, ez így csak egy öngól. Akkor is, ha jó a "+"-os változat!
A megjelent a "Liget+" megkapta a kompromisszumos, az alternatív minősítést, melytől egyből megvalósítható lett. (?) Az ötletpályázat többi terve nem ugyanígy alternatív, nem ugyanígy kompromisszumos? Van kevésbé kompromisszumos, még kompromisszumosabb? A piacon van sárga alma, piros alma, kis alma, nagy alma, édes alma, savanykás alma, sőt savanykás piros alma! Ezek mind egyenértékűek, de a vevő dönt.
Mivel a korábbi nézetemet igazolja a "Liget+" léte, akár örülhetnék is, de kérem, menjünk egy kicsit vissza az elvi alapokra:
1. miért jobb a masterplan a tanulmánytervnél? Ha hottentottául írunk valamit, akkor az már rém tudományos is? A tudományosság mára az érthetetlenné tételt jelenti?
2. Mi miatt érzik, szinte rendszersemlegesen, az építészek, a politikusok egy parkról azt, hogy az alulhasznosított? Mire ez az évtizedek óta tartó beépítési ingerencia?
3. Mi miatt nem keletkeznek ma új parkok, új városligetek?
4. Vannak-e ennek a szakmának nem politikai érvei?
11:48
@alfoldi2011: Bocsánatot kérek, de a két koncepciót messze nem ízlések mentén, vagy szubjektív alapon, hanem objektív mérőszámok alapján lehet és kell összehasonlítani. Beépítési százalék, fejlesztésre kijelölt terület nagysága és városon belüli pozíciója, rehabilitált műemlékek száma, bontás mértéke, kiszervezés mértéke, zöldfelületi arány, megtartott (jelenleg úgy működő) zöldfelület aránya. Minden mutatóban jobbak vagyunk, mint az eredeti elképzelés. Sőt (és ez borzasztóan fontos! Annyira, hogy éppen ezért tartom tökéletesen vállalhatónak azt, amit letettünk az az asztalra!) Jobbak vagyunk ezekben a mutatókban, mint amit a Liget jelenlegi állapota mutat! Ezért ez a koncepció nem legalizálja a hivatalosat, hanem túlmutat rajta komplexitásban és egy városrehabilitációs léptéket képvisel. Ezért lett a neve "+". Persze lehet több más koncepció is (legyen! Éppen az a gondom, hogy nem volt! És legyen róla széles szakmai vita!)
Az ötletpályázatnak viszont sajnos egyik terve sem volt "alternatív", mert nem is lehetett az. Ott egy nagyon és mesterségesen szűkre szabott keretek között kellett megoldást megmutatni. Azaz az ötletpályázatnak éppen a lényege veszett el - megint - t.i. az ÖTLET. Momentán a két koncepciót nagyon is össze lehet hasonlítani objektív, szakmai (településrendezési) mércével is, sőt a mai állapottal is! Tegye meg. Rájön, hogy így van.
beép%zf%új építési hely szintfelettm2
rozsdazónarehab ligeten kívüldbúj építésseligénybevett zfm2
rehabilitáltműemlékm2bontásm2Városliget most5,760-0000Liget Budapest1360‹70.300170.3001.5005.000Városliget+5756.0003015.50013.000
21:11
@bardóczi: Jók ezek a kérdések Sándor, még ha a Te idegeidet cafatra szaggatják is. Ez a táblázat soha elő nem kerül, ha x és y nem kukacoskodik. Márpedig ERRŐL van szó. Ezt kell vetíteni.
22:43
@Pákozdi Imre: valószínűleg ezért vagyok képes még válaszolni, mert valahol én is így gondolom. Az viszont még nekem is nóvum volt, hogy már nem csak az átlag olvasó nem képes egy leírt szöveget helyesen értelmezni, hanem ez a kór utolérte a mérnöktársadalmat is.
22:04
A professzor úrnak külön.
Nem kell a mártirt megjátszani Sir.
Nem lövöm önt le, eszem ágában sincs ilyet tenni.
Igen, alapvető konfliktust látok előző irásai és jelen cselekedetei között. Akárhogyan maszirozva is, de átált a másik oldalra. Én nem tartom jobbnak azt amit javasol, hiszen komoly épitkezés történik majd ott, ahol parknak kellene lenni. Azonkivűl azt sem tudjuk, hogy valójában a jövő tervezési program (??) mit tartalmaz majd. Lehet hogy az is jobb lesz, mint a jelen állapot, melyre ön utal.
Az is igen, hogy alkalma lett volna gondolatait pályázati formában kifejezni. Ötlet pályázat volt s azokat is vártak, hiszen fogalmuk sem volt arról, hogy mit lehet csinálni.
Kivágták volna mint annak a rendje? Ha most megéri mindazt kockáztatni, amit csinál, mi lett volna a különbség akkor?!? Gondolja, hogy most hirtelen a szél majd más irányból fúj?
Én is beadtam valamit ami rendhagyó volt, ki is vágták oly' annyira, hogy az is füstölt. Még azonositó számot sem adtak tervemnek, melyen hónapokat dolgoztam. Nos, de legalább beadtam, legalább tettem valamit és idejében tettem mindazt.
Maradok a fehér -fekete táborban s nem hiszek a szürke léptékben.
22:36
@lszb: Gondolom a "professzor úr" az én lennék. Köszönöm a kinevezést, nem kellett volna. Elmondom hol téved. (mindenhol). Először is valóban komoly építkezés történne a javaslat szerint ott, ahol - lássuk csak - ma egy 100%-ban leaszfaltozott P+R parkoló van. Fa egy darab sincs. (szemben azzal, hogy a hivatalos szerint ott történne mindez, ahol meg jócskán akad.) De rögtön tegyük hozzá a másik oldalt is, ezzel szemben komoly bontás történne a mi koncepciónk szerint abban a parkban, ami máig nem szabadult meg 13.000 m2 alapterületű szeméttől a BNV időkből.
Másodsorban a jövőbeni tervezési programról szinte mindent tudunk, mert az elmúlt 1 hónapban Baán úr szinte minden sajtótermékhez és televízió szerkesztőségbe elzarándokolt és előadta. Nyílván ezt Torontóból nehéz lehetett követni, innen elég egyszerű volt. Csak kinyitotta az ember a tévét, és minden csatornáról ez folyt. Viszont szeretnénk, ha ebből a tervezési programból nem lenne valóság, hanem egy váltó átállítással legalább erre a kompromisszumos javaslatra átállna ez a gyorsvonat. Erre ma még van esély.
Harmadrészt a pályázatnak a neve valóban ötletpályázat volt, sőt urbanisztikai ötletpályázat, amelyre azonban nem ötleteket vártak, hanem önigazolást. Ha valóban ötleteket vártak volna, akkor nem szűkítik be a pályázók mozgásterét és megfogadják azokat a javaslatokat még a kiírás előtt, amelyeket a MUT vagy a Corvinus Egyetem lerakott az asztalukra. A most ismert eredmény is azt mutatja, hogy az nyert, aki a lehető legjobban felmondta leckét és annak nem osztottak lapot, aki megpróbált ötletelni.
