Magolaj manufaktúra Szalafőn – Sóváry Dalma Friderika diplomaterve

Sóváry Dalma Friderika egy, az őrségi Szalafőn található magolaj manufaktúra számára tervezett új épületeket, a közelgő telephelybővítés igényeit alapul véve. Diplomatervének egyik kihívása a minél gyorsabb és egyszerűbb építési folyamat biztosítása volt. 

Bevezetés, funkció bemutatása

A Batha Porta magolajok sajtolásával foglalkozó őrségi manufaktúra. Fő profiljuk a hidegen és melegen sajtolt olajok készítése. A jelenlegi telephely szűkös, nem tudja befogadni az évek alatt megnövekedett forgalmat. Elhelyezkedése előnytelen, az előtte található két másik magolaj manufaktúra a látogatói, vásárlói forgalom jelentős részét felveszi. A jelenlegi terület két darab családi házat, a magolajok sajtolására használt helyiségeket, valamint fedett-nyitott kiszolgáló teret és udvart tartalmaz. A tulajdonos igénye egy olyan telekre való elköltözés, amely közelebb helyezkedik el a faluközponthoz és valamivel nagyobb a mostaninál. A program egy családi házat, az olajfeldolgozót és annak kiszolgáló egységeit, vendégfogadásra alkalmas fedett-nyitott, fedett-zárt tereket foglal magába. Igény a bővíthetőség lehetőségének meghagyása, egy esetleges étterem/kávézó kiépítése, valamint az őszi, téli hónapokban teret adni a látogatóknak, ezzel stabilizálva a jelen pillanatban nagy szórással változó idegenforgalmat. A család nagyjából egy évvel ezelőtt bővítette a profilját lakásétteremmel, amelyre nagy a kereslet, azonban a jelenlegi kialakítással nehezen tudnak vendégeket fogadni.

Tervezési alapelvek

A beépítés keresési folyamatát alapvetően határozta meg a környezet, az őrségi arányrendszer, a tájba illesztés és a funkcionalitás. A tervezési telek és a környezet szabad épületformálást és beépítést tett lehetővé, melyet fokozott a környező épületek távoli helyzete. A tervezés kezdeti fázisában a lépték megtalálása volt fő feladat. Mivel a program léptéke eltér a környező épületek léptékétől így oldani kellett a disszonanciát, melynek eszköze a tagoltságban rejlett. Az épületek funkció szerinti szétválasztása kisebb kubusokat eredményezett. Ezek egymáshoz viszonyított helyzete az Őrségben gyakori épületcsoportok vizsgálatával kezdett körvonalazódni. A belső, gazdasági udvar használata egészen régre nyúlik vissza, ami mai napig fennmaradt, jól működő központi elem. Ennek felismerése formálta a tervet a belső központi udvar körüli szervezés felé. Az egyes tömegek megközelítés felöli sorrendjét világosan mutatta az építési terület.

A magastető képzése az első perctől fontos szempont volt. Az alatta kialakuló tér kiválóan hasznosítható, mellyel az épületek lábnyomai csökkenthetők. A tető oromzatos kialakítása részben a pajta típusú épületekhez nyúlik vissza, részben funkcionalitás oltárán áldoz. A kontyolás nagyméretű, hasznosítható területtől fosztja meg az épületeket. Az oromzatos tető egyértelműen jelöli ki a fő- és mellékhomlokzatokat, így a következő lépés ennek vizsgálata volt. Az utcával párhuzamos tetőgerinc és az erre felfűzött, félig nyitott garázsépület nyitottságot áraszt; a kint és a belső udvar összefolyik, kapcsolatot teremt és távolról magára vonja a figyelmet. Az érkezés felőli főhomlokzat mögötti funkció lehetővé tette a két épület egyforma szélességűre és magasságúra szerkesztését. A tömegek harmóniáját apró játékkal töri meg a garázs aszimmetrikus teteje. A gerinc oldalra elhúzása feltárja a fedett nyitott beállót, miközben jól használható marad a garázs feletti zárt padlástér. A manufaktúra szimmetrikusan kialakított teteje alatt a technológiai folyamat első szakasza zajlik, így itt a funkcionálistás a legfontosabb. A családi, ház meghúzódva a háttérben egyfajta ismétlést mutat a garázs épületével. Kubusuk megegyezik, tetőformálásuk azonos, mindössze a gazdasági épületektől eltérő nyílászárórendszer mutatja a funkcióbeli különbözőséget.

