Pozitív energia körkép IV. rész: Norvégia első pozitív energiamérlegű városrésze

Az éghajlatváltozás korában egyre nagyobb jelentőséggel bírnak azok a városfejlesztési projektek, amelyek a fenntarthatóságot és az energiahatékonyságot helyezik előtérbe. Norvégiában, Fredrikstad városában forradalmi kezdeményezés indult útjára, mely a természetalapú megoldások és a legmodernebb technológia ötvözésével valósít meg új városrészt. A Verksbyen projekt a fenntarthatóságot és a közösséget állítja a középpontba, egyensúlyt teremtve a modern életvitel és a természettel való együtt létezés között.

A budapesti székhelyű ABUD négy európai országban dolgozik pozitív energiamérlegű városrészek fejlesztésén (Positive Energy Districts – PED). Az elmúlt hetekben cikksorozatban mutattuk be az egyre komplexebb, gyakorlatban is megvalósuló példákon keresztül a PED-ek működését és az azokat övező technológiai, társadalmi és szabályozási kérdéseket. Az első cikkben egy hollandiai pozitív energiamérlegű társasházat elemeztünk, majd egy két épületből álló, spanyolországi PED-et és energiaközösséget vizsgáltunk meg. A harmadik cikkben már egy komplett városrészként működő PED-et mutattunk be a szomszédos Ausztriából. Bár más-más léptéken és éghajlatokon valósulnak meg, a kezdeményezésekben közös, hogy éves mérlegben többletenergiát termelnek, és olyan innovációkkal, megoldásokkal kecsegtetnek, melyek áttörést hozhatnak városaink jövőjével kapcsolatban.

A Verksbyen projekt Norvégiában: önellátó város a városban

Verksbyen Fredrikstadban, Oslótól 90 km-re délre található. Ez az első több épületből álló plusz energiát termelő városrész Norvégiában. A projekt több mint 1 500 lakóegységet, köztük iskolákat, óvodákat és kereskedelmi létesítményeket tervez megvalósítani, ezzel egy teljesen új, önellátó közösséget hoz létre. A projekt részeként a syn.ikia EU-s kutatás-fejlesztési projekt innovációit két konkrét mintaépületen tesztelik: az egyik a 20 lakóegységet tartalmazó "Panorama", a másik az összesen 36 apartmannak otthont adó "Atrium". A lakóépületek 5-6 emeletesek; a Panorama blokk összesen 1 775 m² alapterületű, míg az Atrium alapterülete 2 779 m².

1/4
A Panorama (balra) és az Atrium épületek (jobbra) © Arca Nova Gruppen

Verksbyen épületeinek energiaigénye mindössze 60 kWh/m²/év, szemben a norvég szabályozásban meghatározott maximum 95 kWh/m²/év értékkel. Az épületeket geotermikus hőszivattyúkal szerelték fel a fűtési, hűtési és melegvíz-igények ellátására, melyeket épületbe integrált napelemek által átalakított energiával működtetnek​​. A hőenergia maximális kihasználásának érdekében a légkezelő rendszer apartmanonként szabályozható, illetve a lakóegységekben keletkező többlethő hővisszanyeréssel hasznosítják újra. Hasonlóan az osztrák pozitív energiamérlegű városrész esetében, itt is a hőszivattyús rendszerhez jól illeszkedő, alacsony hőmérsékletű padlófűtést alkalmaztak. Az épületeket és apartmanokat úgy alakították ki, hogy a lakók valós időben nyomon követhessék energiafogyasztásukat, és ezzel egy időben döntést hozhassanak a megtermelt megújuló energia felhasználásáról.

A projekt integrált energiaelosztási rendszerre épül (úgynevezett mikrogrid), amely lehetővé teszi az energia megosztását a szomszédság épületei között. Norvégiában jelentős az elektromos autók hányada, így a töltőhálózat is az energiamegosztási rendszer szerves részét képezi. Ám ezen járművek nemcsak fogyasztóként képesek megjelenni az energiahálózatban, hanem ideiglenes tárolóként is használhatók. Az energiamegosztási rendszer előnyeit kihasználva a városrész lakóinak jövőbeni célja, hogy energiaközösségként működjenek, hasonlóan a syn.ikia projekt osztrák és spanyol mintahelyszíneihez.

