Nem trendi a konvencionális

Reális cél, hogy a hőszigetelő-rendszerekkel ellátott felújítások a teljes lakásállomány 1 százalékát tegyék ki évente, és új épületek csak a passzív-ház szabvány szerint épüljenek, Ausztriában legalábbis. Beszámoló az ausztriai Bregenzben rendezett konferenciáról  

Nyolc éve még családias rendezvény volt, idén megközelítette az ezret a zömében építész részvevők létszáma az ausztriai Bregenzben 2007 április 13-14. között. A szervezők - a Passiv Haus Institut Darmstadt (EIV), a ProKlima (Enercity-Fonds), és az Energieinstitut Vorarlberg (EIV) - kezdeményezésére a résztvevők aláírtak egy petíciót, mely követeli a passzív-ház szabvány azonnali bevezetését – egyelőre Ausztriában. Vorarlberg tartomány ezen a téren is az élen jár: 2007 január elseje óta csak ezen szabvány szerint épülhet lakóház.


Passzív ház
Adamson (1987), és Feist (1988) megfogalmazása szerint a passzív-ház olyan épület, amelyben a komfortos belső klíma (kb. 21 ºC) aktív fűtési és hűtési berendezések nélkül érhető el, a ház „magát fűti és hűti". Előfeltétele, hogy az épület éves fűtési hőszükséglete 15 kWh/m² alatt legyen. (A teljes elsődleges energiaigény - fűtés, melegvíz, elektromos áram- felhasználása sem haladhatja meg 120 kW/m²/év mértéket).
A passzív-ház szabvány igen szigorú épületfizikai követelményeket támaszt: a szuper-szigetelt, légtömör épületekben az energiafogyasztás a konvencionális épületekhez képest elenyészően csekély, a hővisszanyerős gépi szellőztetéssel a szellőzési hőveszteség 5-10 százalékra csökkenthető, és így a megújuló energiaforrások, - főleg napenergia - reális alternatívát jelentenek a háztartások energiaellátásában.  


Aktív klíma
A világon mindenütt folyamatosan növekszik az energia fogyasztása, és ez távlatilag - de már a jelenben is - főleg a nagyobb energiahatékonysággal valamint a megújuló energiák alkalmazásával kompenzálható, azaz váltható ki. Ausztriában jelenleg a megújuló energiák aránya 23 százalék, ezt 25 százalékra szeretnék növelni 2010-re, és 2015-re 45 százalékot tehet ki ez az arány, hangsúlyozták köszöntő beszédükben az osztrák politikusok, köztük Christa Kranzl államtitkár és Manfred Rein, tartományi gazdasági miniszter. Ausztriában kormányzati kezdeményezésre klímavédelmi alapítványt hoznak létre: 400 ezer háztartást kívánnak bevonni a közeljövő megújuló energiahasznosítási programjaiba, mivel az összes felhasznált energia 40 százalékát még mindig a fűtés és a melegvíz-ellátás igényli. Reális cél, hogy a hőszigetelő-rendszerekkel ellátott felújítások a teljes lakásállomány 1 százalékát tegyék ki évente, és új épületek csak a passzív-ház szabvány szerint épüljenek. Ausztria - klíma-politikája jóval túlmutat a kyotói egyezményen- ezen a területen egyértelműen az élen van, és úttörő szerepet tölt be nem csak a lakóházak, de a középületek terén is.

Wolfgang Feist, a konferencia főszervezője rámutatott, hogy már 10-15 éve megjósolták a klímaváltozást, de senki nem hitte el azt, amit ma már a bőrünkön érezhetünk: a világ melegedik, a CO₂ kibocsátás növekedik. Ha minden változatlanul folytatódik, 2030-ig a jelenlegi energiafelhasználás akár 50 százalékkal, a CO₂ kibocsátás 56 százalékkal is növekedhet.
Jó hír, hogy tehetünk ez ellen. Mai tudásunk szerint a fosszilis energiahordozók nem fogynak el hamar, de még jelentősen tovább drágulnak. Mindez hatékonysági forradalmat indukál, és új, klíma-aktív termékek megjelenését hívja életre. Ezek – a korán ébredők számára - új ipari és export lehetőségeket jelenthetnek, melyeknek dinamizáló makro-ökonómiai hatása is lesz.

Nem trendi a konvencionális

Az ígéretes célokat meggyőző referenciákkal támasztották alá a kiválóan megszervezett kétnapos konferencia előadói: a négy szekcióban folyamatosan zajló 64 előadás (420 oldalas kiadványban összefoglalva) számos lakóházat, felújítást és középületet mutatott be az eddig megépült mintegy 10 ezer energiatakarékos épületből. Ezeken a példákon keresztül is bebizonyosodott, hogy lehetséges a fűtésre fordított energiát a jelenlegi töredékére csökkenteni, jelentősen csökkentve a CO2 kibocsátást is.