Negyedrészt van egy különbség aközött, hogy valaki részt vesz egy eleve elrendelt "ötletpályázaton" és aközött, hogy valaki készít egy független koncepciót amelyet publikál. Más ugyanis a hírértéke. De nem csak a hírértéke. Az optikája is. A szél pedig abszolút más irányból fúj, mert ha nem lenne ezzel az elsietett, társadalmilag messze nem legitim programmal baj, akkor éppen nem olyan válaszok érkeznének a kérdőívünkre és nem akkora számban, ahogyan érkeznek. Már több mint 600 ember töltötte ki a kérdőívet, ezt a cikket pedig közel 4700-an olvasták (mindezt három nap alatt!), amely az Építészfórum legolvasottabb cikkévé tette ezt a publikációt, számos blog és szakmai honlap átvette, a facebookon erről beszélgetnek. Ön szerint nincs különbség? Szerintem igencsak sok van.
Mélységesen sajnálom, hogy úgy gondolja, azzal tett bármit is, hogy beadott egy azonosító számot sem kapott pályázatot. Lehet hogy én leszek az a kegyetlen aki elárulja: nem, sajnos ezzel semmit sem tett? A szürke táborban én sem hiszek, de fekete-fehérben sem. A világ ugyanis színes!
21:08
“Ember, maga elképesztő módon, a projektet tevőlegesen, saját egzisztenciáját kockáztatva ellenző Bardóczit cseszegeti, ahelyett, hogy tiltakozna vagy Baánnak címezné a szemrehányásait.”
Milyen érdekes!
Mikor a “hatalmi agyrém” kifejezés valamint az ahhoz kapcsolódó cikk publikálva lett, gondolom az illetékes nem kockáztatta egzisztenciáját.
Most – elfogadván a “hatalmi agyrém” által létre hozandó (?) tényt és – “magánvéleményét” (nem tudom, hogy van egy másik is?) feladván, csatlakozik (akárhogyan is festjük, jelen tevékenysége az csatlakozás) a “hatalomhoz”(??), hirtelen saját egyisztenciája kerűl bajba??
Ennyire nem átlátszó ez a tevékenység?! Egy prominens személyiségről van szó, egy magas beosztásban lévő oktatóról, akinek véleménye számottevő (még nekem is!!).( Az állambiztos egy politikus, akinek jövője valamint ötlete a következő választás után mind füstbe ment tervé redukálható. )
Kiváncsi vagyok, hogy reagálna fenti sorok irója, ha az állambiztos viselkedne ugyanigy. Az egész ország – beleértve önt is – ráugrana azonnal, hangoztatván az illető képmutatását. Hiszen mindazok akik jelenleg hatalomban vannak,azok eleve rossz és tudatlan emberek s döntéseik állandóan a nevetségesség határát súrolják. Csak azok tudnak mindent és jól akik azon döntéseket megállás nélkűl kritizálják. (Feltétlenűl ez olvasható itt, a fórumon is, nem beszélve a sajtóról!)
Annak érdekében, hogy megértse álláspontomat s hogy miért nem tiltakozom, mégegyszer leirom, amit többször hangoztattam s leirtam: én soha sem elleneztem a Múzeum Negyed Városligetben történő létrehozását. Teljesen mindegy, hogy ki kezdeményezte az egész ötletet, én egyetértek azon kezdeményezéssel és azt hiszem értem is miért és miért itt kell létrejöjjön mindaz. Nagyon – nagyon sok érvet tudnék felhozni az mellett hogyan s mint, de nem teszem azt itt, biztos vagyok abban, hogy senkit sem érdekelne, hiszen az egész ügy úgy van elkönyvelve sokak-sokak által, mint egy ” hatalmi agyrém”. Nyitott ajtókat döngetnék.
21:17
@lszb: http://hu.wikipedia.org/wiki/Troll_(internet)
21:29
@lszb: Kezd az az érzésem lenni, hogy ennek az eszmecserének nem az lényege, hogy mit tartalmaz ez a javaslat, hanem az én személyem befeketítése. Ezt szomorúan veszem, de ebben a sárdobálásban nem vagyok partner. Az értelmes vitában igen. Ehhez azonban valóban értelmeznie kellene azt, amit ez a koncepció képvisel. Emlékezetfrissítésként, mert nem adom fel, hátha egyszer megérti és személyeskedésen túllát:
1. 5% beépítést (amely ma 5,7%),
2. Három új múzeumot úgy, hogy 2 másik és egy Petőfi Csarnok meg egy Cirkusz a területen szanálásra kerül. Remélem tud követni: 3-(2+1)=? Ezek mellett az összes szemét elbontását.
3. Egy Nagyrét rehabilitációt a történeti kert részeként. A nulla helyett.
4. Két jelentős műemlék rekonstrukcióját. Azaz az egy helyett kettőt!
5. 75% zöldfelületi arányt a mostani 60% helyett.
6. Új épület létesítésének tiltását meglévő zöldfelületen.
7. Aktív sétány-, kerékpáros és tömegközlekedési kapcsolatot Rákosrendező, Angyalföld, Istvánmező felé.
8. Két rozsdamező (Millenáris II. ütem és Rákosrendező) rehabilitációját.
Ha ez a korábban hangoztatott elveim feladása, akkor vállalom, kedves János: itt a mellkasom, ide lőjjön! Köszönöm!
21:46
@lszb: Úristen. Állambiztos. Füstbe ment tervé redukálás. Ezt a hozzászólást minden magyar középiskolában tanítani kéne, amikor arról kerül szó, hogy mik a haza tartós elhagyásának hátrányai. (A dolog húsbavágó, mert 300 ezer fiatal magyar dolgozik külföldön...) A szívvel-lélekkel ide tartozás fájdalma, a részvétel nyelvi és gyakorlati eszközei nélkül. Jöjjön haza, Szabó úr.
18:04
Mint abszolút kívülálló, CIVIL elolvastam türelmesen a koncepciót, a véleményeket és nagyon elszomorodtam. Tudom, ha nem tudsz egy áradatot megállítani, csatlakozz a fősodorhoz, állj az élére és győztesnek érezheted magad. (Egy percre.) Látom a vergődést, látom a jobbító szándékot, a sz..rt felcserélni a kakival, de nem értem. Nyilván azért nem vagyok én az a Valaki, aki hatalmi arroganciával el tud dönteni ilyen nagy ívű elképzelést, mint a legértékesebb közparkok lenyúlása.
Szeretném felhívni a figyelmét mindenkinek a nemzetinek mondott színházra. Mit nyert a szakma ezzel? Azt írja Bardoczki úr, hogy a beruházás eldöntött, itt annyi lehet a szereped, hogy beállsz a sorba, vagy mész a „levesbe”. Tárgyalási alap ez? Van ebben szakmai érv? Be kell ebbe az öngyilkos sorba állni?
A népi bölcsesség azt mondja, hogy amíg van ló sz… addig veréb is van. Miért kell ennek a szakmának mindig a veréb szerepét bevállalni?
