Szellemek a Svábhegyen - a politikai múlt kísértetei
A Svábhegy, kezdeti pezsgő élete és későbbi tragédiái miatt egyaránt, Budapest és Magyarország történetének kiemelkedő helyszíne. A Sétaműhely szeptember 24-én mutatja be, fedezi fel művészeti, kulturális és történeti rétegeit.
Hogyan lett az egykori sváb faluból a városi értelmiség búvó-, később nyaralóhelye? A 19. század közepétől művészek és értelmiségiek építettek ide svájci villákat és mesebeli kerteket. Jókai Mór és Eötvös József, az első idetelepedők villáira ma már csak emlékezni tudunk. A fogaskerekű megjelenésével az egykori sváb falu lassan a dinamikusan növekvő fővároshoz kapcsolódott. Azonban az első pillantásra idillinek tűnő síelő- és kirándulóhely tragikus történelmi események színhelyévé vált a 20. században. Innen irányította Adolf Eichmann a német megszállás idején a zsidók deportálását. Az ötvenes években itt működött az ÁVH tisztképző főiskolája, és itt nyitotta meg az úttörővasutat Rajk László, nem sejtve, hogy kilenc hónap múlva egy közeli villában fogják vallatni. Túránk során megidézzük a múltat, és felkeressük a nem létező emléktáblák helyeit.
Mi mindent fogunk látni:
- az egykori Karthauzi-villát kívülről, bejárjuk a Jókai-kert örökségét és megnézzük, mi maradt a Steindl-villából
- a volt Hotel Majesticet és a Svábhegy Bauhaus-stílusú szállodasorát
- az egykori Vörös Csillag szállót, ahová lehetetlen bejutni
- és ahová csak mi jutunk be: a volt kolostort, ami később az ÁVH Tisztképző Főiskolájaként működött
- a normafai Kínzóházat
Időpont: 2017. szeptember 14. 11:00
Jelentkezés itt.