Miért követelt ennyi halálos áldozatot a törökországi földrengés?

A török kormány tisztviselői több mint 100 elfogatóparancsot adtak ki a múlt heti földrengésben összeomlott épületek kivitelezésében részt vevő személyek ellen. A törökországi és szíriai földrengésekben több mint 33 000 ember halt meg, egyes becslések szerint ez a szám még akár meg is duplázódhat.

Törökországot az elmúlt 50 évben több pusztító földrengés is megrázta, tehát nem mondható, hogy váratlan volt a tragédia. A közelmúltban több építész és kutató jelezte, hogy számos épület születik meg úgy, hogy nem felel meg semmiféle földrengésvédelmi építési szabályzatnak.

Ahogyan a Mérce újságírója Szadai Levente is rámutat, a legutóbbi hasonló méretű, 1999-es földrengés utáni tiltakozások végül eredményeztek letartóztatásokat az ügyben. Bár a kormányzat ekkor reformokat is ígért, konkrét lépések nem születtek, sőt az építési szabályozás lazítása és tudatos kormányzati politika segítette az előírások kijátszását.

2018-ban, a legutóbbi parlamenti választások előtt olyan törvényt fogadtak el, mely lehetővé tette, hogy a 2017 előtt épített épületek – melyek korábban nem feleltek meg a katasztrófavédelmi követelményeknek – megfizetett díj ellenében mégis üzemeltetési engedélyt kapjanak. Ennek során 13 millió építményt legalizáltak.

Erdoğan Törökország miniszterelnöke most „nemzeti egységre" szólított fel, és veszélyhelyzetet hirdetett, így a közelgő tavaszi választásokig az ellenzéki pártokat megkerülve rendeleteken keresztül kormányozhat.

Vasárnap (február 12-én) Fuat Oktay török alelnök bejelentette, hogy 131 gyanúsítottat azonosítottak, akik az épületek összeomlásáért felelősek. Azt is elmondta, hogy a tíz érintett tartományban már különleges nyomozóegységeket állítottak fel.

A BBC információi szerint a török rendőrség már letartóztatott legalább 12 embert, akiknek köze van a 7,8-as erősségű rengésekben megsemmisült vagy súlyosan megrongálódott mintegy 25 ezer épület valamelyikének kivitelezéséhez. Kérdés, hogy a látványos letartóztatásokat követi-e elkötelezett politikai akarat a helyzet javítását illetően.

Forrás: Architects’ journal, Mérce

Borenich Levente