Ljubljana, Nemzeti és Egyetemi Könyvtár tervpályázat - Fábián Gábor, Mikó László, Németh Ákos

A ljubljanai Nemzeti és Egyetemi Könyvtár nemzetközi pályázatára a magyar indulók közül Fábián Gábor, Mikó László és Németh Ákos egy kompakt, szigorú tömegformálású és szerkezeti rendszerű, energiatakarékosan  üzemeltethető, sarokra pozicionált, szabadonálló épület koncepcióját vázolta fel, amely lábakra állítva borítja be a süllyesztett régészeti szintet, átjárható közterületet hozva létre az új tömb körül.

Alapvetések

A program és a helyszín elemzése után a következő alapvetéseket fogalmaztuk meg a tervezéssel kapcsolatban:

- A telektömb méreténél fogva, valamint az új könyvtárépület jelentősége miatt is kiemelt  fontosságú a belső udvarnak az új könyvtárhoz szervesen kapcsolódó, átjárható közterületként történő megfogalmazása.

- A római utat és a falmaradványokat belsőépítészeti és kertépítészeti elemként kell újrafogalmazni, a bemutatásról a használatra helyezve a hangsúlyt.

- Fontos a telektömb sarkainak épülettömegekkel történő kijelölése, ezért a Rimska 1 megtartása és felújítása mellett döntöttünk, a második ütemben pedig a Slovonska és a Zoisova utcák sarkára, a Zoisova 2 tűzfalához csatlakozó új beépítést javasoltunk. Mindkét épület funkciójában kiegészítheti a könyvtár programját, önálló középületként megfogalmazva pedig gazdagíthatja a tömmbelsőben tervezett közterület használatát.

 

 

- Az új Nemzeti és Egyetemi Könyvtár jelölje ki a telektömb negyedik sarkát, amely szabadon álló épületként jelentőségéhez méltó megközelítési és közterületi kapcsolatokkal fog rendelkezni.

- A program mérete miatt a tömör térszervezés takarékosan üzemeltethető, gazdaságosan fenntartható épületet eredményez, ami szikárságával és nyers anyaghasználatával kapcsolódik Jože Plečniknek a környék építészetét meghatározó munkáihoz.

Közterületek

A telepítés kiválasztásánál elsődleges szempont volt, hogy az épület minden irányból  megközelíthető legyen, és a telken elfoglalt helyzetével differenciált közterületi térrendszert hozzon létre maga körül, melynek elemei a következők:

- adottság a Zoisova cesta úttal párhuzamos forgalmas közlekedési zóna, az autóút, a busz és kerékpársáv, innen a régészeti feltárás kontúrján induló lépcsősor vezet le a régészeti szinre, süllyesztett kertként választva el a könyvtár közönségforgalmi terét a forgalmas úttól.

- az Emonska utca vegyes használatú (forgalomcsillapított), egységes burkolatú városi sétálóutca, határait a Križanke apátság fala mellett húzódó sétány, valamint az új könyvtár homlokzata jelöli ki, az épület innen is megközelíthető, az előcsarnokba lépcsők vezetnek az utca szintjéről.

- a Slovonska és a Zoisova sarokra javasolt beépítés, valamint az épület nyugati homlokzata közötti gyalogos és kerékpáros felület – padokkal, kerékpártárolókkal - elsősorban a gyalogos és kerékpáros megközelítést szolgálja. A szükséges 10 parkolót a telektömb sarkán helyeztük el, mivel itt lehetőség nyílik pince építésére, ezért egy második építési ütemben ezek a parkolóhelyek átkerülhetnek a mélygarázsba.

- a Rimska utca házsora és az északi homlokzat között kialakul egy, a ház felé lejtő, füvesített könyvtár- és romkert, egy olyan védett városi zöldfelületet alkotva, ami alkalmas rendezvények befogadására, olvasásra, találkozásra, heverészésre, továbbá biztosítja az akadálymentes lejutást a fogadószintre.

Építészeti koncepció

Az a városépítészeti döntésünk, hogy a szabadonálló beépítést tartjuk jó megoldásnak, alapvetően meghatározta az új könyvtár szervezését is. A beépíthető területhez mérten kis alapterületű épületet - a tervezési program mérete miatt - a lehető legtömörebben kellett megfogalmazni. Ez a tömörség egyrészt lemondást jelentett a nagy belmagasságú reprezentatív terekről, másfelől magát a gyűjteményt helyezte az épület középpontjába. A természetes fénnyel be nem világított belső magban található a könyvtár raktártömbje, ezt veszik körül az olvasóterek, az irodák és a gépészeti helységek.

 

 

Az előcsarnok a romterületen található, ahová a feltárt római utak tengelyében érkeznek meg a látogatók. A Cardo és a Decumanus a fogadószint közlekedő és elosztó zónája: innen indulnak a közlekedőmagok, ezek mellett kapott helyet az éjszakai olvasó, a kávézó és a számítógépes tanterem. A Decumanuson található a fő információs pult, itt történik a könyvtárat látogatók és az olvasótereket valóban használók forgalmának szétválasztása.

