Tervjavaslatok versenye a Szépművészeti Múzeumra - bemutatjuk a terveket

Mányi István tervjavaslata

vezető tervező: Mányi István, Mányi Dániel
Építész munkatárs: Molnár Judit, Kardos Gábor, Gáti Attila László
Környezettervező: Balogh Péter
Belsőépítész: Gergely László
Statikus tervező: Szabó Lajos
Épületgépészeti tervező: Szigyártó Gábor
Elektromos tervező: Papp Péter

A tervezési koncepció alapgondolatai
Az alapokig ható megújulás és bővítés koncepcióterve olyan pillérekre támaszkodik, amelyeket a Szépművészeti Múzeum műemléki épülete és környezete minőségi követelményei szerint alakítottunk. A terven együtt van jelen a minőség iránti igény, és a lehetőségeknek a minőség által vezérelt kiaknázása.
A koncepcióalkotást környezeti és építészeti premisszák vezérelték.

• A történeti épületen nem kérhető számon a ma gerjedő, átalakuló, módosult tartalom és az nem erőszakolható ezek maradéktalan befogadására. Az új igények köre robbanásszerűen tágul, azokat a műemlék épület már képtelen tolerálni. Ennek eszköztára is markánsan különbözik a hagyományos megoldásoktól. Mindaz ami összeegyeztethetetlen az eredeti struktúrákkal, azokkal mellérendeltségben működő új struktúrákat igényel.
• Az időszaki kiállítások pulzáló követelményei nem egyeztethetőek a műemléki értékrenddel, a műemlékileg védett terekben ismétlődő átrendezések kivédhetetlen építészeti károkat okoznak, ezért új, alkalmanként átszervezhető térprogramra és új kiszolgáló bázisra van szükség. Erről szól ez a terv.
• A Hősök terének turisztikai forgalma ma ellátatlan, méltatlan az építészeti és környezeti értékrendhez. Rendezésük ugyan nem múzeumi feladat, de elválaszthatatlan attól. Egyfajta szimbiózis a múzeumi–kulturális tartalommal kívánatos, és itt megkerülhetetlen. A múzeumi funkciók kibővülnek turisztikai térprogrammal és szolgáltatásokkal. A cél egy fővárosi léptékű, új kulturális–turisztikai centrum megalapozása. A szolgáltatások finanszírozásába a magántőke is bevonható.
• A bővítés nem korlátozhatja a Hősök tere távlati rendezését (forgalom, környezetépítés, térrendezés).
• A Hősök tere építészeti környezetében új, felszíni elemek nem bírhatnak dominanciával. Építészeti alapvetésünk az, hogy nem tervezhető olyan felszíni építmény, amely a tér egységét megbontaná, ugyanakkor a jelentős fejlesztés térszín feletti megjelenítése sem kerülhető meg. Ennek a bejárati jelnek funkcionális tartalmán túlmutató üzenete van. Ez a hangütés esetünkben egy transzparens üvegkocka, egy építészeti alapforma, amely megszólítja az érkezőt. Lépj be. Keress fel.
  Ez a bejárati építmény, amelyet a fő érkezési iránynak megfelelően helyeztünk el, új hangként jelen van a téren, de változatlanul érvényesülni hagyja az eredeti kompozíciót.
  A Hősök tere „tervezett” szabálytalansága annak tudható be, hogy az Andrássy út nem merőlegesen érkezik a térre. A Szépművészeti Múzeum épülete a Dózsa György út koordinátarendszerén ül, a Műcsarnok az Andrássy útéhoz igazodik. Schickedanz a Műcsarnok épületét közelebb vonta az Andrássy út torkolatához, perspektivikusan kiegyenlítve a két múzeumépület méretei közötti markáns különbséget. A bejárati jelként tervezett üvegkockát mi a fő érkezési irány, az Andrássy út koordinátáira telepítettük, így kiemelve annak hívogató pozícióját.
  Megformálásának és elhelyezésének fő jellemzői az egyedi karakter és a disztingváció. Esti, éjszakai rendezvények alkalmával ez a karakter fényeffektekkel kiemelhető.
• A tervezett új közönségforgalmi, üzemeltetési, szállítási megoldások a műemlék épület rendszereivel szervesüljenek. A funkcionális kapcsolatok legyenek rendezettek, egyértelműek, történeti–építészeti érdekeket ne sértsenek.
• Az energiaellátás támaszkodjon megújuló forrásokra, a talajvíz és a talajhő hasznosításával.
• A meglévő és az új épületgépészeti rendszerek párhuzamos rendszerben működjenek, közös számítógépes irányítással.
• A bővítés legyen környezetét érintő káros hatásoktól mentes, összességében legyen javító hatású. A megvalósítás a növényzet védelmével párosuljon.

A célszerű tervezés a változó igényekhez való magas színvonalú, rombolásmentes alkalmazkodás lehetőségét adja. A környezet, az építészeti megjelenítés elkülönül az installálással kezelhető látványtól. A kötött közlekedési, kiszolgáló és bázisjellegű funkciók viszonylagos állandósággal bírnak, az ezen túli területek egy ilyen célra kialakított és felszerelt padló és mennyezeti struktúrával a változó igények szerint nagy szabadságfokkal és időszakosan átrendezhetőek.