Tudom, hogy nagyon vulgárisan fejeztem ki magam, de mi ez ahhoz képest, ami megint készül itt. Szerencsére, csak két, háromhavonta megyek át a Lágymányosi, bocsánat Rákóczi, vagy holnaptól Tyukodi pajtás, vagy Horthy hídon és annyiszor szörnyülködök el a „nemzetiszínházon”, hiába fordítom félre a fejem.
Mindenki, aki ebben a projektben részt vesz, gondoljon arra, hogy egy egész nemzedék fogja utálni. Az utókor sem lesz megbocsájtó!!!!
Rácz Zoltán
20:09
@Rácz Zoltán: Igen, nem is olyan régen a Nemzeti Színház pályázata és épülete volt a Fidesz nagy, választópolgárok tízezreit elidegenítő kultúrpolitikai kudarca. Az elkövetkező öt évben, ha nem vigyáznak, a Városliget lesz az.
20:14
@Rácz Zoltán: Még mindig Bardóczi vagyok és nem Bardoczki. Másrészt ilyet nem írtam. Ilyet lszb úr írt, csakhogy ebben nincs igaza. Ez a koncepció nem áll be a sorba, ez a koncepció többet tud, mint a most hivatalos. Ha beálltunk volna a sorba, akkor elhelyezzük az 5 új múzeumot a Ligetben picit máshogy, meg a gasztrofalut, meg a családbarát izét. Ezt tettük? Ezt meg kéne érteni annak, aki valóban türelmesen elolvasta, amit leírtam (vagy legalább végignézi a prezi-t!), és ezek alapján meg is értette azokat a szakmai érveket, amelyeket felsorakoztatunk és kialakítja erről a saját véleményét. Az, hogy "kaki", az nekem kevés. Egyrészt nem szakmai érv, másrészt meg nem igaz. Nem, nem erre cseréltük azt a bizonyost. Ettől az egész kritika komolytalanná válik. A hitelességéről nem is beszélve. Lehet, hogy nem sikerült mégsem olyan türelmesen elolvasni ezt a koncepciót, csak annyira, mint a nevemet helyesen leírni...
20:25
@bardóczi: Sándor, ne kapd fel a vizet, mert valamennyiőnknek szoknunk kell a nem fekete-fehér gondolkodást. Ti megpróbáltatok valamit, ami, ha elfogadnak, sokkal kevesebb kárt okoz, tehát sokkal jobb lesz, mint ami mellett Baánék kardoskodnak. Én maradok az elutasítás álláspontján, de nagyra becsülöm a kompromisszumkészségeteket. Ne felejtsük el ugyanakkor, hogy teljes mellszélességgel elutasítja Baánék koncepcióját a Magyar Urbanisztikai Társaság, a MÉK Táj- és Kertépítészeti Tagozata, valamennyi volt budapesti főépítész*, Ráday Mihály és még sokan mások. Fontosnak tartom, hogy a közelgő nemzetközi építészkongresszuson (márc. 8., Bálna) felkészülten jelenjünk meg és ne engedjük, hogy Baánék uniszonó, mintegy a felkentek biztonságával hirdethessék az általuk képviselt városépítészeti nonszenszt. Remélem, hogy a rendezők időt biztosítanak a plenáris vitára, ha már műsorra vették ezt a tervet.
* érdekes, hogy mennyire hallgat a jelenlegi főépítész, Finta Sándor és kollégája, Kócsi Margit. Nem is beszélve Tarlós Istvánról, aki mégiscsak Budapest főpolgármestere...
09:01
@Pákozdi Imre: Végülis miért nem lehet örülni egy akármilyen múzeumi negyed tervének?
-Mert a Liget program nem egy átgondolt kultúrpolitika integrált része (teljes magyar múzeumi vertikum szerves részeként)
-Mert a Liget program egy gazdaságpolitika része, amely az ország minden adottságára egyszerű termelőeszközként tekint (esetünkben a turisztikai iparág termelőeszközeként, így épül múzeum közparkban, ipari gyár termőföldön, természetvédelmi területen, veszélyes üzem település közelében)
-Mert a Liget program egy restauráció része, amely a hatalmi ágazatokat korábbi történelmi kontextusok szerint pozicionálná fizikai elhelyezkedésükben (ennek útjában álló múzeumok költöztetése Budai Vár,Kúria stb.)
-Mert a hosszútávú döntések a szakmai és civil szféra véleményének mellőzésével történnek, rövidtávon kigondolt, efemer ámde drasztikus eszközökkel (törvénybe foglalásig bezárólag)
-Mert a döntéselőkészítés is szakmaiságot figyelmen kívül hagyó, politikai-gazdasági természetű bármilyen pártállású kormányzat esetén (váltakozó választási periódusok rövidtávú érdekei szerinti)
-Mert a magyar politikai kultúrából és a közgondolkodásból egyaránt hiányzik az „érte haragszom nem ellene” kritikai attitüd és ennek eredményeit egy tervezetben hasznosító magatartás (máig ható pedagógiai következményeként az 50 éven át szított gyűlöletnek más politika, azaz más vélemények ellen )
15:09
“Nem nagyon értem, mi ebben a felfoghatatlan? Ma is tartom, hogy nincs ennek a városnak szüksége Múzeumi Negyedre, de ha van is, akkor sem a Városliget vagy bármely más közpark ennek a legmegfelelőbb helyszíne. Ez az én MAGÁNvéleményem.”
Akkor miért nem áll meg itt!? Miért nem ragaszkodik álláspontjához és hagyja a megalkuvást másokra?
Ha valami rossz vagy lehetetlen, akkor abban nincs fokozat, megalkuvásnak helye nincs. Ha valami esetleges vagy esetlegesen lehetséges valamilyen formában, akkor abban van fokozat, vannak variációk és helye van a megalkuvásnak.
Az ön “magánvéleménye” roppant erős hangnemben fejeződött ki, szakmai hátterét ismervén, sokak véleményét befolyásolván. Akár hogyan is forgatjuk s magyarázzuk, elemezzük a “ördögöt” az ördög ördög marad s ön volt azon prominensek egyike, akik az ördögöt a falra festették.
S most nagy hirtelen – “magánvéleménye” ellenére - “jóindulatuan” kijön és menti a menthetőt(?).(Mit lehet itt menteni? A számok manipulálása, esetleges területek felszabaditása, épületek bontása stb, nem változtat a lényegen, ami az hogy: a Múzeum Negyed itt, a Városligetben épűl majd meg – ha megépűl!) Ez a tipusú “megalkuvás”, ami nekem felfoghatatlan. Tette volna mindezt idejében vagy készitett volna egy tervet, mely gondolat futtatását (magánvéleményét is tükrözvén) illusztrálja, akkor amikor erre lehetőség volt (hiszen 47 szakember ezt tette és tulajdonképen ezt is várták az előző pályázaton minden hozzáértőtől) akkor sokaktól és sokkal tiszteletre méltóbb fogadtatást kapott volna (függetlenől attól, hogy nyer vagy sem). Talán terve, gondolatai részeseivé lennének a program előkészitésében, idejében befolyásolnák a francia cég által (lehet, már készen álló!) készitett programot s milyen nagyszerű dolog lenne azon tény!
