Mennyit bír egy foghíj? – V30 Sportközpont

Évekkel ezelőtt történt, hogy az ötödik kerület szívében megroggyant egy bérház a mellette lévő építkezés miatt és el kellett bontani. A történeti városmagban ritkán adódik, hogy hirtelen felszabadul egy telek – nem is volt nagy foghíj; de lehetőséget adott arra, hogy a kerület megépíthesse a több évtizede hiányzó sportközpontját. Az önkormányzat összeállított egy alapos programot és felkérte az Ybl-, Kossuth- és Pro Architectura-díjas Skardelli Györgyöt, a KÖZTI egyik vezető tervezőjét, hozza ki a mindössze 665 m2-es telekből, amit csak lehet.

Aki nem tudja, mit keres, elsőre talán meg sem találná a belváros közepén, a Parlamenttől néhány perc sétára lévő, szűk Vadász utca eklektikus házai között kucorgó sportközpontot. A homlokzatot követő, mintegy árnyékként megjelenő térkő-burkolat jelzi először, érdemes körülnézni az utcában. Aki pedig megteszi, igazán érdekes látványt talál: függönyfal mögé bújtatott, izomrostokat idéző vasbeton tartószerkezetet, amely ugyanakkor a legcsekélyebb robusztussággal sem utal szerkezeti funkciójára. A szomszédos épületek párkánymagasságát, tetőszögét követő üveghomlokzat mögött azonban komoly mérnöki tudást jelző épület rejlik, hiszen hátsó traktusa és az utcától visszahúzott homlokzata nagyon fontos merevítő szerepet kapott. Amint Skardelli György mesélte: „az alapgondolatot a reneszánszban született anatómiai vázlatok adták, ezeket szerettük volna absztrahált formában átvinni az épületünkre is."

Minden közönségforgalmi szint kapott természetes megvilágítást: az emeletek az erőt és dinamikát sugárzó izom-parafrázis belső homlokzaton, a mély szintek az utcafront és a tényleges homlokzat között kialakult fényudvarra nyíló felülvilágítókon keresztül. E fényudvar egészen sajátos helyzetet teremtett az utcában. Vele szemközt találjuk az „Üvegházat", amelyet a ’30-as években tervezett Kozma Lajos. E bátor épület nevét a tulajdonos üvegkereskedőről kapta, ennek apropóján, kis humorral pedig egy üvegfal áll most a leromlott állapotú épülettel szemben (ami a felújítását követően zsidó kulturális központként működik majd). Az önkormányzat kiemelten energiahatékony épületet szeretett volna, amit nem csak a természetes megvilágításban, a tetőre helyezett napelemekben, vagy a precíz hőszigetelésben kívántak érvényre juttatni: lefúrtak 800 méter mélyre, ahol megtalálták a Gellért fürdőt is tápláló vízgyűjtőt. Saját kútjukból nem csupán a termálvizes medencét (a gyógyvízzé nyilvánítás folyamatban van) töltik fel, de energetikailag is hasznosítják az itt feltörő vizet: az épület, valamint az úszómedencék fűtését is nagyrészt e hőforrás biztosítja.

Nem túlzás sportközpontként utalni az épületre, ugyanis tíz szintjén uszodát, kosárlabdapályát, konditermet, sőt, termálvizes wellness részleget is találunk. „Nagy szerencsénk volt azzal, hogy sikerült meggyőzni a befektetőt: az épület alá ne tegyünk mélygarázst" – mondta az építész, hozzátéve: „a belváros közepén már most is forgalomcsillapításra törekednek és hosszútávon ez a trend biztosan erősödni fog." Az épületet ennek ellenére 16 méterrel a föld alá kellett vinniük, a térszint alatt kapott helyet ugyanis egy gépészeti emelet, fölötte egy kompakt, mégsem nyomasztóan zsúfolt wellness részleg szaunákkal, jakuzzival és egy termálvizes medencével. A következő szintre egy 25 méteres (persze csak négypályás) úszómedence, efölé pedig egy igen látványos elem: a keresztbe támasztott tanulómedence került, amelynek alsó faburkolatát meredek szegmensívre feszítették fel, így a tanmedence szinte lebegni látszik nagyobbik társa felett.

A lobbi terének bal széléről nyíló közlekedő blokkból érhetők el az egymástól független szintek, amelyeknek mind más-más feladata van. Míg a térszint alá kerültek a vizes sportok helyiségei, az emeleteket a szárazsportok uralják, a földszintre pedig a legkülönbözőbb rendezvényekre használható helyiségek kerültek. Az ide telepített mobilfal-rendszer lehetővé teszi, hogy számos térstruktúrát tudjanak itt kialakítani, akár egyidőben is. „Arra számítottunk, hogy előbb-utóbb kvázi sétálóutca lehet majd a Vadász utcából, ezért a földszint együtt tud élni, működni az utcával is." – jegyezte meg Skardelli György. Bár az üvegfal a szomszédos magastetőket követi, mögé lapostető került, így a panorámát is adó tetőteraszon további, szabadtéri rendezvények tarthatók.

A közösségi funkciókat ellátó terek fölé a szárazsportok öltözői és a kisebb-nagyobb, közösen végezhető sportokhoz való termek kerültek. Amint Buranits Ildikó, az intézmény igazgatója büszkén mutatta: olyan sportok kiszolgálására is lesz módjuk, ami itthon alig volt elérhető: balett-teremmé alakítható PRAMA-termükben egy digitális szőnyegen végezhetünk edzéseket, de a kettős homlokzat között 23 méter magasra juthatunk fel egy mászófalon. A falmászók kilátnak az utcára, de a járókelők is láthatják őket, ami igen különleges helyzetet teremt. Kisebb kosárlabdapálya került a második emeletre, amit rendezvények számára is elérhetővé tesznek majd. Ennek hatméteres belmagassága továbbá remek lehetőséget adott arra is, hogy kiegészítsék egy bemelegítő emeletrésszel, így a közeli iskolák testnevelés óráin akár többféle munka is végezhető lesz egyidőben. Ezt egy fitness részleg követi, amit kis helyigényű, többfunkciós gépekkel rendeztek be a fenntartók.

Bár az épület már tavaly elkészült, megnyitására a koronavírus-járvány miatt eddig nem kerülhetett sor. Idén nyáron szerencsére el tudták indítani próbaüzemét a kerület lakosságának bevonásával, szeptember elsején pedig a sportközpont minden érdeklődő számára megnyitja kapuit. A KÖZTI és Belváros-Lipótváros önkormányzata méltán lehet büszke Skardelli György és csapata legújabb épületére, amelyet sokrétegűsége, különleges, egészen friss karaktere, finoman formált, egyedi elemei és a környezetére való érzékeny reagálása miatt nagy eséllyel Magyarország legkülönlegesebb sportlétesítményei között tartanak majd számon.

Móré Levente

Szerk.: Hulesch Máté