Megnyílt a 2023-as Velencei Biennálé – beszámoló

2023 május 20-án nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt a 18. Velencei Építészeti Biennálé. A megnyitó előtti sajtónapokon részt vesz az Építészfórum csapata is, ahol a média képviselői már megismerhetik a legtöbb nemzeti pavilont és a központi kiállítást is. Rövid összefoglaló az első napról.

Ahogy arról korábban már beszámoltunk, az idei Biennálé főkurátora a ghánai-skót származású építész, Lesley Lokko, aki “A jövő laboratóriuma" címet adta a központi kiállításnak. A velencei Teatro Piccolo Arsenale színháztermében tartott sajtótájékoztatón Lokko többek között arról beszélt, hogy a dekarbonizációs és dekolonizációs folyamatoknak párhuzamosan kell zajlania, hiszen az első kizsákmányolt energiaforrás a rabszolgasorba hajtott ember volt, ugyanezzel a szemlélettel zsákmányolja ki jelenleg a föld erőforrásait az emberiség. Azokra a kritikus hangokra reagálva, akik szerint túl kevés az építészeti tartalom a kiállításon, a főkurátor hangsúlyozta, hogy nem az építészet kevés, hanem az építészetről való elképzelésünk túl szűk, jóval tágabb horizonton kellene erről gondolkodni.

A magyar pavilon idei REZIDUUM - The Frequency of Architecture című kiállítása a Néprajzi Múzeum és a Liget projekt városépítészeti jelentőségének bemutatására szolgál. A pavilon tereiben az épület(ek) jelentőségét és művészi értékét dramatizáló makettek, fotók és látványtervek szerepelnek, de a kiállítás részét képezi a Néprajzi Múzeum anyagát bemutató motívumalkotó okosfal és animációs film is. A kiállítás kurátora, Kondor-Szilágyi Mária egy olyan “összművészeti alkotás" álmodott meg, melyben az építészeten kívül a zene és a fény is fókuszba kerül. Így valósult meg a kék fénnyel megvilágított fémrácsok láncolata, melyet az épület homlokzati elemei inspiráltak. A kiállítás megvalósulásában a múzeum épületének tervezője Ferencz Marcel, Z. Halmágyi Judit építész és Haász Ferenc világítástervező vett részt.

A kiállítás másik főattrakciója Mátrai Péter Hanghengere, melyet a múzeum tárlatának tárgyaiból inspirálódva készített. A magyar pavilon megnyitóját az építész-zeneszerző hangjátéka indította, majd beszédet mondott Vincze Máté közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár, Fabényi Julia, a Ludwig Múzeum igazgatója, Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója és Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója.

A magyar pavilon mellett számos más ország kiállítását volt alkalmunk megtekinteni már az első napon. Ahogy az lenni szokott, a nemzeti pavilonok kiállításai hol lazábban, hol szorosabban kapcsolódnak a központi témához, hiszen sok esetben jóval a főkurátor témameghatározása előtt lezajlanak a nemzeti pályázatok. Ennek ellenére sok országnak sikerült valamilyen módon a jövő laboratóriumát létrehoznia a saját kiállításán belül is. Lesley Lokko nyitószavai visszacsengenek több pavilonban is, visszatérő téma ugyanis az ökológiai válság és a gyarmati múlttal való szembenézés – és e kettő közötti párhuzamok. Több pavilon foglalkozik emellett azzal, hogy az épített környezetnek milyen közvetlen hatásai vannak a mindennapi életre, olyan komplex problémákra reflektálva, mint a lakhatás, az üresen álló épületállomány, a helyi kultúrák kiszorulása – és a mindezek mögött álló összefüggések.

A magyar pavilonról és a legizgalmasabbnak talált nemzeti pavilonokról hamarosan részletes beszámolókkal is jelentkezünk.