MOM Kulturális Központ – az építészek szemszögéből

Teljes műszaki és funkcionális megújuláson esett át a MOM kultúrház, melyet a kívülálló, Mizsei Anett szemszögéből készült, külön közölt írás mellett a tervezők is bemutatnak. A MOM Kulturális Központ épületének rekonstrukcióját annak vezető tervezője, Csavarga Rózsa ismerteti, míg a Sirály utcai térszint, az alatta lévő szolgáltató épület és a Gesztenyéskert fő koncepciójáról a Firka Építész Stúdió (Bikki István, Sonkoly Antónia és Nagy Sándor) számol be.

MOM Kulturális Központ
A MOM művelődési ház rekonstrukciójának tervezésekor az volt a feladatunk, hogy a jelenleg jól működő központ értékeit megőrizzük, és lehetőséget teremtsünk új funkciók kialakítására. Fokozottan figyeltünk arra, hogy a népszerű programoknak helyet adó épület az eddigi közönséget továbbra is fogadni tudja, a régi vendégek ismerősként térhessenek vissza, ugyanakkor lehetőséget teremtettünk a megváltozott környezet igényeit kiszolgáló új funkciók befogadására is.

Az 1950-ben épült művelődési ház funkcionálisan három fő részre osztható, ezek a felújítás előtt az alábbi funkciókat látták el. A Sirály utcával párhuzamos színházi szárnyban helyezkedik el a nagy befogadóképességű előadótér, mely mérete miatt igen keresett – emiatt a művelődési központ motorja. A Csörsz utcával párhuzamos klubszárnyban kis és közepes termek, valamint irodák voltak. Használatuk összetett, a kisgyerekes foglalkozásoktól az időseket megszólító összejövetelekig széles skálán mozog. A klubtermeket kiszolgáló, öltözésre és tárolásra alkalmas helyiségek nagyon hiányoztak. A nagyobb méretű termek arányai kedvezőtlenek, kiscsoportos foglalkozásokhoz kettéválasztásuk nem megoldott. Előcsarnok és a kupolaterem a színháztermet és a klubszárnyat összekötő épületrészben található, melyben a kiszolgáló funkciók és a vizesblokkok kaptak helyet. Itt voltak az épület vizesblokkjai, melyek a mai igényekhez képest alulméretezettek.

 

 

Az új funkcionális igények mellett az épület leromlott fizikai állapota is indokolttá és időszerűvé tette a teljeskörű felújítást. Az épület burkolatai mára elhasználódtak, a nagy igénybevételnek kitett felületek sok helyen már nem eredetiek.  Az időközben eltelt 50 év fejlődése következtében az épület energetikailag is teljesen elavult. A beépített elektromos és gépészeti berendezések csak jelentős kompromisszumok árán tudják kiszolgálni az épületet. A középületekre vonatkozó előírások is jelentősen megváltoztak, számos esetben ezek átépítési következményekkel is járnak (akadálymentesítés, tűzvédelem). Az épület kertjében heti egy alkalommal üzemel a biopiac, melynek kialakítása az időszakosan megrendezésre kerülő vásárokat idézi, és amely mára kinőtte a rendelkezésre álló kereteit, bővítésre szorul. A fentiekben felsorolt szempontok teszik indokolttá, hogy ne kisebb átalakításokban, hanem egy egész épületre kiterjedő rekonstrukcióban gondolkozzunk.

Az épület legnagyobb átalakítását a színházi nézőtér átépítése jelentette. A jelenlegi fix dőlésű nézőtér helyett egy mozgatható nézőtéri padlót terveztünk, mely klasszikus színházi előadások megrendezésekor döntött állapotban az eddig nézőtéri funkciót képes ellátni. Abban az esetben, amikor ültetett vacsorák vagy más típusú rendezvények alkalmával nagyméretű, vízszintes padozatú térre van szükség, akkor a padló felbillentésével, a színpad és a bejárati előcsarnok emelt szintjeinek magasságában egy egybefüggő vízszintes padlózatú teret hozhatunk létre. A nézőtéri székek alsó raktárba történő szállítását az előszínpad függőleges irányú mozgatásával tudjuk megoldani. A színpadtechnika korszerűsítésével lehetővé válik, hogy a fellépők a mai kor adta technikai lehetőségek használatával adhassanak elő. A színházi szárny pinceszintjén kaptak helyet a karbantartók és technikai munkatársak öltözői, pihenő helyiségei és a raktárak. A szárny emeleti részén a nézőtérhez tartozó karzat található, a színpad feletti galériára pedig művészöltözők kerültek.