A jelenlegi építési gyakorlatot konvencionálisnak nevezhetjük, ahol a falak U -értéke 0,8 W/m²K, a tetőké 1,4  W/m²K, az ablakoké 1,4-3,4  W/m²K, nincs gépi szellőzés. A trend az alacsony-energiás épületeknél a következő: Falak: 0,2  W/m²K, tetők: 0,4  W/m²K, ablakok: 1,3-1,8  W/m²K, van gépi szellőzés. A javasolt passzívházaknál ezek az értékek:  Falak: 0,1  W/m²K, tetők: 0,2  W/m²K, ablakok: 0,6-0,8  W/m²K, van gépi szellőzés, természetesen egyre csökkenő fajlagos fűtési energiafogyasztási mutatókkal.  

Helmut Krapmeier, a konferencia társ-szervezője, Vorarlberg tartomány eredményeit ismertette: kiemelkedő a szakirányú képzettségű építészek aránya és az intézményes támogatás, és a megvalósult példák zöme is itt található.
Az idei konferencia újdonságai voltak: a zero-energia, sőt plusz-energia ház, a CO₂-mentes épület, a tervezők és kivitelezők továbbképzésének és minősítésének intézményesítése, az információáramlás felgyorsulása.

Inspiráció

A konferencia mellett kiállításon tekinthették meg az érdeklődők a szakma újdonságait: a hőhídmentes épületszerkezeteket, a passzív-házak legdrágább épületszerkezeti elemeinek tekinthető háromszoros üvegezésű nyílászárókat, az egyre hatékonyabb hővisszanyerős szellőztetés berendezéseit, napelemeket. A tendencia, hogy a know-how tökéletesedik és egyszerűsödik, a minőség javul, a készülékek kompaktabbak, a csövek rövidebbek, az anyagok vékonyabbak, a fajlagos költségek egyre alacsonyabbak.
Számunkra a legfontosabb tanulság, hogy igen, az elmélet működik, az iparág megszületett, a jól felvetett interdiszciplináris kérdésekre integratív és innovatív megoldások születtek, melyek interaktív módon terjednek, és intuitívan kell őket hasznosítani.

A passzív-ház szabvány áttörést hozhat a fűtési energia felhasználás csökkentésében, de az egyéb energiafogyasztást (melegvíz, áram) csak a megújuló energiák kiterjedt alkalmazásával lehetséges tovább csökkenteni. A kérdést komplexen kell kezelni, ökologikus és ökonomikus szemlélettel, a víz és hulladék hasznosítására is gondolni kell. Az osztrák példa ösztönző,  a passzív-szolár építészeti megoldások mindennaposak Bregenz környékén. Nekünk is meg kell találnunk a saját klimatikus viszonyainknak, hagyományainknak és gazdasági lehetőségeinknek legjobban megfelelő szerkezeti és épületgépészeti megoldásokat, érdemes újragondolni az épületek formálását, a települések kialakítását. A legnagyobb tartalék a hőszigetelés területén van, de valódi energiahatékonyság csak hővisszanyerős szellőztetéssel érhető el. Ezek megtérülő többletköltséget jelentenek, de egyúttal nagyobb légkomfortot is. Fontosak a pénzbe sem kerülő részletek: ilyenek például a pufferzónás alaprajz szervezés, kompakt tömegformálás, megfelelő csomóponti kialakítás, kedvező tájolás, átgondolt anyaghasználat, árnyékolás, stb.

 

Ne higgyük hogy a jelenlegi – a korábbinál szigorúbb – hőtechnikai szabályozás elegendő. Tőlünk nyugatabbra már kezdik elfelejteni a párcentis hőszigeteléseket, a kétszeres üvegezést, a radiátorokat és cirkós fűtést, az izzós villanykörtéket és villanybojlereket, klímaberendezéseket, és helyette 30-40 (!) cm vastag hőszigeteléseket terveznek (és építenek!), 3-4-szeres üvegezésű nyílászárókat, hővisszanyerős szellőzést, napelemeket, hőszivattyúkat alkalmaznak.
A mi viszonyaink mellett a nyári meleg ellen is fokozottan védekezni kell, árnyékolással, zsalugáterrel, növényzettel, földdel, tornáccal, nehéz anyagokkal, vastag falakkal. A nyolcvanas évek fellángolása, majd a kilencvenes évek kijózanító gyakorlati tapasztalatai után eljött az idő, hogy az építészek reális alternatívát kínáljanak a társadalomnak a közüzemi számlák és a környezetszennyezés csökkentésére.
Ha pedig úgy gondoljuk, ráérünk erre még, maradnak a rendszeresen érkező horribilis gáz és villanyszámlák, és a reménykedés: hátha megint elmarad a tél.
 

 

fotók és szöveg: Szekér László