Kapcsolatteremtés és átjárhatóság – a Value4Real díjazott terve a Tata Szíve pályázaton

A tatai önkormányzat a Magyary Zoltán Művelődési Központ, a volt rendelőintézet és a vár környezetének megújítására írt ki pályázatot, amin a Value4Real terve megvételben részesült. A pályamunkában kiemelt szerepet játszik egy valódi városi tér kialakítása, ami úgy képes a helyi lakosok hétköznapjai részévé válni, hogy az idelátogatók számára Tata történeti, kulturális kontextusának is megfelelő hátteret biztosít.

Kapcsolatok újragondolása városi léptékben, a tér és épületeinek közvetlen viszonylatában, egy hálózat kiépítése a különböző történeti korok, emberek, a város terei és az épületek funkciói között - ezek a legfőbb meghatározói a Value4Real munkájának, amit most a tervezők szavaival mutatunk be részletesen. 

KÖRNYEZETALAKÍTÁS

Tértípusok

A térhasználatnak kettős funkciót kell kielégítenie, nagy szabadtéri rendezvények befogadására kell, hogy alkalmas legyen, illetve a hétköznapi használatot is biztosítania kell. A tér központi részén egybefüggő felületek maradnak szabadon, azonban a hatalmas térre bevonzani a használókat a funkciók és életterek differenciálásával lehetséges, annak érdekében, hogy egy diverz, folyamatosan változásban levő tér alakulhasson ki.

A köztéren találkozási pontok, vízjátékok, parkosított leülőfelületek létesülnek, amelyek összehozzák a különböző generációkat, tataiakat és az ide látogatókat.



Az épületek közvetlen környezetében egy köztes intimitású tértípus alakul ki, kapcsolódva a belső funkcióhoz. Az épületek belső világa megjelenik a téren, azonban ez oda-vissza igaz, egymásra hatnak.

A tetőfelületek hasznosításával pedig egy újabb, az épületekhez szorosan kötődő szabadtér alakul ki, amelyről rálátás nyílik a térre és a városra, a várra, egyfajta szemlélőként vonódhatunk be a városi nyüzsgésbe.

Fókuszpontok

A térre való fő megérkezési irány a két meglévő épület között alakul ki, ahol egy határozott tengely érzékelhető jelenleg is. Helyzetét az épületek közötti térrész szűkítésével hangsúlyozzuk, amely egyben irányít, a vár látványát kedvezőbben tárja fel az érkezők számára, illetve egy ellenpontot, “kapuhelyzet" hoz létre. Ez a tervben a fókuszpontok kialakításához vezetett.

Fókuszpontokként jelennek meg a térre való megérkezés pontjain túl az épületek és a vár bejáratai, illetve az identitásképző hangsúlyozandó téri elemek. A fókuszpontok bekapcsolódnak a kialakított téri hálózatba, azoknak megformálása egyedileg eltér, a fő elemmel nem konkurál, csak kijelöli azok helyét. A tér belső közlekedési rendszerét a fókuszpontok egymáshoz való kapcsolata jelöli ki.



A fókuszpontok a téren sűrűsödhetnek, azonban a város egész területére kiterjeszthetők, egyfajta hangsúlyt, identitásképző elemeket jelölve, felhívás az értékekre.

Különböző rétegek

A tervezési terület két egymástól élesen elválasztott korszak határán áll, a történeti belváros és a modern városrész között. Az épületeken alkalmazott beavatkozások építészeti eszköznyelvénél fontos szempont volt, hogy megtartsuk a különböző korok lenyomatát, igazodjunk az adott épület karakteréhez.

ÉPÜLETEK

Szabadidőközpont

Funkcionális rendszer

Az épület átalakítása funkcióinak bővülésével jár, két fő feladatot lát el, kulturális és közösségi szerepet, amelyeket összekapcsol egy nagyvonalú, az épület bejáratának centralizálásával kialakított előtér. Az épület földszinti funkciói kisugároznak a térre, a kávézó és játszóház is közvetlenül kapcsolódik ide, a földszinti tér felé néző nagy, áttetsző üvegfelületek nyáron összenyithatók a kültérrel.

A központi bejárati tér a külsővel szoros kapcsolatban áll, a kültér világa, irányultsága folyik be a főbejárati fókuszponton keresztül. Az aula fő eleme, a szoborszerűen megformált lépcső felveszi a külső tér koordináta-rendszerét, ezzel egyfajta egységet teremtve a terek között.

Építészeti formálás, anyaghasználat

A meglévő művelődési ház jelenlegi tömegformálását tekintve a tér meghatározó eleme. Ezt szem előtt tartva, a színházterem kiemelt ferde tetősíkú tömegére reagálva került kialakításra a közösségi tér, egyfajta egyensúlyt teremtve, a mostani egyoldali, kibillentett szituáció helyett. Az így kialakuló két fő tömeg határozza meg az épület építészeti karakterét.



A két nagy meghatározó tömeg tér felőli homlokzatán áttetsző üveghomlokzat készül. Ez a transzparens, de nem víztiszta burkolat, az épület és a köztér közötti átláthatóságot és átjárhatóságot erősíti. Az üveghomlokzaton keresztül az épület belső tere, világa sejlik fel, a térhasználóknak megadva azt a lehetőséget, hogy az épületeket saját maguk fedezzék fel.

A volt rendelőintézet

Funkcionális rendszer

A volt rendelőintézet épületébe három fő funkció került elhelyezésre, a Tata főtéréhez tartozó Információs Pont, illetve galéria funkció, a Kuny Domonkos múzeum területei, valamint a tervezett ifjúsági szálló funkció, amely funkcionális egység kiegészül egy publikus étteremmel, illetve egy kapcsolódó privátabb térrésszel. Tekintettel, hogy az épület fő funkciói jelentősen eltérő használati módokat, illetve felhasználói réteget céloz, ezért a tervezett épületet horizontálisan osztottuk, amelyek így külön-külön bejárattal is rendelkeznek.



Építészeti formálás, anyaghasználat

A meglévő volt rendelőintézet épülete kellően tagolt. A funkcionális igények alapján szükséges bővítés ehhez a tömeghez kapcsolódva, attól viszont építészetileg eltérő módon megfogalmazva alakítottuk ki.

Az így kialakuló Infopont és Galéria épületrész az áttetsző üveg burkolatával, illetve a vár feltárulásának tengelyével párhuzamos elforgatásával egy egyértelmű térelem, fókuszpont jön létre. Az Infopont épülete egy hídon keresztül csatlakozik a nagyobb, múzeumi és szálló épületrész tömeghez.

A csatlakozó összefogott tömeg a meglévő épület negatív részeinek beépítésével jön létre. Ez az egységesebb tömegformáláson kívül lehetővé teszi a minél gazdaságosabb alaprajzi és funkcionális elrendezés kialakítását.

Szerk.: Nemes D. Nikolett