A természettel összhangban

A városrész területén számos parkot, közösségi teret és vizes élőhelyet alakítottak ki, melyek nemcsak esztétikai élményt nyújtanak, hanem fontos szerepet játszanak a biodiverzitás fenntartásában és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban is. Jó példa erre a gondosan megtervezett kék infrastruktúra, melybe a tavak és vizes élőhelyek is beletartoznak, és amelyek összessége hozzájárul a fenntartható vízgazdálkodáshoz. A vizes élőhelyek természetes szűrőként működnek, segítve a csapadékvíz kezelését és az árvizek kockázatának csökkentését, emellett élőhelyet biztosítanak a vadon élő állatok számára és elősegítik a biológiai sokféleség megőrzését​​.

A közösség számára kiemelt jelentőséggel bír a természet védelme. A beruházás szívében található vízfelület, a Sorgenfridammen-tó köré kiterjedt rekreációs és ökológiai területet terveztek. A parkterület kialakításához tájépítészeti tanácsadó cég és természetvédelmi szakértők segítségét is igénybe vették, akik átfogó tervet készítettek a természeti környezet ideális helyreállítására. A norvég Arca Nova Gruppen ingatlanfejlesztő cég a helyi önkormányzattal, az érintett felekkel és szakértőkkel közreműködve mindent megtett annak érdekében, hogy a tó környezetét vonzóvá tegyék az élőlények számára. A közösség célja az volt, hogy a Sorgenfridammen ideális élőhelyet nyújtson a fészkelő vízimadarak és más vadon élő állatok számára, ezzel is elősegítve a biológiai sokféleség megőrzését.

A természetalapú megoldások összességében nemcsak az állatok és növények számára nyújtanak otthont, és nem csupán a helyi lakosok szabadidős tevékenységeinek hátterét adják. Alkalmazásuk további pozitív hatása a városi hőszigethatás csökkentése, a külső hőmérséklet és páratartalom szabályozása, és ezáltal az épületek hőenergia-igényének csökkentése is.

Közösségi jóllét és egészséges lakókörnyezet

A korábbi holland, spanyol és osztrák mintahelyszínekhez hasonlóan a Verksbyen projekt is nagy hangsúlyt fektet a közösség bevonására és a társadalmi fenntarthatóságra is. Azáltal, hogy a közösségi tervezés részeként a jövőbeli lakókat már a kezdetektől fogva bevonták a tervezési folyamatba, biztosították, hogy a városrész valóban a felhasználók igényeit tükrözze. A közösségi terek, játszóterek és kertek elősegítik a társas interakciót, erősítve ezzel a szociális kohéziót és a közösség összetartását​​.

Az épületek kialakításánál különös figyelmet fordítottak a lakók egészségére és kényelmére. Az alkalmazott okosház technológia (FutureHome) a lakók számára is betekintést ad az épület és az egyes lakások energiafogyasztásába, továbbá lehetővé teszi a hőmérséklet és a páratartalom szabályozását, valamint a szén-dioxid szint mérését, így biztosítva a kellemes és egészséges beltéri klímát​​. A rendszer részeit képezik az okos elektromos autótöltők, melyek hasonlóan mutatják, mikor történik betáplálás vagy energiakivétel az akkumulátorban, továbbá ezen folyamatok optimalizálására is javaslatot adnak olyan módon, hogy a ház többi részének energiafelhasználását is figyelembe veszik.