Ellenezvén vagy egyetértvén a “hatalmi agyrém” elképzeléseivel, a fentiekben körűlirottakban foglaltakra, önnek és még sokan másoknak is szabad és demokratikus lehetősége volt.
15:51
@lszb: Ember, maga elképesztő módon, a projektet tevőlegesen, saját egzisztenciáját kockáztatva ellenző Bardóczit cseszegeti, ahelyett, hogy tiltakozna vagy Baánnak címezné a szemrehányásait.
20:09
@lszb: Ez a kérdés valóban komolyan fel lett itt téve? Egészen komolyan?! Miért nem állok meg itt? Tisztelettel mondom, azért, mert én kevésbé vagyok fontos, mint a Városliget sorsa. Ezért. És azért is, mert emellé az altenatíva mellé teljes nyugalommal oda tudom írni a nevem (hiszen ez az alternatíva jobb állapokat teremt, mint ami most van. Figyelem! Nem attól teremt jobb állapotokat, amit a Múzeum liget koncepió elképzel, hanem a mostani állapotoknál!!!!) Ha ezt valaki megalkuvásként értelmezi, az szerintem nem is karcolgatja, amiről ez a koncepció szól. Tettem volna idejében? Ez most komoly? Ezt a koncepció tételesen nem felel meg a kiírt ötletpályázatnak, mert messze túlhaladja az ötletpályázat 1 db helyrajzi számra kiírt kereteit! Tanúm rá az a sok ember, aki ennek a munkacsoportnak éppen úgy tagja volt, ahogyan megvételt vagy helyezést nyert pályázója a kiírt ötletpályázatnak! Ezt a koncepciót arról az ötletpályázatról olyan nagy ívben kivágták volna, hogy öröm lett volna nézni, ahogy füstöl! Szabad és demokratikus lehetőségem volt? Köszike! Háromszor éltem eme szabad és demokratikus lehetőségeimmel. A MUT-ban egy szakmai délutánon, az ötletpályázat FUGA beli ismertetőjén és egy történeti kert konferencián meghívott vitapartnerként. Szemben a projektiroda munkatársaival, szemben a zsűri tagjaival és szakértőivel. Olyan gyönyörűen peregtek le a falról az odahányt borsók, hogy öröm volt nézni! Ez koncepció viszont azoknál a szűkre szabott ötletpályázati kereteknél sokkal többet tud! Még egyszer: Millenáris! Rákosrendező! építési százalék csökkentés! Terhelés csökkentés! Liget program megkurtítás! Ma meglévő funkciók kiszervezése! Bontások! Műemléki rekonstrukció! Történeti kert rekonstrukció! Ember, hányféleképpen magyarázzam, hogy megértse? Egyáltalán: akarja Ön ezt érteni?
20:39
"Hogwash" használati jelentése: ködösités, átformálás, a lényeg elhomályositása.
(Remélem még jól fejezem magam ki magyarúl! Természetesen mindez átvitt értelemben. Moslékot is jelent valódi értelmezésben. A Google sokszor nagyon fúrcsán fordit, magam is sokszor megjártam annak használatával. Itt a szót én azért használtam, mert roppant zavar a kettősség, a kettős hozzáállás a témát illetően.)
Gondolom ilyen formában nem sértő!
18:58
Jó az Kecskemétnek és Szentendrének, ha Budapestre visszük a múzeumukat?
22:36
@tricky: ezt a kérdést három részre bontanám.
1. Kecskemétnek nyílván nem, de a fotográfiai gyűjteménynek?
2. Akár az egyik (Projektiroda masterplan), akár a másik (Városliget+) forgatókönyv történik oda kerülne. Magyarán ezt a kérdést nem mi kezdtük el megválaszolni, mi csak nem mentünk vele szembe.
3. Jó az Budapestnek, hogy a BKV története (azaz a budapesti tömegközlekedés) a szentendrei HÉV megállójában van bemutatva?
14:00
Tudom, hogy az éremnek három oldala van.
Mivel én soha nem elleneztem a "hatalmi agyrémet" s politikus sem vagyok, nem vagyok képes felfogni, hogy egy szakmabeli, aki oly' vehemensen - majdnem dogmatikusan - ellenezte az egész konceptet (mint Múzeum Negyed a Városligetben s isten őrizzen ugyanazt a Népligetben) most kijön és "oltja a tüzet". Nekem ez a hozzáállás, mely felfoghatatlan. Ha én kiállok egy oldalon, akkor ott is maradok még vesztesen is.
Persze ez naivitás s mint valaki csak most megjegyezte komromisszumra szükség van. Én is azt irottam volt mikor a pragmatizmus szót használtam tudván, hogy szél ellen nehéz...
Én kilépek ebből a "hogwash" vitából, mégegyszer jó munkát és jó komromisszumokat kivánva maradok tisztelettel a munkacsoportnak is.
17:35
@lszb: Kedves lszb, szó nincs szamárságról, sületlenségről - moslékról meg mégannyira sem. (Ezeket a jelentéseket találtam a hogwash szóra, magyarul.) Véleményét pedig szívesen látjuk.
21:44
@lszb: Nem nagyon értem, mi ebben a felfoghatatlan? Ma is tartom, hogy nincs ennek a városnak szüksége Múzeumi Negyedre, de ha van is, akkor sem a Városliget vagy bármely más közpark ennek a legmegfelelőbb helyszíne. Ez az én MAGÁNvéleményem. Közben azonban keletkezett egy olyan visszavonhatatlan helyzet, amikor TÖRVÉNY lett arról, hogy ott legyen. Vagyis akármi erről az én magánvéleményem, a törvény engem is kötelez. Ez tehát már egy teljesen más szituáció, amelyben egy CSAPAT részeként azon munkálkodtam, hogy ebből az adott (nagyon-nagyon alja) helyzetből hogyan lehet legjobbat kihozni, hogy a Városliget közparki státusza fennmaradjon. Megjegyzem úgy, hogy a Városligetből legalább akkora terhelést leveszünk, mint amennyit belerakunk. Így is cselekedtünk. Valójában megnöveltük a projekt területének nagyságát további 100 ha-al, hogy beleférjen ez a rendkívül túlzó program, de annak is csak a 3/5-e. A lefektetett javaslatot én egy jó kompromisszumnak tartom, amely a döntéshozók figyelmét a Városligeten kívül további két rozsdamező rehabilitációjára irányítja rá, a Ligeten belül meg a mostaninál sokkal jobb állapotokat hoz beépítési százalékban és zöldfelületben. Szóval én azt nem nagyon értem, hogy ezt ennyire nehéz felfogni és értelmezni? Mert szerintem elég egyértemű.
