A látott hal háza - Tihanyban

Mi is az a látott hal? A megfejtés mögött egy mára elveszett, de igen érdekes helyi halászati hagyományt találunk, amelynek Kiss Péter diplomatervében kíván emléket állítani egy helytörténeti múzeummal kombinált kilátóhellyel. 

1. A téma bemutatása: mitől látott a látott hal?

Diplomamunkám témájának megválasztásakor mindenképpen valami Tihannyal kapcsolatosat szerettem volna választani. Tihanyban éltem születésemtől fogva, és a hely szelleme, történelme, melynek emlékei között éltem a napjaimat, a részemmé, lényem, lelkem fontos elemévé váltak. Erre azonban csak akkor jöttem rá, amikor elköltöztem onnan. Mióta nem Tihanyban élek, a település és egyben őseim élete egyre jobban érdekelni kezdett. 30 év elteltével az ember tudni szeretné honnan jött, pláne ha azzal már tisztában hová is szeretne eljutni.

Ennek a tudásvágynak köszönhetően tudtam meg, hogy szülőföldemen a XX. század közepéig két jelentős szakma volt jelen. Az egyik a nádvágó és nádazó, másik a halászmester. Ezek közül a halász mesterség volt a jelentősebb. Amit az is bizonyít, hogy az első magyar írásos emlékünkben, a tihanyi alapító levélben már említik. A szakmának döbbenetesen nagy tradíciói vannak, nem végezhette akárki. A halászbokrok apáról fiúra szálltak, akárcsak a mesterség fortélyai, szerszámai. Egy jó halászmester módos embernek számított az egyébként elég szegény faluban.

A halászok a tevékenységüket úgynevezett halászbokrokba tömörülve folytatták. Ezekben 10-20 halász kapott helyet. A halászbokrok tulajdonlásának joga örökletes volt, apáról fiúra szállt. Mivel azonban a mesterséget űzők tisztes életet élhettek, a jogok, tagságok megszerzése csak különösen szerencsétlen esetekben, utód nélküli halálozás, vagy tisztességtelen viselkedés miatti kicsapás estében volt lehetséges.

A halászbokrok zárt egyesületek voltak. Ennek megfelelően életük nagy részét együtt töltötték. Eszközeik fontosak és szinte pótolhatatlanok voltak. Mindegyik eszköz kézműves munka volt, elkészítésük hosszú és fáradságos munka eredménye, aminek következtében roppant értéket képviseltek. Jellegzetes volt az egy fatörzsből kifaragott bödön hajójuk, melyet csak „ingó-bingó semmi”-nek hívtak. Ezekkel a gyors, de annál ingatagabb csónakokkal járták a vizet.

A tihanyi halászat Balaton szerte ismert volt, ugyanis az évszázadok alatt kialakult egy halászati forma, ami csak itt volt jellemző. Alapja egy népi megfigyelés volt, amihez két tényezőre volt szükség. Az egyik a Balaton halállományának egyik legízletesebb darabja a garda. Ez egy nyurga testű, ezüstös hátú fajta. A halászok miatt fontos tulajdonsága, hogy ősszel a lehűlő vízben csapatokba (tihanyi halásznyelven bandákba) verődik. Egy ilyen bandában akár több száz hal is lehet. Ezek a bandák a téli időszakokat elvermelve, a mély vízben vészelik át. Ilyen mély víz a Balatonon csak a tihanyi kútnál van, tehát a gardák többsége minden ősszel Tihany felé veszi az irányt.

A leleményes tihanyi halászok észrevették, hogy a magasból, tiszta időben a bandák mintázatot rajzolnak a víztükörre. Ezeket a rajzolatokat pedig a félszigetet körülvevő 8 magaslatról remekül lehetett látni. A rajzolatokat azonban könnyen össze lehetett téveszteni a felhők vízre vetett árnyékával, így aki nem volt elég jártas a mesterségben könnyen félrevezette a halászokat. A hal látása fontos és a halászathoz elengedhetetlen volt, ezért ezek az emberek tapasztalt tihanyiak voltak, akik gyerekkoruktól lesték el a mesterséget. Őket a köznyelv csak látóembereknek, ebből következően a gardát pedig látott halnak hívták.

