Se több, se kevesebb – A Ranolder téri telefonközpont megújításának terve Veszprémben

Formailag radikális, funkcionálisan magától értetődő megoldást javasol a Paradigma Ariadné egy hajdani telefonközpont lakóépületté alakításához Veszprémben. A koncepcióval elnyerték a fejlesztő által kiírt meghívásos pályázat első díját. A projektet a tervezők leírásával mutatjuk be.

Az Unicap Zrt. meghívásos pályázatára készítettük el javaslatunkat a veszprémi Ranolder téren található volt telefonközpont épület funkcionális és építészeti újragondolására. A pályázat kiírója azt várta a pályázóktól, hogy keressenek megoldásokat az épület nyújtotta adottságok kihasználására annak részleges vagy teljes megtartásával. Javaslatunk lakóépületté alakította az épületet, egy olyan új alaprajzi struktúra alkalmazásával, amely az épület eredendő modernizmusát és annak alakíthatóságát hangsúlyozza, miközben választ ad az épület nagy traktusmélységére is.

A meglévő modern épület az 1980-as években épült és meglehetősen kevés karakterrel rendelkezik. Legfőbb jellemzője hogy általános, mint általában azok a modern infrastruktúraként szolgáló épületek amelyek a modernizmus késő időszakában jöttek létre, néhány évvel csak azelőtt, hogy a posztmodern, vagy a kritikai regionalizmus újrarendezte volna a hazai építészet viszonyait a városi szövethez, tájhoz, idetintáshoz.

Koncepciónk arra épült, hogy ne törjük össze ennek az háznak az általános, de egyébként a modernizmus gyökereire jellemző tulajdonságát, és annyit adjunk hozzá, ami alapvető geometriai adottságaiból fakadóan nem dominálja a modernista karakter lényegét: a vasbeton pillérvázat, amely szabadon alakíthatóvá teszi az épület homlokzatát és alaprajzát.

Éppen ezért csak a legkevesebbet hagytuk meg az épületből és a legkevesebbet szerettünk volna hozzátenni. A kör alaprajzú lakások, amelyek hengerszerűen hatják át a vasbeton váz szintjeit és közben láthatóvá teszik az épület pillérvázát, kellően alapvetőek ehhez a célhoz.

Miközben a tervezett lakások feloldják az épület nagy traktus mélységéből adódó problémákat és egyszerre használják ki a négy méteres belmagasság nyújtotta lehetőségeket, magas effektivitás mellett.

A kör alaprajzi elrendezésű lakások túl azon, hogy segítették minimalizálni a lakások közi közlekedők méretét, közben maximalizálják a lakások homlokzati felületét és jelentősen növelik a hozzájuk kapcsolódó teraszok méretét.

Nem mellékes az sem, hogy az átalakítás során létrejövő, az épületet körülvevő közterület egy lakófunkcióval bíró épületben található lakások értékét növelheti igazán a hozzákapcsolódó zöldterülettel, esetleges szolgáltató egységekkel, játszótérrel.

A ház általános minősége így igazodik Veszprém hosszú távú céljához, hogy polgárosodott, főleg kreatívipari háttérrel rendelkező lakosságot vonzzon magához. A vágyakhoz pedig eszközei is társulnak az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerésével és a kapcsolódó állami forrásokkal. Ennek megfelelően várható, hogy a már most meglévő lakásigény fokozódni fog, amelyre egyelőre a belváros nem nyújt megoldást, csak a város határán lévő területek. Így egy belvárosi társasházi ingatlan kiemelt célpont lehet, a városhoz való közelséget kereső családos kreatívok számára.

Szerkesztette: Kovács Dániel