A fenntartható jövő útján

Egy pozitív energiamérlegű városrész létrehozása a fenntarthatóság egyik legfejlettebb formája, amely holisztikus látásmódot és számos tényező figyelembevételét igényli. A syn.ikia projekt – és Verksbyen – esetében is az alábbi alapvető feltételek szükségesek ahhoz, hogy sikerrel járjunk:  

1. A PED-ek megújuló energiaforrások használatára alapulnak, mint például a nap-, vagy geotermikus energia, valamint a maximális energia hatékonyság érdekében újrahasznosítják a lakóegységekben keletkezett hulladékhőt.
2. Elengedhetetlen alapfeltételük az energiahatékonyság, melynek pillérei az energiatakarékos épületek. Az Integrált Energiatervezés (Integrated Energy Design – IED) alkalmazása lehetővé teszi az épületek energetikai teljesítményének optimalizációját. A passzív építészeti megoldások (pl. napenergia felhasználása, benapozottság, hőszigetelés), valamint az energiatakarékos aktív, gépészeti kialakítás csökkenti az épületek energiaigényét. A már megépült lakóépületek esetében az energiafelhasználást figyelő és szabályozó intelligens rendszerek segítik a fogyasztás optimalizálását.
3. A megújuló forrásokból származó többletenergia tárolása elengedhetetlen ahhoz, hogy a városrészben mindig megfelelő mennyiségű energia álljon rendelkezésre – ezt általában akkumulátorok segítségével oldható meg. Az energia hő formájában is tárolható, és elsősorban fűtési célokra használható újra.
4. A közösségi energiaelosztáshoz nélkülözhetetlen a helyi energiahálózatok megfelelő kiépítése. Ezek végzik az energia városrészen belüli hatékony elosztását, ugyanakkor az intelligens hálózatok lehetővé teszik a többletenergia megosztását és felhasználását. A mikrogrid rendszerekkel csökkenthetők a központi infrastruktúrára nehezedő igények, illetve növelheti az adott városrész központi energiarendszertől való függetlenségét.
5. A tudatos közösségre való építkezés szintúgy létfontosságú egy PED esetében, hiszen a felhasználói igények maximális kiszolgálásához a közösség bevonása is szükséges, ugyanakkor tudatos épülethasználók nélkül energiatakarékos épületek sem léteznek. A közösségi energia projektek tovább mélyítik a közösség elköteleződését: a helyiek aktívan részt vehetnek a helyi energiaellátásban, például energiaközösségek létrehozásával.
6. A PED-ek esetében alapvető az a gondolat, hogy az egyén – és az egész városrész – harmonikus egyensúlyban létezzen a természettel. A természeti környezet integrációja, a zöld infrastruktúra megfelelő tervezése és kiépítése (parkok, kertek) és a természet-alapú megoldások (zöld tetők és zöldfalak) nemcsak javítják a mikroklímát, de segíthetnek az energiafogyasztás csökkentésében is (pl. hőszigethatás ellensúlyozása). A hatékony vízgazdálkodási rendszerek, (például esővízgyűjtés), segítenek csökkenteni a vízellátás energiaigényét.
7. A PED-ek optimális működéséhez a fenntartható közlekedési formák is hozzájárulnak, beleértve az elektromos és a tömegközlekedést, melyek a fosszilis üzemanyag-használatot minimalizálják.
8. Nem utolsósorban a körforgásos gazdaságra való átállás (pl. az építőanyagok újrahasznosításával vagy akár egész épületek átalakításával, a hulladék minimalizálásával és újrahasznosításával) csökkenti az energiafelhasználást.

Pozitív energiamérlegű városrészekről szóló cikksorozatunkban négy egyedi esetet és követendő jó példát ismerhetett meg az olvasó. Verksbyen nem csupán egy építészeti projekt, hanem egy vízió is arról, hogyan alakíthatók ki a jövő fenntartható városai. A természetalapú megoldások, a zöld és kék infrastruktúra, valamint az innovatív technológiák ötvözésével a városrész nemcsak energetikailag önellátó, hanem társadalmilag és ökológiailag is fenntartható. Ez a projekt példát mutat arra, hogyan lehet egyszerre gondoskodni a környezet védelméről, az energiahatékonyságról és a lakók jólétéről, ezáltal hozzájárulva a hosszú távú fenntarthatósághoz és az élhető városi terek kialakításához​​​​.

Magyari Ábel, fenntarthatósági tanácsadó, ABUD – Advanced Building & Urban Design
Dr. Reith András PhD, CEO, ABUD – Advanced Building & Urban Design