09:22
@bardóczi:
Úgy tűnik, hogy magyar történelmi sajátossággá válik, miszerint nekünk mindig mindenben be kell érnünk a kisebbik rosszal a nagyon szarhoz képest(és ez a jobbik eset!), melyet aztán még unokáink is anyázhatnak kedvükre, mert ők már csak a rögvalóságot fogják megélni, a huzavonákat elnyeli az idő.Sajnos a becsületes kompromisszum keresők dicséretes szándékát is.
Ajánlom mindenki figyelmébe, hogy működik ez egy megállapodott demokráciában http://tarsas2010.blog.hu/2013/06/14/zumthor_muzeum_los_angelesbe#c21426460
16:11
@FenyvesiHK: Kedves FenyvesiHK, az érett demokráciát hőn áhító hozzászólásán felbuzdulva, kicsit utánanéztem, milyen viták folytak ekörül a Zumthor-féle múzeumterv körül. Mert arra egyértelműen emlékszem, hogy voltak és vannak is ellenzői. Nos, találtam valami igen tanulságosat, amit sajnos nincs időm lefordítani, de ajánlom, akik tudnak angolul, olvassák el: http://articles.latimes.com/2013/sep/07/entertainment/la-et-cm-knight-lacma-design-20130908 Az írás lényege ott van a címben: "Zumthor tervében vannak lehetőségek, de ne vessük el az ipari épületek jelentette alternatívát". Ezután gazdag és tanulságos példasor következik az ilyenekben berendezett, sikeres múzeumokra...
Amúgy pedig tényleg van mit finomítanunk a magyar demokrácia működésmódján. Ráday Mihály írt egy kiváló cikket erről a vállalhatatlan városligeti hatalmi izmozásról, amit javaslatomra elküldött a Heti Válasznak. Borókai Gábor főszerkesztő visszautasította, mire RM beküldte az Élet és Irodalomnak, Kovács Zoltán főszerkesztő pedig postafordultával leközölte. Javaslom, olvassák el, ott van a legfrissebb ÉS 4. oldalán.
Tanulságos az eset, mert ezzel az egész a legjobb úton van afelé, hogy porszemmé váljon a választási háború malomkövei között. Pedig ez az, ami a legtöbbet ártana a Városliget megmentése ügyének: ha úgy tűnik, hogy a balliberális Hiller István által kinevezett múzeumigazgató a balliberális sajtó áldozataként valósítja meg saját, a jobbközép kormányra tukmált hagymázos lázálmát....
16:31
@Pákozdi Imre: Kedves Imre,a demokráciát az autokrácia helyett csak hőn lehet áhítani. Los Angeles átépülő múzeumáról, a LACMA-ról szóló híradásban nem a múzeum tintapacni mivolta az érdekes, hanem az, amit pl.a hozzászóló "gost" írt:
"A tanulság: itt is egy múzeumigazgató a megújulás megrendelője,DE a pénzeket neki kell összehoznia, ami azt jelenti,hogy támogatást (társadalmi méretű támogatást) kell szereznie az elképzeléseihez.Ez a körülmény kikényszeríti a körültekintő és megfontolt tervezést is.Fontos, lényegi dolog. A megújítás nem először merül fel,egy korábbi Reem Koolhas és Renzo Piano terv után vagyunk, mindkettő a ráfordítható pénz, tehát a reális támogatás hiánya miatt hiúsult meg.További tanulság,hogy Zumthor és Michael Govan a múzeum igazgatója egy hatalmas maketten mutatja be LA és az USA polgárainak ,vagyis a múzeumügyben érintetteknek,hogy legyen alkalmuk véleményt mondani, elvetni vagy megtartani az elképzelést,de mindenképpen alaposan megismerni, mérlegelni előnyöket-hátrányokat."
érdemes még egyszer figyelmesen elolvasni...
16:33
@FenyvesiHK: Egyetértek. Ghost hozzászólása egyszerűen elkerülte a figyelmemet.
15:46
Kitűnő politikai húzás volt a "hatalmi agymenés" részéről a legvehemensebb ellenzéket/ellenzőket bevonni. Sakk-matt! (A táj épitészre utalok elsősorban!)
"If you could not beat them, join them!"
Én soha nem elleneztem az általános konceptet. Pályázatot is adtam be, melyet a jury ignorált. Hittem abban, hogy a park és egy jól kialakitott épület együttes mindkettő javára válhat a jövőt illetően. A "hatalmi agymenés" célját is megértettem, hiszen "money makes the world go around", akár tagadjuk azon tényt akár nem. Amit nehéz megértenem, az a vehemensen ellenzők képmutatása.
Komolyra forditandó, talán néhány észrevétel.
A Hősök Tere - Andrássy út kapcsolat meghatározó. Egy új tér - teresedés létrehozása a Városligeti Fasor tengelyében csökkenti a Hősök Tere erejét.
A parkolás, tourbuszok parkolása alapvatően fontos. Mint azt egy első dijas terv tette, azokat nem lehet a vasút vonal ellenkező oldalára telepiteni. Múzeumok elsősorban csoportos látogatokból élnek. Azon csoportok nem fogna vasúti felűljárókon át 3-4 kilómétert gyalogolni. A proximity nagyon fontos.
Nem hiszek földalatti múzeumok épitésében. Egy bővités - adott esetben - érthető, egy vadonatúj múzeum együttes földalatti épitése hibás megoldás. (Azok földalatti és szinvonalas megközelitése metróból és parkolókból OK.)
Gondolom mindez falra hányt borsó, most már van egy team, egy think tank sőt egy szavazólap is. Most már minden rendben megy a Városliget - Múzeum Negyed létrehozását illetően.
17:44
@lszb: Én annyira, de annyira sajnálom kedves János, hogy ezt a remek konteót nem tudom megerősíteni, de valójában ezt a csoportot senki nem "vonta be" sehová. Inkább az történt, hogy kéretlenül is elmondtuk a véleményünket, de nem csak kritizáltunk, hanem javasoltunk is. Leraktunk egy javaslatot, ami több szakma konszenzusa, mindezt úgy tettük, hogy félretettük saját szakmánk legjobb meggyőződését és közeledtünk egymáshoz. A lerakott koncepció nem az én önálló véleményem, hanem 16 ember közös produktuma. Ez a javaslat az a vállalható maximum, ameddig mindannyian el tudtunk menni. Nem foglalkoztunk azzal, hogy mi lenne, ha nem itt történne meg a Múzeumi Negyed, mert ezen az idő túlhaladt. Ameddig ez még opció volt elég sokan elég sokat foglalkoztunk vele. Sajnálom ha ezt képmutatásnak véli, én inkább realitásérzéknek mondanám.