Ez nem jelent csökkent minőséget, alacsonyabb árszínvonalat sem, de éppen attól költségkímélő, mert a gyakori, a változó igények szerinti átrendeződést éppen az alaprendszerek rugalmassága biztosítja. Ilyen feltételek mellett a kultúra klasszikus értelmezésén túl teret nyitunk a dübörgő alternatíváknak, a heppening és a performansz időhöz kötött, elmúló és örökké változó törekvéseinek is. Az időszaki kiállítás fogalmába mindez belefér.

Mobil eszközökkel az igények korlátlan sora kielégíthető.

A Szépművészeti Múzeum eredeti és térszín alatti megközelítése párhuzamossá tehető, az igények szerint szabályozható. Inkább lehetőségeket jelenít meg, mintsem korlátokat jelentene. (Időjárási körülmények, reprezentatív használat, tömeges, párhuzamos rendezvények, stb.)

Az építészeti formálásnál, a múzeumépületben felsorakoztatott építészeti korok analógiájával (Ion, Dór. Reneszánsz, Román, Barokk) élve, itt és most a historizálástól mentes, XXI. századi hangvétel a mértékadó, a kortárs építészeti hang érvényre juttatásával.

A tervkoncepció lényegéhez tartozik az akadálymentesítés, a kifogástalan, technikai ellátás és az információs háttér kiépítése. (Klimatikus viszonyok, biztonságtechnika, vagyonvédelem, világítási és hangrendszerek, informatikai hálózat és tájékoztatás.)
Hol legyen a főbejárat?
Erre a kérdésre az építészeti kereteket és a használatot érintően csak úgy tudunk helyes választ adni, ha a kényszerek helyett a lehetőségek feltárása mentén keressük azt. Adott egy pompás lépcsősoron elérhető, portikuszból nyíló főbejárat. Dübörög az igénye egy minden tekintetben perfekt bejárat létesítésének, mert a meglévő, a fenséges, rendeltetésének csupán korlátozottan tud megfelelni. Adottságaiból hiányzik egy sor opus, amely a látogatóbarát minősítést megerősítené, különösen akkor, ha az igények egy turisztikai portál igényeivel tetéződnek.

Nem lenne hiteles a válasz, ha az a meglévőt negligálná. Tervünkben a térszín alatti bejárat minden feltételét megteremtettük, ahonnan a látogató – a múzeumi céllátogató és a turisztikai portál érdeklődő közönsége is – egyszerűen, áttekinthetően, akadálymentesen elérheti a meglévő, főbejárati előcsarnokot. A felszíni jel arra készteti az érkezők többségét, hogy éljen ezzel a lehetőséggel. A megfelelő tájékoztatás melletti használat ki fogja alakítani ezt a gyakorlatot minden kényszer nélkül.

Bontsuk most elemeire a főbejárati funkciókat. Az teljesen egyértelmű, hogy ezek költséges duplikálását el kell kerülni. De mit is értsünk ezen?

• A jegyvásárlás korszerű formái máris alapvetően mérsékelik a helyszíni belépővásárlást (elővásárlás, internet, Budapest kártya, automatából történő vásárlás, stb.).
• A biztonsági szolgálat a múzeum természetéből adódóan és sajnálatos módon a mai kihívásokból származóan minden szinten jelen kell legyen személyi és technikai értelemben egyaránt. A jegyellenőrzés a teremőrökhöz van rendelve most is, így ez nem generál többletfeladatot.
• Mosdó – WC csoport, amelyet most a földszinten is kialakíthatunk, nem csupán bejárati funkció, eddig is igen hiányzott.
• Ruhatározás, shop, büfé alternatívákban is létezhet, kívánatos is, hogy létezzenek, mert bizonyosan vállalkozásba adhatók. A Magyar termeket mint most is, véglegesen át kell engedni a közönségszolgálatnak. Számkódos tároló rekeszek – mint ruhatár – ide is telepíthetőek, és automaták is. Tovább működhet a Portikusz büfé.

És, ha valaki mégis a főlépcsőn érkezik – jegy nélkül, vagy éppen azért, mert nem akarja ezt az élményt kihagyni – az előcsarnok információs pultjánál tájékoztatást kap, hogy jegyváltás /ha szükséges/ és ingyenes ruhatár a –2. szinten található.
Mindez csupán továbblépés azon az úton, amelyen már a Szépművészeti Múzeum is jár nyitott, élményközpontú programjaival.

Mindennek feltétele a tökéletes közlekedési kapcsolat, amelyet tervünkben létrehoztunk, ezért nem szabad abszolutizálni ezt a kérdést. Világszerte vannak színházak, áruházak, konferenciatermek, kiállítótermek mélyszinteken és felső szinteken, kizárólagos kiszolgáló funkciókkal. Természetes mód a felvonóval való megközelítésük és tervjavaslatunkban alternatívák is rendelkezésre állnak, üzleti alapra helyezhető formában.
Hagyni kell működni ezeket.