 

 

A klubszárnyban, az eredeti funkció megtartása mellett, újragondoltuk a csoportszobák kiosztását, és arra törekedtünk, hogy az új elrendezésben rugalmasan használható terek jöjjenek létre. Mindkét emeleten a szárny kert felőli végét leválasztottuk, és a közbenső pillérek kiváltásával nagyméretű, akár 80 fő befogadására is alkalmas csoportszobákat hoztunk létre. A szárny földszinti és emeleti részein is találhatóak olyan termek, melyek mobil válaszfalakkal elkülöníthetőek. A földszinten egy-egy öltöző kapcsolódik a termekhez. A klubszárny területén, az előcsarnokhoz kapcsolódóan helyeztük el a földszinti, kertkapcsolatos büfét. A klubszárny emeleti részén a foglalkoztató termek mellett az igazgatási rész található.

A földszinti és az emeleti előcsarnok az épület fő közlekedési magja. Itt található a lépcsőház és az újonnan kialakított lift is. Innen nyílik a színházterem nézőtere és a klubszárny folyosói, valamint az ezeket kiszolgáló mellékhelyiségek. Az emeleti részen a kupolaterem rendezvényeihez kapcsolódóan ideiglenesen működő büfé létesült. Az emeleti kupolaterem a legkülönfélébb rendezvények befogadására alkalmas. A táncházaktól kezdve az előadásokon át az ünnepi összejövetelekig sokféle elrendezés lehetséges. Az új technikai berendezések és a szintben kapcsolódó kellékraktár tudja a sokoldalúságot biztosítani.

Akadálymentesítési szempontból is voltak a háznak hiányosságai. A művelődési központ a főbejárat felől az előcsarnok emelt magasságáig volt csak akadálymentesen megközelíthető, a földszinti klubszárnyba és az emeleti helyiségekbe a bejutás nem volt biztosított. Átalakítás után minden helyiség megközelíthető kerekesszékkel is. Az épületben található WC-helyiségek alkalmatlanok voltak kerekesszékkel közlekedő személyek kiszolgálására, így mindkét szinten pelenkázóval kombinált akadálymentes mosdókat terveztünk. A főlépcsőbe utólag bevágott mozgássérült rámpa helyett mostantól egy oldalra kihelyezett bejáraton keresztül, szintben juthatnak be az előcsarnokba a mozgásukban korlátozottak.

 

 

Az épület műemléki védettségével összhangban minimális homlokzati átalakítást terveztünk. A meglévő, jó állapotú homlokzati kőburkolat felújítással és pótlással megtartható. A klubszárny földszinti részén, a büfé fogyasztóteréhez kapcsolódó ablakok parapetfalának kibontásával biztosítható a külső teraszra való kijutás. A klubszárny végén lévő termeken, a megfelelő benapozás érdekében szintén megnőttek az ablakok. A módosított nyílások kialakításánál az eredeti arányok megtartására és az eredetivel egyező formák betervezésére törekedtünk.  A homlokzati nyílászárókat mindenhol a mai, fokozott hőszigetelési igényeket kielégítő szerkezetekre kellett cserélni.