A turista buszok ügyében is ki kell ábrándítsam, mert a Vágány utcát maga a Projektiroda is megtalálta magától, csak ő nem gondolkodott parkolólemezekben. Ezeknek a turistáknak azonban nem kell 3-4 km-t gyalogolni, mert a busz leteszi őket a múzeum előtt és elhúz a Vágány utcába parkolni. Majd jön egy telefon és 5 perc múlva felveszi őket bárhol. Amúgy ez az egész projekt felfogható "bővítésként", mert mi így értelmezzük. Az új építés föld alatt talán hibás lenne (bár azért számos nemzetközi példát felsorakoztattunk, ahol ezt a "hibát" azért meglépték), de mi éppen ezért nem gondoljuk azt, hogy az egész programot itt, a Ligetben kéne elhelyezni, és közben kimondtuk, hogy amit meg lehet, dugjunk a felszín alá. 5 múzeumból levettük kettőt (áttettük őket a Millenáris parkba), közben kitelepítünk a ligetből még kettőt (Gödöllőre és Rákosrendezőre). Melléraktunk egy csomó szabályozót, ami eddig el volt kenve. Megkétszereztük a Városliget területét a Rákosrendező által, így szétoszlattuk azt, amitől a leginkább ódzkodtunk: a vállalhatatlan terhelést. Rehabilitáltunk két barnamezőt. Nagyon-nagyon rossz indulatúnak kell ahhoz lenni, hogy ebben valaki ne lássa a jobbító szándékot az eredendő elvek feladása nélkül.
23:36
@bardóczi: " Nem foglalkoztunk azzal, hogy mi lenne, ha nem itt történne meg a Múzeumi Negyed, mert ezen az idő túlhaladt. " (Vow!)
Szóval a fenti idézet azt jelenti, hogy mindaz amit eddig Ön és sokan mások olyan erősen elleneztek, már nem téma többé. A kocka el van vetve. Múzeum Negyed épűl a Városligetben. A "hatalmi agyrém" valóssággá válik s most mindez történik szakmai támogatással és részletes elemzéssel. Most már Ön is tagja annak a munkacsoportnak, mely programot, paramétereket dolgoz ki a Városligetben történő épitkezésekhez.
Módositom kifejezésemet pragmatizmusra. (Mely nem hiba csak politika.)
Gondolom, hogy a tourbuszokra emlitett javaslata mindössze egy tréfa. Valahogyan az nem dolgozik a gyakorlatban. Azok a furcsa lények, akik jó pénzeket fizetnek kényelmükért, nem szeretik ezt a változatot. (Legalább is nem ott, ahol én élek!)
Megyek most (havat kell lapátolnom), további jó munkát és Boldog Valentin Napot kivánok Önnek s Mindenkinek!
07:25
@lszb: Igen kedves János! A fenti idézet azt jelenti, hogy egy törvényi legitimációval (amely törvény tervezetét vasárnap! sikerült benyújtani önálló képviselői indítványként és bármiféle bizottsági munka nélkül egy hét alatt meg is szavaztak) nagyságrendekkel megnőtt a veszélye annak, hogy a Múzeumi Negyedből valóság válik. Tehát ez már egy totálisan másik helyzet és szint, amelyre nem elég a szakmai tiltakozás, erre már olyan alternatívákat kell felmutatni, amely jobb (bár nem biztos hogy a leghelyesebb, de sokkal jobb) irányba tereli ezt a fejlesztést és olyan alternatívákat nyújt, amelyeknek van minimális esélye arra, hogy nem söprik le azonnal az asztalról. Ezt tettük. Tüzet próbáltunk oltani. Messze nem az történik, hogy a döntéshozói hatalom próbál meg kommunikálni a szakmával, inkább az, hogy mi próbálunk meg kommunikálni a döntéshozókkal! Egyáltalán nem biztos, hogy ennek bármiféle eredménye lesz, de mi legalább elmondhatjuk majd, hogy minden utat megpróbáltunk. Tudom ezt nehéz onnan nézve értelmezni, de a sártekének ezen a felén távolról sem olyan a civil társadalom szilárdsága és érdekérvényesítő képessége, mint Kanadában. Itt a döntéshozók nem keresik a 'public' kegyeit, nem egyeztetnek, nem közvéleménykutatnak, nem készítenek hatásvizsgálatokat, hanem rendszerint fület, szemet, orrot befogva irányítják a hajót.
A turistabuszok kapcsán említett javaslatcsomag pedig egyáltalán nem tréfa, annyira nem, hogy ma is így működik a rendszer, csak az illegális parkoló, ahová a leszállás után elhúz a turista busz, az ma a Városliget egésze (nem, nem a Szépművészeti kapujában állnak a buszok ma sem, hanem az Olof Palme sétányon és a Felvonulási téren, Állatkerti körúton), amely ezzel a fejlesztéssel felszámolható. Akik sokat fizetnek a kényelmükért, azok ebből mit sem érzékelnek, mert a telefont nem nekik kell megereszteni a buszsofőr felé, hanem az idegenvezetőnek, akit ezért fizettek meg. És a busz ott van időben. Tudom, ez Torontóból nem látszik olyan jól, higgye el, innen igen. Egyszer majd - esetleg hólapátolás után - azért nézze meg alaposan, hogy hol állnak, parkolnak a turista buszok az ottani nevezetességek közelében. A találós kérdés az, hogy a CN tower környezetében van a turistabusz várakozó hely (esetleg ott inkább park van?), vagy a Roger's Centre mögött?
07:50
@bardóczi: Le a kalappal Bardócziék előtt, ahogy próbálják megszelidíteni a hozzá nem értő akarnokságot. Tervük sok érdeme közül az egyik legnagyobb a kompromisszumkészség.
13:50
kérdőív a Liget Budapestről: http://epiteszforum.hu/on-szerint-a-liget-budapest
14:40
@bardóczi: Öt tétel,amiért nagyon fontos ez a terv:
1. Falanx áttörése szakmai érvekkel
2. Kisebb nemzetközi lihegéssel nagyobb építészeti felelősség megállapítása az Egészt illetően
3. Földalatti építkezés + meglévő épületek hasznosítása=történelmi kert mentés
4. Rákosrendező=Rákosligetté alakítása (Csizmadia Dóra tervének hasznosítása)
5. A Budapest Liget+ mégegyszer élesen rávilágít az eredeti terv koncepciójának alapvető hibáira, melyek változatlanul fennállnak (kell-e, mekkora, fenntartható-e stb.)
11:28
Nagyon klassz elemzés, rég olvastam ilyet. Támogatom, gratulálok és kösz. Az említett szakmai szervezetek és egyetemek remélem hivatalosan is csatlakoznak a kezdeményezéshez. Lehetne ez a szakma közös álláspontja.
KL
10:37
Nagyon köszönöm a munkacsoport tagjainak a fenti munkát, Sándornak a cikket - gratulálok az alapos, tág kitekintésű és előremutató szemléletéért, példamutató felelősségvállallásáért.
Két észrevétel:
Megakadt a szemem a szövegben az "alulról jövő kezdeményezés" megfogalmazáson (miközben persze világos, de) valóban alulról jövő a szakma prominenseinek konszenzusos, alaposan megtámogatott szakvéleménye? Ha a szakma van "alul", ki fölül? (ld. még: "víznek árja".)Ezzel kapcsolatban egy javaslat: nem lehet-e a cikk üzenete mellé állni bármilyen formában: aláírás, csatlakozás? Jó lenne látni és láttatni hogy ez az "alul" mennyire széles - a mostani alaposság mellé egy komoly szakmai támogatottságot jelentene ha széleskörő egyetértést is fel tudna mutatni.
