Miskolci fejlesztések IV. – Miskolc Avas, Horváth-tető

Miskolci sorozatunk újabb elemeként ismertetjük a Hefelle Karolina, Nagy Árpád (YBL Tervező Kft.), Nemes Zoltán (Várkert-Terv Kft.) által az Avas, Horváth-tető kialakítására, műemléki jelentőségű területre készített engedélyezési tervet. Az írás szerzője Zöldi Anna.

Az Avas Miskolc Gellérthegye - fogalmazta meg Golda János, és vélhetően nem a pedofil mutogatósokra gondolt – bár ami a lényeget illeti, tehette volna. Sokkal inkább az ide (is) tervezett sikló lebegett a szeme előtt – ami egyelőre Budapesten látszik előbb megvalósulni. Az Avas olyan lehetőséget kínál a kikapcsolódásra, amit mással nemigen lehet pótolni – és ami jelenleg teljesen kihasználatlan. A területen problémás a közbiztonság, valamiféle térfigyelő rendszerre, zárható körülkerítésre mindenképpen szükség van. Az avasi pincékhez vezető utak felújítása és a világítás kialakítása folyik – de a főépítész elmondása szerint a mintegy 900 pince 5%-ában van csak bor, a pincék többsége ócska anyagból hazalopott, buherált építmény, a hegy csúszik – egyszóval a terület jelenlegi formájában használhatatlan. A hegy mögött ott a lakótelep – az Integrált Városfejlesztési Stratégia második ütemében a belváros mellett az Avas, harmadik ütemben pedig a lakótelep szociális rehabilitációját irányozta elő a város. Ennek elemeként mutatták be a tervezők a kilátó környékére készült Szabadidő-park tervét.

 

 

A körbekerített telekre felvezető út kialakítása mellett a leglényegesebb elem egy fogadó-épület elhelyezése, amely a terv szerint a földbe süllyesztett, kör alaprajzú objektum lenne, vegyes, nagyon összetett funkcióval. Ez képezné a bekerített terület főbejáratát. A park és a fogadóépület kialakításával elsősorban a kisgyerekes családok igényeit igyekszik a város kielégíteni, főleg Miskolc lakosságára, illetve a közvetlen közelben lévő avasi lakótelepen élő  cca. 40ezer emberre gondolva. A hiánypótló beruházás jellege - jelenleg nincs ilyen lehetőség ilyen közelségben - indokolhatja, hogy a park programja igencsak zsúfoltra – a tervtanács és az opponencia megítélése szerint túlzottra és esetlegesre sikeredett.

A fogadóépületben foglalkoztató, vetítőterem, szolgáltató blokk, kiállítótér kap helyet, a tervek szerint Dargay Attila (Vuk) munkásságának szentelve. A közeli, meglévő sportpályák kiegészítésével sportcentrum jönne létre, a parkban tematikus élménypark létesülne. (lepkepark, Magyarország története látványpark, regék-mondák-mesék háza). A parkot megfelelő utcabútorokkal látnák el, közvilágítást csak a felvezető út kapna. A fejlesztés további eleme a kilátó mellé tervezett buszforduló, valamint egyéb, nem e terv tárgyát képező beruházások, pl. a kilátó felújítása, a tervezett sikló integrálása, ill. a Puhl Antal tervei alapján épülő régészeti bemutatóhely.

 

 

Az opponencia (Golda János) véleménye szerint a fejlesztés indokolt és fontos, de építészeti és kertépítészeti részletek hiányában a terv egyelőre nem megítélhető. A programmal kapcsolatban szintén kételyeinek adott hangot, a tervtanáccsal együtt szívesen fogadna részletes leírást ezek mibenlétéről. Nem tartja tisztázottnak a park és a környező pincék morfológiai kapcsolatát sem. A konkrét épülettel kapcsolatban érthetőnek találta, hogy a TV-torony szomszédságában az új beépítés a föld alá bújik, de annak pozicionálását a területen nem érezte indokoltnak. A fogadóépület funkcióját a tervtanács tagjai közül többen is kritizálták, olyan vélemény is akadt, amely a centrális tömeg és a sok apró funkció házasságát kizártnak tartotta. A történeti, helytörténeti értékek figyelembevételét hiányolta Rudolf Mihály, aki az Avassal hosszú évek óta foglalkozik, és formai okok miatt került kizárásra a közbeszerzési pályázatból.

A legszélsőségesebb vélemények szerint elegendő lenne egy kerítés és egy WC a körbekerített közparkba, többen a kilátót magában elegendő attrakciónak ítélték. A tervezett épület megjelenése sem aratott sikert, a zöldbe ágyazott épülettől érzékenyebb, kevésbé technicizált megjelenést várnának.
A tervtanács számára e terv kapcsán vált világossá, hogy Miskolcon milyen léptékű fejlesztésekről döntött a város, ennek megfelelően élesen kritikus hangot ütött meg, ami nem feltétlenül a program, vagy a terv gyengeségének volt következménye. Itt vált érthetővé az is, miért lett volna szükség a helyszínen megtartott ülésre – helyismeret hiányában ugyanis nehezen volt a program megítélhető.

 

 

A Miskolcot közelről ismerők (a városban élő építészek, és a műemléki referens) egyetértettek abban, hogy a területen valaminek történnie kell, de ennek mikéntjére a bemutatott tervet kiindulópontként tudták csak elfogadni. Az ötletszerű formálás és telepítés, valamint a nem kidolgozott program miatt a Tervtanács a terv továbbgondolását és újbóli tervtanácsi bemutatását tartotta szükségesnek, majd átdolgozás utáni engedélyezését javasolta.

Zöldi Anna

---

Miskolc Avas, Horváth-tető (Családi pihenő, Kulturális és Szabadidő Park és központi épülete építési engedélyezési terve - műemléki jelentőségű terület)

vezető tervezők:
Hefelle Karolina, Nagy Árpád - Ybl Tervező Kft.
Nemes Zoltán - Várkert-Terv Kft.
megbízó: Miskolc Város Önkormányzata