Az épület kertjét eredetileg parkosított pihenőkertként alakították ki. Időközben a kert komoly funkcionális változáson ment keresztül, a korábban máshol működő biopiac heti egy alkalommal itt fogadja vásárlóit. A szombatonként nagy forgalmat lebonyolító piac ideiglenes épületei a környezetbe nem illeszkedtek, a szilárd burkolat hiánya és a szűk közlekedőutak erősen korlátozták a használatot. A kert rendezésekor arra törekedtünk, hogy a természetes környezetet minél jobban megőrizzük. A piac nagyobb területigényét nem az eddig még beépítetlen pihenőkert rovására kellett kielégíteni, mivel erre a célra a művelődési ház előtt kialakuló új köztér is használható. A kert határain belül helyezkednek el a zárható pavilonok négyes tagolással, letisztult tömegformálással és természetes, de tartós anyaghasználattal. A köztéri részen egységes megjelenésű, összecsukható standok kihelyezésével biztosítható a heti egy alkalommal nagy közönséget befogadó piac területigénye. A kertben, a színházi szárnyhoz kapcsolódóan egy új szabadtéri színpad létesült a zöldfelületben kialakított nézőtérrel, mely főként gyerekműsorok megrendezésére alkalmas.

Csavarga Rózsa

Sirály utcai szolgáltatóépület és mélygarázs
A MOM XII. kerületi Művelődési Központ és a Gesztenyéskert sport- és szabadidőnegyed funkcióbővítő fejlesztése a művelődési központ felújítása mellett az épület előtt futó Sirály utca és annak túloldalán lévő Gesztenyéskert megújítását is magába foglalta.

 

 

A tervezési programban szerepelt, hogy az utcát és a parkot a MOM épületéhez és kertjéhez kell kapcsolni, hogy mind a hétköznapok, mind a rendezvények során egy nagy befogadóképességű, sokrétűen használható kulturális, szabadidős területet kapjunk. Ennek érdekében a Sirály utcát, jelenleg lejtős terepviszonyait megváltoztatva, a Csörsz utcai csatlakozó magasságra emeltük, így szintben kapcsolódik a művelődési központ bejáratához és délen a kerthez is, majd parkosított rézsűkkel és lépcsővel éri el a Jagelló út szintjét. Ez a terepalakítás lehetővé tette, hogy a Sirály utca burkolt felülete alatt egy beépíthető szintet hozzunk létre, melynek homlokzati szakasza a Gesztenyéskertre néz. Ezen a szinten egy étterem, egy előadó-, kiállítótér és a parkhoz kapcsolódó funkciók nyertek elhelyezést. Ezalatt két pinceszinten mélygarázs létesült, melynek be- és kihajtása  a Jagelló út felől adódik.

A Sirály utcában megszűnt a gépkocsiforgalom, sétálóutcává és rendezvénytérré alakult. A MOM kertjében heti rendszerességgel szervezett biopiac is használatba veszi majd, asztalokkal, sátrakkal berendezve bővítik a piacteret. A térnek tehát olyan kialakítással kellett rendelkeznie, mely alkalmas nagy tömegek befogadására, ellenálló burkolatokkal, kevés bútorzattal rendelkezik, ugyanakkor illeszkedik a műemléki környezethez, a szomszédos zöldfelületekhez, és a mindennapokban is jól használható városi térként. Ennek érdekében egyszerű szerkesztést és kevés anyagot használtunk: beton, fa és üveg jelenik meg a raszteres osztású téren és épülethomlokzaton. Vízjáték, zöldfelületek és a kerthez kapcsolódó területeken faburkolat alkalmazásával humanizáltuk a látszóbeton felületek és üvegfalak keménységét.

A Gesztenyéskert fejlesztésénél az volt a cél, hogy a rossz közlekedési kapcsolatokkal rendelkező park a környező területekkel összeköttetést kapjon. Új lépcsők és rámpák létesültek, melyek a magasabban fekvő határoló utcákról könnyebb megközelítést tesznek lehetővé.

Bikki István, Sonkoly Antónia, Nagy Sándor

---

MOM XII. kerületi Művelődési Központ és a Gesztenyéskert sport és szabadidő negyed funkcióbővítő fejlesztése

Megbízó, építtető:   
XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat           

Generáltervező:
Firka Építész Stúdió Kft.                   
Bikki István ügyvezető igazgató   
Sonkoly Antónia okl. építészmérnök, felelős tervező

MOM Művelődési Központ Rekonstrukció

Építészet, felelős tervező
Csavarga Rózsa - SANDROZA Kft.