A másik: mosolyogtató hogy a munkacsoport rendkívül széles látókörű, alapos elemzése és javaslata után a kormánybiztos szabadkozva jegyzi meg hogy "az ő mandátuma a Városligetre szól, a Városliget+ koncepció pedig egy sokkal integráltabb, városi léptékű megközelítésben gondolkodik" - a mandátum úgy tűnik a meggondolatlan gyors döntésekre elég, a tágabb kontextusban való gondolkodásnak viszont a lehetőségét is elhárítja...
Nagyon reményteli lenne ha a cikk és a Liget Budapest+ mögötti gondolati muníció érvényesülhetne, a város és mindannyiunk érdekében, nagyon szurkolok.
10:54
@mB: Egyrészt köszönjük, másrészt szerencsére nyitott kapukat döngetsz Bálint! :-) Ma szeretnénk közreadni egy olyan kérdőívet, amely megteremthet egyfajta legitimációt az alternatív javaslatok mellett (vagy esetleg ellene). Nagyon számítunk arra, hogy amekkora érdeklődés kísérte a cikket, legalább olyan nagy számban megmozdul a szakma, hogy kifejezze akaratát. Tehát folyt. köv. hamarosan!
21:27
Kedves Alkotók és külön Sándor, gratulálok. Egyedül a földalatti múzeum-elhelyezés nem tetszik; egy föld alatti építménynek csak terei vannak, a tömege elvész a köz számára, miközben a város tele van hasznosításra váró, dekoratív, klassz épületekkel. Ám most nem emiatt írok. Hanem egy még visszaütni tudó probléma miatt, amelynek nem ismerem a megoldását. A Városligeti törvény (a 2013. évi CCXLII. törvény) 7. paragrafusának 2. pontja így szól: "A városligeti ingatlan területén az építési beruházások befejezését követően a zöldfelület aránya nem lehet kevesebb a 2013. december 31-i állapotnál." Hogyan gondolják ezt betartani Baánék? Ők egyébként folyamatosan 50-60%-os jelenlegi zöldfelület-arányról beszélnek és írnak, míg Ti a beépítési arányt mérlegelitek (ez jelenleg az 5,7%). Nem történik itt egyfajta elbeszélés egymás mellett? Meg kellene kötni, fixálni kellene a mércét, a mértéket, és aszerint minősíteni egymás terveit, nehogy végül egy hamis, a helyzetet rosszul leíró mérőszámmal manipulálva, "zöldpárti" módon épülhessenek huszonegynehány méter magas múzeumi hangárok a Liget kellős közepébe.
06:45
@Pákozdi Imre: Egy kicsit szándék is volt, hogy a tömeg egy része elvesszen, mivel túl sok lenne az a tömeg erre a helyre. Példaként említeném a washingtoni National Mall-t, ahol a Smithsonian Museum bővítése vagy a Vietnam Memorial is azért történik a térszín alatt, mert a Mall-t, mint szabadteret sokkal értékesebbnek gondolják, semmint az új épülettömegeket, hiszen a Mall maga az Egyesült Államok megtestesülése. Eszméletlen szigorú magassági és beépítési korlátok vannak, amit ott be is tartanak.
A törvény azért így fogalmaz, mert a zöldfelületi arány növelés játszi könnyedséggel abszolválható: van ugye most 5 ha felvonulási terünk betonozva, széles troliközlekedésre méretezett Olof Palme sétányunk úgy, hogy a trolit kihoznák most a Liget széleire. Ha ezeket a felületeket visszazöldítik, akkor még tekintélyes beépítési százalék mellett is nagyobb elméleti zöldfelületi arányt tudnak produkálni (tetőkertekkel és új telepítéssel). Azonban zöldfelületi arány és zöldfelületi arány között óriási a különbség. A mostani Masterplan meglévő évszázados facsoportokat vágna ki, és a zöldfelületi arány gyeppel is teljesíthető, míg könnyű belátni, hogy egy 80-100 éves fa biológiai aktivitásban, levélfelület indexben, árnyékolásban, klímában többet tud egy focipálya méretű pázsitnál. A négysarkos telepítés látszólag egyébként olyan helyszíneket pécézett ki, ahol most valami sport vagy játszótéri funkció van. Erre (ezek burkolatai miatt) ráfogható, hogy az nem is teljes értékű biológiailag aktív felület, viszont ha innen elvesszük ezeket a funkciókat, azt a parkon belül máshol kell (ugyanúgy gumi, rekortán, beton, szórt) burkolatokkal pótolni, tehát az elméleti zöldfelületi arány növelésből könnyen átcsúszhatnak gyakorlati csökkenésbe - törvény ide vagy oda. És akkor még nem beszéltünk közműigényről, teraszokról, felszíni hicomat parkolókról, felszín alatti bővítések térigényéről, rakodási felületről. Arról sem beszéltünk, hogy a +1,5 milliós látogató terhelés mit jelent a zöldfelület vonatkozásában (kopást és túlhasználatot: lásd a Millenáris Park vagy a Gödör 10 éve) Valóban elbeszélés van egymás mellett, de ez tudatos a hivatalos kommunikáció részéről. A prezi elején bemutatjuk, hogy mi is a probléma ezzel és mit hallgat el bölcsen a Projektiroda. A zöldfelület az egy felületi kategória, a zöldterület meg egy jogi. És ezt a kommunikáció inkább keveri, mint egyértelműsíti. Mi egyértelműsítjük. Max. 5% beépítés, min. 75% zöldfelületi arány, nincs új épület meglévő zöldfelületen. Ettől egyértelműbben nem lehet kijelölni ennek a projektnek a határait.
08:42
@bardóczi: Köszönettel, így már világos.
20:06
(Isten őrizz egy múzeumi negyedtől a Népligetben is!)
idezet bardoczi irasabol
18:04
Kedves Zim
A volt ELTE területtel foglalkoztunk, mint a Liget egyik fontos kapcsolóelemével Istvánmező felé. Ez különösen a lezajlott Velodrom pályázat tükrében lehet érdekes. Az Ajtósi forgalmi sávjainak drasztikus visszavágásával és zöldítésével az út menti teljes térfal sokkal jobban szervesülhetne a Ligettel. Egyébként vannak itt értékes, hasznosításra váró épületek (Sacre coeur), valamint élő civil kezdemények (Dürer kert). A terület jelenleg magántulajdon.
Herczeg László
16:40
1. Végre egy SZAKMAI, és végre egy KONCEPCIÓ!!!
2. Szép lenne, ha a MÉK, mint olyan szinten melléállna!
3. Szép lenne, ha az UIA-pályázat szintén erre építene!
Egyébként érdemes lenne még a volt ELTE-campust is bevonni a koncepcióba, van ott egy bezárt uszoda, a nagyjából üresen álló egyetemi épület... tudom, hogy ciki eladott államit visszavásárolni, csak talán egy csomó pénzt lehetne azzal is spórolni...
