MEGTALÁLÁS/ELVESZTÉS: Holt-Rábca kilátó

2022 nyarán Abda önkormányzata az Arrabona EGTC-vel közösen kétfordulós tervpályázatot írt ki „Természetközeli kilátók" címmel, az egyik tervezési helyszín Abda határában található, egykori Rábca folyóból visszamaradt holtág volt. Az első forduló után helyszínenként 1-1 pályamű jutott tovább a második fordulóba, ahol a pályaművek közül a bíráló bizottság az Abda-Holt-Rábca kilátót első helyezéssel díjazta.

A folyószabályozások előtt a Mosoni-síkot a Rábca szabadon szőtte keresztül. Az Alpokból érkező gazdag hordalékával formálta a területet, nyomvonalát gyakran változtatva.  Abda települése szoros kapcsolatban állt a folyton változó Rábcával, a megáradt folyó gyakran elöntötte a község területét. A folyó által elmosott nádfalas épületeket viszonylag könnyen, helyben fellelhető építőanyagokból újra tudták építeni, de az áradások gyakorisága miatt 1830-ban a folyó partjáról egy magasabban fekvő területre költöztek a település lakói. A kilátóval szemben, a holtág túlpartján található ’Rosszkert’ elnevezésű terület őrzi ezt az ősi településmagot. Az első nagyobb folyószabályozás az 1900-as évek elején történt, hetven évvel a település "költözése" után. Ekkor a kacskaringós folyót "kiegyenesítették" ,  így hozva létre több holtágat. A tervezési helyszín is ekkor választódott le az élő folyóról. (Az élő folyó egy időpillanatban konzervált nyomát láthatjuk itt.) Jelenleg az Abdát Győrrel összekötő 1-es számú főút vágja ketté a holtág területét, melynek déli oldalán helyezkedik el a tervezett kilátó.

Az építészeti koncepció három alapegységre bontható. Szerepük, hogy az építészeti gondolatot megalapozzák, valamint, hogy az épület és a környezete közötti kapcsolatot erősítsék.

Természet

A megáradt folyók medrükből kilépve a part menti erdőterületeket elöntik, és onnan (az áradás által) hatalmas fákat ragadnak el. Ezek az uszadékok többszáz kilómétert is megtesznek, majd amikor a folyó csendesedik, valahol máshol a folyó erejének mementójaként emelkednek ki a tájból. A szoborszerű új kilátó a hajdani Rábca és az ősi Abda településének emlékét őrzi. A nádasból kiemelkedő tömeg a szemlélőben a megtalálás-elvesztés érzetét kelti.

Hagyomány

A sövényfalas falszerkezet szinte egész Európában ismert és alkalmazott technika volt már a középkorban. Magyarországon többek között a népi építészetben is nagy hagyománya van. A kilátó homlokzatát képző vízszintes fa lamellák ezt az ősi építési technológiát idézik. A lamellák közötti réseknek köszönhetően a látogató folyamatosan megfigyelheti környezetét, mindemellet kellő takarást tud nyújtani a madármegfigyelésekhez is. A holtág felé forduló arca ritkított kialakítású, így biztosítva jobb rálátást a nádasra és annak élővilágára.

Archetípus

A folyóparti települések szoros kapcsolatot ápolnak  vízi környezetükkel. Házaik építőanyagát, táplálékuk egy részét is a folyó adja. Abda esetében a Rábca nádasai biztosították a falszerkezetekhez (nádfalas épületek) és térlefedésekhez az építőanyagot. A halászkunyhók részint a vízre épített, fa szerkezetű nyeregtetős vessző vagy nád falazatú épületek voltak. A vízparton, vízben többnyire magányosan álló kunyhók jól szimbolizálják az emberi jelenlétet a természetben. A kilátó kialakításával ezt hivatott képviselni.

Funkció

Kilátó, emlékmű, madárles, tanösvény. A nádas fölé, jelként magasodó építmény lehetőséget biztosít több funkció betöltésére is. Megjelenésével emléket állít az ősi-Abda településének és a hajdani Rábca folyónak. Ezáltal a kilátót látogató abdai lakosok is könnyen tudnak kötődni az építményhez.

A holtág melletti partról egy híd vezet az épülethez, a kilátó 0. szintjéhez. Az itt kialakított fedett tér megérkezési pont a látogatók számára, valamint itt található a kilátón végigvezető, több állomásból álló ismeretterjesztő tablók első eleme, melyek segítségével a látogató jobban megismerheti a terület történetét, élővilágát. Az innen induló lépcsőrendszer pihenő szintjein további információt kaphatunk, valamint a környezetet is változó magasságból figyelhetjük meg. Az első szint már a nádas vonala felett húzódik. A holtág felőli homlokzat ritkított lamellái biztosítanak  lehetőséget a madárvilág megfigyelésére. A második szinten található a kilátópont. Innen a teljesen megnyitott homlokzaton keresztül, 10 méter magasságból 360 fokos panorámával szemlélhető a holtág és környezete. A három használati szint kiegészül a kilátó „koronájában" található, negyedik "szinttel" melynek szerepe, hogy a homlokzati fa lamella rendszerhez igazodó mesterséges madár oduknak helyet biztosítson. A vízparti odúlakó madárfajok mint például a szürke küllő, közép fakopáncs, nyaktekercs stb. az ország ártéri erdeiben, vízparti nádasaiban fészkelnek. A kihelyezett mesterséges odúk lehetőséget adnak számukra, hogy ne csak az emberek látogassák aktívan a kilátót, hanem a holtág madarai is, ezzel növelve a kilátó környezetbe való integrálódását.

Szerkezeti kialakítás

A kilátó alsó 3/4-e acélszerkezetű, míg a „koronája" műhelyben előregyártott faszerkezet a pontosabb geometria kialakítás érdekében.

A helyszíni körülményeket figyelembevéve a kilátó vasbeton cölöpöket összefogó gerendarácson áll. Erről indulnak a felszerkezetet alkotó tűzihorganyzott acéloszlopok, melyek a kilátó formáját követve függőleges és ferde kialakításúak. A térbeli állékonyságát merevítőrudak és a födémszerkezetek biztosítják.

A rétegelt ragasztott fából készült záró szerkezet műhelyben történő összeszerelése után a helyszínre szállítva, autódaru segítségével beemelve kerülhet a végleges helyére. A kilátó legfelső negyedét magába foglaló faszerkezetnél az acél- és faszerkezeti csomópont egyedi kialakítású.

Nyul Dávid