Az épületek szerkezetválasztását alapvetően meghatározta az Őrségben előforduló humánerőforrás-hiány. Az egyeztetéskor kiderült, hogy a család legfőbb félelme a hosszan elhúzódó építkezés lehetősége, így a fontos tervezési szempontok között szerepelt a helyszíni munka minimalizálása. Erre egyfajta választ ad CLT panelek alkalmazása. Azon túl, hogy számtalan pozitív élttani hatása van, kíméli a környezetet a felesleges szennyezéstől, újrahasznosítható, könnyű, mégis nagyon jó teherbírású. Alkalmazásával karcsú szerkezeteket lehet elérni, miközben üzembeli előregyártásával a helyszíni munka jelentősen lecsökken. A padlószerkezet száraz kialakításával tovább csökkenthető az építési idő. A funkcionalitás inspirálta homlokzatokon a függőleges fa, átszellőztetett homlokzatburkolat adja az architektúrát. A fából készült nyílászárók méretükkel egyértelműen jelzik, hogy mely épület mely funkciót szolgálja. A gazdasági épületek a pajtákhoz hasonló, négyzet alakú, nagyméretű megnyitásokkal lyuggatott tömegek. A drasztikus nyitások finomítására szolgál az osztott üvegezés. A családi házon csendesedik a homlokzat. Kisebb, arányaiban is eltérő nyílások mutatják a befelé forduló, privát funkciót. A funkcionális követelmények miatt létrejövő alárendelt helységek nyílásai elé felfut a homlokzatburkolat, ezzel finoman leképezve a belső tereket. A nyílások árnyékolása tolható zsalutáblákkal történik, mely összeköttetést és egységet teremt az egyes tömegek között.

A belső terekben ugyanolyan fontos a fa anyaghasználat, mint a külsőben. A tervezés során különös figyelmet kap a belső terekben látszó CLT szerkezetek fém kapcsolatainak takarása. A belső térelhatároló, tartószerkezeti funkciót nem betöltő falak a gazdaságosság végett nem CLT szerkezetek. Ezek a vékony fa pillérekre szerelt nagyméretű falapok, minőségükben és színükben azonosak a CLT szerkezetekkel, elkészültük után csak vastagságuk mutatja, mely szerkezetek töltenek be tartószerkezeti funkciót.

A hagyományos anyagok kapcsán bátran következtethetnénk a tető cserépfedésére. Ez azonban drasztikusan eltér az őrségi hagyományoktól. A tetők enyhe hajlása drága cserepek vásárlását eredményezné. A cserepek nehezek, melyek vastagabb CLT szerkezeteket eredményezne, valamint erősen növelné a helyszíni munka idejét. Ezek felismerése után belátható, hogy az előrekorcolt fémlemez fedés, habár nem hagyományos anyag, számtalan pozitív tulajdonságával jobb választás. A helyben kapható fedés gyorsan, könnyen szerelhető. A szerkezetre nem mér felesleges többletterhet.

Az használt anyagok a környező településekről származnak. Például a Bachdom tetőlemezek Zalaegerszegről, a szárazpadló a Rigipsz Szentgotthárdi telepéről, valamennyi nyílászáró és a svédpadló a Németh-fa termékei, melyek Lentiből származnak. A partneri kapcsolat végett a Steico és Rothoblaas elemek szintén innen érkeznek. A kerámiaburkolatok a Zalakerámia termékei.

Építészeti ismertetés

A tervezett épületegyüttes részben fásított, enyhén lejtős területen helyezkedik el. A tömeg 3 építményből áll, melyek egymás mellé elhelyezve U betűt formálnak. Az épületcsoport érkezés felőli tömege a garázs és műhely funkciókat foglalja magába, mely 15,00 m széles és 9,00 hosszú. 6,00 méterrel hátrébb található a manufaktúra 15,00 m hosszú és 18,00 m széles épülete. Itt helyezkedik el az olajfeldolgozó, iroda, épületgépészeti helyiség, mosdók, melegítőkonyha, valamint fedett-zárt és fedett-nyitott vendégterek. A családi ház ezekről 9,00 méterrel lejjebb húzva, az U betű bezárását biztosítja. Tömege 15,00 m hosszú és 9,00 m széles. A 4 tagú család lakhatását biztosító épületben 2 gyermekszoba, szülői háló, fürdők, mosdó, konyha, nappali, épületgépészeti helyiség, vendégszoba, valamint iroda található.

Az épületek egységesen az érkezés irányába tájolt, oromfalas kialakítású magastetővel fedettek. A családi ház és a garázs épülete aszimmetrikus, a manufaktúra szimmetrikus tetővel készül. Az ereszek magassága egységesen 3,00, a gerinceké pedig 7,50 m. A magastetők alatt kialakuló tér a garázs esetében tárolóként funkcionál. A manufaktúrában ezt a teret részben az érkező magok szárítására, részben tárolása használják; a családiházban itt a vendégszoba, vendégfürdő, olvasótér, iroda és tároló kap helyet.

Sóváry Dalma Friderika

Szerk.: Winkler Márk