11:55
Logikus, tiszta anyag célszerű és szép rajzokkal, a részletekkel most nem törődve.
Sok ilyen kellene most a 2014-2020-as ciklus elején és előkészítéseként, minden szakterületen.
Sok múlik azon, hogy miként és mennyire sikerül összekapcsolni, egyesíteni Városligetet Rákosrendezővel.
A kerékpárutak világa - településen belül - már lejárt! Az idő már átlépett ezen. A forgalomcsillapított utak helyesen gyalogos és kerékpáros dominanciájú felületek.
Ősi trükk szerint az ilyen rajzokon mindig megjelennek a parkolók, melyek azután a megvalósulás során elsőként tűnnek el. Valami biztosíték kellene arra, hogy ez a gyakorlat végre megszűnjön.
12:42
@alfoldi2011: A szövegben nem nagyon bontottuk ki (mert így is hosszú), de komoly eleme a javaslatcsomagnak a Vágány utcai parkolólemez fejlesztés a MÁV területen, amely út egyrészt kiváltaná a Kós Károly sétány mai átmenő forgalmát, másrészt megoldást kínál a turistabuszoknak, harmadrészt hatalmas P+R lehetőség, negyedrészt ezek a parkolólemezek gyaloghíddal összeköthetők az Állatkerttel, ötödrészt a városi vasúti terminál fejlesztéssel ez egy intermodális csomópont lehet. Az Ajtósi Dürer sor és a Városligeti fasor között mélyparkolók létesítésére van lehetőség. Átnéztük a teljes troli, vasút, MillFAV, busz, BUBI ügyet is közlekedési szakértőinkkel, ez leginkább a külső kapcsolatok ábrán jelenik meg. A MillFAV hosszabbításra, megállóira és a városi vasúti megállókra engedélyes tervek vannak készen.
13:58
@bardóczi: Én nem azt írtam, hogy hol lehet, vagy hol lehetne még parkolókat tervezni. Bárhol, és ezret!
Inkább azt, hogy ezek csupán a beetetés, a díszlet célját szolgálják.
Mihelyt elindul valami, ezek azonnal eltűnnek, vagy úgymond "majd később realizálódik" kategóriába kerülnek.
Marad szinte minden esetben a parkolási nyomor!
Marad a projekten kívüli parkoló finanszírozás a nem létező pénzből.
14:12
@alfoldi2011: Hát azt hiszem, hogy a Városliget (közpark!) esetében azért nekem ennek az anyagnak a kapcsán legutoljára azon a gondon járna a fejem, hogy "parkolási nyomor". Bár szerintem ezt elég jól kezeltük. És ugyebár mit szóljon a tájépítész egy olyan társadalomban, ahol a fontossági rangsorban messze a parkoló finanszírozás után van beütemezve a zöldfelületi rendezés (vagyis kb soha)? :-)
14:56
@bardóczi: A válasz szerintem megdöbbentően egyszerű: Baán kinézett az ablakon és ezt látta meg. Az egészben a legnagyobb döbbenet, hogy hogyan lehet egy mégoly sikeres kiállításszervezést (Baán érdemeit ebben maximálisan elismerve) évi másfél millió múzeumi turistára extrapolálni? Lehet hogy nem követem elég rendesen a híreket, de már visszaadták volna az összes hadizsákmány műkincsünket, amit lenyelt az Ermitázs meg a Pergamon? Esetleg még ideköltözik a Louvre vagy a Prado, esetleg az Uffizi, a British és a Tate Modern? Mert akkor elhiszem. És az nem úgy van, hogy éppen nagyon húzzák le a rolót a megyei múzeumok, mert még a fűtésszámla is gondot okoz nekik?
Való igaz, hogy a Városliget a mai terhelést sem bírja: a leglátogatottabb közparkunk, miközben a Népliget kong. Pedig oda is megy Metró, villamos, troli, busz. Mindenféle fejlesztés nélkül egy csomó rendezvényt át lehetne a Népligetbe tenni a Rendőrnaptól az Arc kiállításon keresztül a Borfaluig. A Népliget befogadója tudna lenni (Mutatványosok tere) a kipaterolt Vidámparknak is, elvégre pontosan onnan vittek át egy csomó játszószert-vurstlit anno az "ángolparkba" Rákosiék, amikor Kemény Henriket és társait kispolgári csökevénynek minősítették és indexre tették. Ehhez azonban a Népligetet el kéne látni minimális közművekkel, mert területén csak öntözővíz rendszer van (úgy-ahogy) kiépítve.
Én még azt a kérdést is tovább kérdezném, hogy miért mindig a városi nagyparkokat sikerül megtalálni minden hatalmi agymenéssel? Volt már ugye Sztalinszobor, BNV, Nemzeti Színház, sőt Plázapiramis "ideál helyszín" is a Városliget, ahogy az Olimpiával, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel, Úszó EB-vel is rendre valahogy azokat a bosszantó nagy ződ fótokat pécézik ki maguknak az aktuális "nagyjaink". Mintha nem lenne éppen elég "brownfield", marha jó közmű- és közlekedési kapcsokkal székesfővárosunkban... (Isten őrizz egy múzeumi negyedtől a Népligetben is!)
mi valtozott azota? (bardoczi irasa)
17:12
@bardóczi: Csakhogy Sándor!
A parkolás megoldása (a Vágány utca) szerepel Baán úr által elképzelt programban is. De ennek van egy rákfenéje - amiről egy árva szót sem ejettetek - az Állatkertbe tervezett 20000 m2-es Biodom, és a Pannon tenger, úgy hogy a cirkusz melletti köz is eltűnik. Nesze neked GYALOGOS forgalom! Én még gyrek koromban az unukabátyáméktól, a Reitter F. útról, egy repülő hidon át, meg tudtam közelíteni a Ligetet.
A Liget Budapest program jóval nagyobb mint amit feltételeztetek!
Egy koncepciót sem illik úgy elővezetni, hogy sem hatástanulmány, sem egyéb nem készült, mert ez így csak egy álom.
17:45
@lszb: Nem is tudom. Született egy Városliget törvény, ami minden szabályrendszert felülír? Dolgoznak egy nemzetközi tervpályázaton aminek csak a liszenszére nagyon sok pénzt kiszórnának? (Aki egyébként elolvassa a "bojkott vagy kompromisszum" részt, megtalálja a választ. Aki pedig a koncepciót elolvassa az rájöhet, hogy egy zöldmező helyett két "brownfield" van a célkeresztünkben, no és a liget rehabilitációja.) Azt hiszem ennyi változott.
17:48
@Hartmann György Sándor: Nem biztos, hogy egy önkéntes munkán kéne számon kérni a hatástanulmányokat kedves Sándor. Az állatkertbe tervezett Biodóm és Pannon tenger sem nagyon több még az álom kategóriánál, ahogyan a Múzeum Liget is még csak ott van. Ha tetszik ez az álmok harca. Az a kérdés, hogy a többségnek melyik álom tetszik jobban?