Ybl Miklós először 1854-ben került kapcsolatba a Károlyi családdal a fóti kastély tervezése kapcsán, ami egy bő három évtizedes, termékeny munkaviszony kezdete lett. A Mátra északi fürdővárosai közül elsőként Parádfürdőn tervezhetett nagyobb épületet, 1880-ban.
A korábban leégett istálló helyén épült méretes épületegyüttes ma Cifra istálló néven ismert, stílusában a szomszédos kastélyokhoz igazodik. Jelenleg a keleti (jobboldali) épületszárnyban kocsimúzeum működik.
A jó állapotú, műemlék istállótól alig pár száz méterre, évek óta védelem nélkül pusztul a Tarna-patak partján álló pompás Károlyi-kastély. A helyén eredetileg Grassalkovich Antal nyári lakja állt, 1870 körül gróf Károlyi György bízta meg Ybl Miklóst a kastély építésével.
A kastélyt Károlyi Gyula 1889-ben bővíttette, és vezetékes vízhálózattal is felszerelte. A világháború után gyermeküdülő, majd 1996 és 2008 között idősek otthona működött benne, azóta üresen áll.
Szintén Parádfürdő központjában áll az egykori Károlyi-rezidencia, Ybl utolsó műveinek egyike. Koch Henrik kivitelezésében, 1893-ra készült el.
Az Erzsébet Park Hotelként működő rezidencia fő homlokzata a Mátra hegyeire néz, de a másodlagos, északi oldala is gazdagon díszített.
A jó állapotú épület főbejárata közvetlenül a Mátraháza-Eger közti 24-es főútra nyílik. A szomszédos kastélyhoz hasonlóan nem műemlék, de tulajdonosai így is gondját viselték, amikor 2002-es felújítása után három csillagos szállodaként kelt új életre.
Parádfürdő történelmi képét az 1937-re megépült állami kórház tette teljessé, azóta a központ képe alig változott. A közvetlenül a szállodával szemközti épületegyüttes ma is eredeti funkciója szerint, rehabilitációs központként működik.
A 19. század végi építészet talán még reprezentatívabb képviselői sorakoznak egymás mellett a szomszédos Parádsasváron is.
A falu legnagyobb épülete gróf Károlyi Györgyné Zichy Karolina egykori kastélya, 1882-ben épült, szintén Ybl rajzai alapján. Először az 1910-es években, az akkori miniszterelnök Károlyi Mihály tulajdonaként működtetett benne luxusszállodát az akkori bérlője, 1998 óta ismét ez a funkciója.
A kastély eredeti képe is a kilencvenes évek felújítása nyomán állt vissza ismét, ami egy évtizedekig tartó, egyre gyorsabban pusztuló állapotnak vetett véget. A külső műemléki helyreállítás mellett az elpusztult belső tér bútorait az eredetikhez hasonló darabokkal pótolták.
A kastélyszállóval szemközt áll az egykori vadászház, majd intézőlak. A környező épületek közül ez a legrégebbi, 1827-ben épült, de mai formáját hatvan évvel később nyerte el.
A lak és a kastély között áll a környék megannyi forrásainak egyikét hasznosító régi ivócsarnok.
A két épület különleges együttese egyben két különböző sorsot takar. Az egykori uradalmi fővadász háza ma is kiváló állapotban van, az ivócsarnok viszont lassan az utolsó pillanatba kerül, amikor még a szerkezete eredeti formájában, bontások nélkül felújítható.
A különleges cseviceforrás vizét ma is palackozzák, az eredeti forrás és ivócsarnok körül azonban csak elhanyagolt nagykereskedelmi raktár található. A bővített csarnok eredeti falán márványtábla emlékeztet az építőkre.
Az ivócsarnok tetődísze és a beázásokat elkerülendő, félállandó jelleggel készített alsó tetőfedése.
Az egykori uradalmi fővadász háza ma a legkönnyebben elérhető Ybl-épület (nem műemlék), benne Hubertus néven étterem és panzió is várja a vendégeket.