A mag és az olvasószintek vertikális tagolása eltérő, a nagyterem felett található kilenc raktári szint szintmagassága 2,8 m, az olvasószinteké pedig 4,2 méter, vagyis minden két olvasószinthez három raktárszint tartozik. A könyvtár olvasói tereit négy szinten osztottuk szét: a leggyakrabban használt általános olvasók alulra, a speciális gyűjtemények pedig a felső szintre kerültek. Minden olvasószinten csoportos tanulóterek és csendes olvasószobák is helyet kaptak. Az olvasók felett két szinten találhatók az irodák, felettük pedig a gépészeti szint húzódik. A raktári tömb csak az épület szerkezeti raszterén kapcsolódik az olvasóterek födémeihez. Ez a hasíték felülvilágítóként a zárófödémen is megjelenik, súrolófénnyel világítva meg a raktár falát.

 

 

Épületszerkezetek

A könyvtár két függőleges tartószerkezeti héjjal rendelkezik: belül található a raktári tömböt határoló, bordás monolit vasbeton fal, kívül pedig az épületet határoló, hőszigetelt vasbeton rács. A raktári tömb és a többfunkciós előadó hat nagyméretű vasbeton pillérre adja át a terhét, amelyek a feltárt Decumanus határán állnak, a külső rács pedig a négy sarokpontján támaszkodik le, a régészeti feltárás kontúrján kívül. A homlokzati rács alsó, szintmagas sávja mind a négy homlokzaton tömör faltartó, ahol a rövidebb oldalak a hosszoldali tartókra terhelnek. A födémszerkezetek a raktári tömbben és az olvasóterekben is előregyártott, feszített vasbeton elemek, ezért a belső terekben nincs szükség pillérekre. Az épület szerkezeti rasztere 7,50 m-es, a raktári mag és a födémek kapcsolata, a nyílásrend és a bútorozás is ehhez a szerkezeti rendhez igazodik.

 

 

Bár az épület magasabb, mint a kiírásban javasolt párkánymagasság, de a tömör szerkesztésből adódó kis lehűlő felület, a négyrétegű üvegezés és a központilag vezérelt árnyékolószerkezetek összességében egy takarékosan üzemeltethető épületet eredményeznek.

Fábián Gábor, Mikó László, Németh Ákos

Részletek a zárójelentésből

A pályamű koncepcionális alapötlete egy nagyon határozott szerkezeti és téri szerkesztésben jut kifejezésre. A könyvek - mint kulturális örökség - egy széf-szerű dobozban kaptak helyet az épület magjában, amelyet boríték módjára vesznek körül az épület használati terei, úgymint az olvasótermek, irodák, stb. Logikus következményként - a terv tipológiai besorolás szerint - egy szabadonálló épület jön létre, mely a koncepció szerkesztettségéből fakadóan áthidalja a régészeti területet anélkül, hogy hozzáérne, kivéve hat pillért, melyek a raktári tömb tömegét hordják.

 

 

A koncepció és annak tervvé való átfordítása, csakúgy mint az épület megjelenése is rendkívül szigorú. A tervezett teherhordó szerkezetek is ezt a szigorú rendet követik, de egyúttal problematikussá válnak. A teherhordó homlokzat a belső oldali konzolokkal rendkívül bonyolult és drága. A raktár terheit hat pillérre szétosztani logikus, de a pillérek a régi római útra esnek, ami ellentétes a pályázati kiírással.

Könyvtárprogram, régészeti feltárás, kulturális örökség, épületszerkezetek és energiahatékonyság

A terv a régészeti feltárás területét a legszélesebb közönségforgalom előtt megnyitja, egyúttal csalogatja is a látogatókat a könyvtár szolgáltatásainak használatára. A könyvtár publikus terei az épület szélein helyezkednek el a többé-kevésbé forgalmas utcákra nézve, míg a védett belső terekben a raktárak helyezkednek el.

A pályázati tervben a régészeti terület egy elliptikusan formált földszint, ahol a romok túlnyomó többsége bemutatható. A Cardo és Decumanus kereszteződése alkotja az előcsarnokot és kiállítóteret. A Rimska utca mentén elhelyezett néhány pillér ellentétes a pályázati kiírással.

 

 

A részletes műleírás csak részben veszi figyelembe a kulturális örökség térbeli megőrzését, a hangsúlyos magasság a Krizanke kolostorhoz képest problémás.

A régészeti területre hat pillérrel áll le, melyek fölött egy tömör test merev szerkezete áll.

A terv veszélyes, mert nem veszi figyelembe a földrengés biztos tervezés alapelveit.

A tömör koncepciójával, erősen hőszigetelt homlokzatával és a jól megtervezett üvegezésével a létesítmény megközelítőleg energiatakarékos épület. Központilag vezérelt árnyékoló rendszerével jó benapozottságot és passzív napenergia-felhasználást biztosít. Energiafelhasználás szempontjából hővisszanyerést és jéghűtést javasol.

---

Ljubljana, Nemzeti és Egyetemi Könyvtár tervpályázat

tervezők: Fábián Gábor, Mikó László, Németh Ákos
látványterv, grafika: Maza Orsolya, Juhász Veronika
makett: Nagy Balázs
tervezés éve: 2012
bruttó szintterület: 20.108 m²
helyszín: Ljubljana, Zoisova cesta, Szlovénia