A már említett 8 magaslat előtti vizek használatának jogát minden alkalommal sorsvetéssel döntötték el. A feljegyzések szerint ezekből soha nem volt vita, a sorsot mindenki elfogadta. A sorsolás után a bokrok saját látóembere felkaptatott a magaslatra. Míg ő a magasból a vizet kémlelete, társai a parton vártak a jelére. A látóemberek egyezményes, mindenki által ismert jeleket használtak. Mivel a telekommunikáció ebben az időben még nem létezett a jelzéseket a lehető legegyszerűbben és jól láthatóan kellett meghatározni. Herman Ottónak és A Magyar halászat című könyvének hála a jelek a mai napig ismertek. Ha a látóember garda bandát látott felkapta a kabátját és azzal jelezte merre menjenek társai.

A parton várakozók ez idő alatt az eszközeikkel foglakoztak. Javították őket, és mivel volt köztük néhány kézműves mester is, az eszközök jó része itt is készült. Mivel a hal adott volt, és nem mellesleg nagyon ízletes, egy idő után a halászat e fajtája gyümölcsöző, és családokat fenntartó tevékenységgé nemesedett.

A látóemberes halászat azonban a 20. század közepén eltűnt a Tihanyi partokról. A Balatonon is kialakult a gépesített halászat, motoros hajókkal, nagy, vonó hálóval, és ami a nemes halászati tudomány igazi vesztét jelentette, halradarral. A tudás az öregekkel a sírba száll, és lassan a feledésbe merül.

A téma és ezzel kapcsolatban a tihanyi nép élete mindig is érdekelt és kíváncsisággal töltött el. A gyűjtés során aztán kiderült, és Herman Ottó könyvében megerősítésre is került, hogy apai ükapám családja az egyik halászbokor birtoklója volt. A tulajdonjogot azonban az 1900-as évek elején, kártyán veszítette el nagytiszteletű dédapám Aszaló József, a család egyéb birtokaival és ingóságaival együtt.

A tervezett házamban ezen a mesterségen keresztül szeretném bemutatni Tihanynak egy eddig csak kevesek által ismert arcát. Egy olyan Tihanyt, mely az év nagyobb részében is ott van a félszigeten. Mely Tihany olyan, mint a nevének jelentése, CSEND. Békés, megnyugtató, ezredéves csend! Ezt sajnos kevesen ismerik, pedig ez az igazi Tihany. A félszigetet bejárva, megismerve mindenki rájöhet, hogy miről beszélek. Ennek az érzésnek a bemutatására ad kiváló lehetőség a látott hal halászatának megmutatása. Mert nem csak a halászatot lehet megmutatni, hanem azon keresztül a település életét, tradícióit, hagyományait is.

2. A helyszín bemutatása: Tihany, Akasztó-domb

A helyszín kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy a látóemberes halászathoz szervesen kapcsolódó legyen. Ilyen terület a már említetteknek megfelelően nyolcféle lehet. Ezek a helyek mind látóhelyek voltak. Ha felülről, madártávlatból vizsgáljuk meg a tájat, láthatjuk, hogy ezek a helyek a part menti vizek fölé emelkedő dombok, melyek a félsziget keletkezésekor, félszigetet alkotó vulkán kitörése után maradtak fenn. Ezek a dombok kellően magasak és közel is vannak a parthoz, így kiválóan alkalmasak voltak látópontnak.

A lehetséges helyszíneket egyenként megvizsgáltam.

I. Óvár-tető
A terület sűrűn beépített, a félsziget leggazdagabb nyaralóövezete, a turistaforgalom által nem érintett. Bár a közművek megvannak, a területet az épület elhelyezésére felhasználni nem lehet.

II. Echó, Visszhang-domb
Tulajdonképpen a falu közepén található. A turistaforgalom egyik célpontja, és minden szükséges közmű csatlakozás megtalálható. A terület mégsem alkalmas az épületem elhelyezésére, mert rajta 50 éve az Echó étterem áll, mely - mivel a Bencés apátság víztornya volt - ipari műemlék. Ennek megfelelően elbontani még diplomaterv szinten sem illik.

III. Nyársas-hegy
A település közepén található fás, beépítetlen terület. Közműcsatlakozása nincs, csak gyalogosan közelíthető meg. Mérete is kicsi, épület elhelyezésére alkalmatlan.

IV. Akasztó-domb
A terület beépítetlen, a nemzeti park része. Maga a dombtető csak gyalogosan közelíthető meg. Közművek nincsenek. A domb lábánál viszont van egy természetes kilátó, mely a Balaton szintje fölött kb. 60 m-rel van, a település szélén, de egy nagy forgalmú parkoló mellett. Ez a terület minden szempontnak megfelel.