Belsőépítészet
Csavarga Rózsa
munkatárs: Tóth Krisztián okl. építészmérnök

Művészeti munkák
Szentgyörgyi Szandra iparművész /egyedi lámpák/
Kálmán László iparművész /fémmunkák/
Szilasi Gábor iparművész /grafika/

Biopiac technológus: Bordás Varga Nóra
Épületszerkezet: Dr. Kakasy László - Kakasy és Társa Mérnöki Kft.
Színháztechnológia: Strack Lőrinc - KOTSCHY és Társai Kft.
Épületakusztika: Kotschy András - KOTSCHY és Társai Kft.
Épületvillamosság: Kucskár Mihály - VIL-ART Kft.
Gyengeáram: Kiss Gábor
Épületgépészet: Csanád Bálint - Consensus Terv Bt.
Tartószerkezet: Kenese István - Kenese Kft
Környezetrendezés: Vastagh Gabriella, Kontra Dániel - Garten Stúdó
Tűzvédelem: Glück Gábor - KOFIT Bt.
Környezetvédelem:
Gulyás Ágnes - OXINIT Bt.
Holéczy Gézáné - H&Z&G Bt.
Közlekedés: Horváth Zoltán - Horváth Projekt Mérnökiroda Kft.
Közművek: Bíró Attila, Hanczár Zsoltné - KÉSZ Közmű és Energetikai Kft.
Konyhatechnológia: Polnauer Lajos - GASTRO-OPTIK Bt.
Geodézia: Kázmér István - ARGON-GEO Mérnöki Iroda Kft.
Talajmechanika: Petik Árpád, Sztancsik László - Petik és Társai Kft.
Előkészítő munkarészek: Takács Nándor - Profinvest Kft. Műszaki Gazdasági, Kereskedelmi Mérnökiroda Kft.

Sirály utcai szolgáltató épület és mélygarázs

Építészet:
Firka Építész Stúdió Kft.                   
Bikki István ügyvezető igazgató
Sonkoly Antónia felelős tervező
Nagy Sándor - Sanzazé kft.

Tartószerkezeti szakági tervező: Kenese István - Kenese Mérnöki Iroda Kft.              
Közlekedés szakági tervező: Horváth Zoltán - Horváth Project Mérnöki Iroda Kft.        
Környezetrendezés szakági tervező: Vastag Gabriella, Kontra Dániel - Garten Studio Táj- és kertépítész iroda       
Közmű szakági tervező: Bíró Attila - KÉSZ Közmű és Energetikai tervező Kft           
Épületgépész szakági tervező: Csanád Bálint - CONSENSUS terv Bt                   
Épületvillamosság szakági tervező: Kucskár Mihály - Vil-art Kft.                       
Gyengeáram szakági tervező: Kiss Gábor
Szigetelés, épületszerkezeti részletek: Reisch Richárd - FRT Raszter Építésziroda Kft.   
Konyhatechnológia szakági tervező: Kátai Barna - Gasztroszerviz Mérnökiroda Kft.     
Környezetvédelem szakági tervező: Kiss Leizer Géza - Enviworld környezetvédelmi Mérnökszolgáltató Kft.    
Tűzvédelmi szakértő: Venczel Sándor - VEN-GUARD Kft.                   
Sprinkler tervező: Hajdú András - PIRO-PLAN Fővállalkozó- és Mérnökiroda Kft.       
Geodézia: Kázmér István - ARGON-GEO Mérnöki Iroda Kft           
Geotechnika és hidrogeológia szakértő: Petik Árpád, Sztancsik László - Petik és Társai Mérnöki Szolgáltató  Kft.   
Szennyvízhő hasznosítási technológia: Korda Tibor - KTS Mérnök Iroda Kft.                
Belsőépítészet (étterem, előadótér): Herman Zsófia, Jodál Ágnes - SZÍN-TÉR Design Kft.                   
Akusztika: Kotschy András, - KOTSCHY és Társai                        
Előkészítő munkarészek: Takács Nándor - Profinvest Műszaki Gazdasági, Kereskedelmi Mérnökiroda Kft.
            

Kapcsolódó oldal:
A kerek és az egész – MOM Kulturális Központ - Mizsei Anett cikke