V. Cserhegy-tető
Nyaralóövezet, kisebb, nagyobb üdülő épületekkel. Minden közművel. Közúti és gyalogos kapcsolattal rendelkezik. A terület azonban a turista forgalomtól távol található. Ezért nem megfelelő a ház elhelyezésére.

VI. Szarkád-tető
Erdő, távol a lakott, turisták által felkereshető területektől. Nincs közmű még a közelben sem. Épület elhelyezésére teljesen alkalmatlan.

VII. Gurbicza-tető
Jellemzően azonos paraméterekkel rendelkezik, mint az előző, ezért ez sem alkalmas.

VIII. Csúcs-hegy
A félsziget legmagasabb pontja. Megközelíteni nagyon nehéz bár a kilátás felbecsülhetetlen. Távolsága a lakott és látogatott területektől jelentős. Építésre teljesen alkalmatlan.

A fenti vizsgálat alapján a IV. pontban megjelölt Akasztó-domb lábánál fekvő területet választottam. Ez rendelkezik minden tulajdonsággal, ami az épület elhelyezéséhez szükséges. Nem mellesleg mellette egy nagyobb méretű parkoló van kialakítva. E mellett hétvégenként egy önszervező termelői piac is van, aminek sikere egy állandó, tervezett piac kialakítását vetíti előre. A terület, fejlesztési terület és régen is itt volt a vásártér, amihez egy cédulaház is tartozott. Másik nagy erénye a meglévő természetes kilátó és a szinte érintetlen természeti környezet. A kilátóhelyről csodálatos panoráma nyílik a Balatonra, és másik erénye, hogy a félsziget teljes belső része is látható innen, így szinte 360 fokos panoráma élvezhető.

3. Építészeti hagyományok - a GENIUS LOCI

Tihany építészetére a hagyományos népi stílus jellemző. Az épületek formai megjelenése a ház archetipusnak megfelelőn alakult ki. Ezek a helyben fellelhető építési anyagokat felhasználva épültek, ha úgy vesszük az ökologikus építészet elveinek megfelelően. Tömegben és homlokzatképzésben szinte puritán egyszerűséggel. Homlokzati felületeiken helyben bányászott kő, vakolt, fehérre festett felületek váltakoznak. A tető általában náddal fedett. A házak oromfalasak, tetőgerincük az utcára merőleges. A régi épületek három részre osztottak, középen a konyha, általában nyitott kéménnyel, kemencével és főző padkával, kétoldalt pedig a lakó és a tisztaszoba. Ez a kialakítás a 20. század elejéig megmaradt. Az újabb korok építészete igazodott a parasztházas építészethez. Az anyaghasználat, az épületek alaptömege, és az utcára merőleges tetőgerinc máig megmaradt.

Kortárs építészet a településen csak kismértékben található meg. Mivel a település nagyobb része műemléki védelem alatt áll szigorú szabályok vannak érvényben. A már meglévő kortárs épületek két részre oszthatók, az egyik megpróbál a meglévő építészeti jegyek szellemében újat alkotni, a másik pedig teljesen mást, új szemléletet hoz. Szerintem az igazság a kettő között található valahol félúton. Mivel én alapvetően a mai kor szellemiségének, technológiai szintjének megfelelő, de a környezetébe bele simuló, illeszkedő házat szeretnék tervezni, a két gondolatiság legjobb tulajdonságait szeretném átvenni.

4. A tervezett épület leírása

Az épület több változat után nyerte el végleges alakját. Első lépésként a funkciókat kerestem meg.

I. A kilátó: ez elképzelésem szerint szabadtéri kialakítású és a meglévő természetes kilátó helyén alakul ki. A kilátó résznek a mostani panorámát még jobban meg kell mutatnia.

II. A múzeum: ez alapvetően egy helytörténeti múzeum, mely a település életét a gardahalászaton keresztül mutatja be.

III. A kiszolgáló funkciók: az épület működését biztosító helyiségek. Szociális- és iroda helyiségek, gépészet, elektromos helyiségek, raktárak.

Az épület elhelyezésének kialakulása és ezzel együtt a tömege négy lépéssel alakult ki.

Az épület végleges formájában nagyrészt a földbe bújva létesül. Az épület elbujtatása egyrészt a kifejezni kívánt gondolat, másrészt az érintetlen természeti környezet miatt szükséges és fontos. Mivel a tervezési terület a Balaton Felvidéki Nemzeti Parkban van, a környezetben nem kívántam nagyobb beavatkozást csinálni.

Az épület bejárata a Kossuth Lajos utcával párhuzamos főhomlokzaton van. Itt a tervezett keretnélküli üvegfelület bevezet a nyitott, fedett bejárathoz. A bejáraton keresztül az épület fogadóterébe jutunk. Innen egy rámpa vezet le az információs, pénztár és ajándék pulthoz. Itt egy várakozó, fogadótér alakul ki, ahol a múzeumba való belépés előtt társalogni lehet.

A fogadóteret a múzeumtól egy üvegfal választja el. A múzeum egy keskeny, hosszú tér, jobb oldalán, mint egy hal gerince, oszlopsor húzódik végig. Ez az oszlopsor a tér végén összeszűkül és egy lépcső segítségével átvezet a kilátóponthoz. A múzeumtérben a halászaton keresztül mutatjuk be a nem látható titokzatos Tihanyt. A térbe üveg vitrinek úsznak be, a hosszanti, baloldali falon pedig három helyen interaktív, folyamatosan változó bemutatók láthatóak majd.

A kilátóponthoz felvezető közlekedő is kiállítótér, ahol a látóemberek életét lehet megismerni. A végén csak egy kisméretű hasíték, ablak készül, ráadásul nem közvetlen Balatoni panorámára, hanem az Akasztó-dombra rálátással. Ez tulajdonképpen egy kényszer, ami miatt a múzeum meglátogatása után mindenki felmegy a kilátóra is.

A múzeumtérből kifelé egy közlekedő vezet, melyet a már említett pillérsor választ el a kiállítótértől. Itt a falakra képeket helyezünk, és a kifelé vezető úton a pillérek között vissza lehet nézegetni a kiállításra.

Az épületből kilépve két irányba lehet elindulni. Vagy a lépcsőn felfelé a kilátópont felé, vagy pedig az épület mellett el lehet hagyni a területet.
Az épület szerkezete egyszerű elemeket használ. A ház lemezalapon nyugszik. Erre monolit vasbeton felmenő falak és monolit vasbeton ferde födémlemezek készülnek. A tervezett külső megjelenésében a fehérre lazúrozott látszóbeton felületek és a tihanyi kővel burkolt felületek váltakoznak.
A tervezett épület igazodik a meglévő építészeti hagyományokhoz, belesimul a környezetébe, és a várt „Tihany” érzés is eszébe jut az embernek.

4. Inspirációk, példák

Majorság a Káli medencében, tervező: Vincze László DLA
Laposa Pincészet, Badacsony, tervező: Kis Péter
A fenti két épületet a finoman szerkesztett, egyszerű tömegeik miatt tartom fontosnak. A házak erőssége az egyszerű homlokzati felületük, és főleg a Laposa pince épületének diszkrét, de fontos felületi megjelenése.

Louvre Abu Dhabi, múzeum épület, tervező: Jean Nouvel
Az épület számomra fontos és követendő része a belső tér fény, árnyék játéka, a perforált felületű tetőn keresztül.

Alpspix Garmischpartenkirchen, Németország
Elképesztő kialakítású kilátó az Alpokban, lebegő, szinte súlytalan kialakítását tartom fontosnak.

Aurland kilátó Norvégia, tervező: Todd Sanders és Tommie Wilhelmsen 2006.
Norvégia legnagyobb Fjordja fölé benyúló, karcsú, szikár, egyszerű, mégis jelképszerű épület.

Sky Walk Dachstein, Németország,
Ennek a kilátónak is az egyszerűsége az, ami megfogott. Szikár, funkcionális, egyszerű képlet.

Preikestollen, Szószék szikla Norvégia, Lyselfjord. 604 m-rel a tengerszint felett kialakult természetes képződmény. 25x25 m szinte sík felületű plató, melyről pazar kilátás nyílik a fjordra. De a képződményben az a legszebb, hogy a víz felől is csodás képet mutat. Ez volt a legnagyobb inspiráció. Ez a kilátó szikla maga a minimál! Egyszerű tömeg, illeszkedő anyag, egyetlen jelképszerű gesztus!

Felhasznált irodalom

• Héjjas Pál - Punk Ferenc Gardália 2010 Tihany kiadta: Tihany Község Önkormányzata
• Herman Ottó A magyar halászat könyve 1887 Budapest K.M. Természettudományi Társulat
• Csizmazia Márton Volt egyszer egy falu, Tihany 2010 Tihany, kiadta: Tihany fejlesztésért Alapítvány