”Szeretnénk többet adni egy épületnél” - kezdődik a Néprajzi Múzeum kivitelezése

Még decemberben megkezdődhet a Néprajzi Múzeum új épületének kivitelezése, így csaknem 150 év után kap otthont az ország páratlan etnográfiai gyűjteménye. A Napur Architect építésziroda által tervezett épület lendületes, mégis egyszerű vonalvezetése a 21. századi város élhetővé tételének kihívásaira ad választ, miközben figyelembe veszi a park adottságait. 

Hazaköltözik a Városligetbe a Néprajzi Múzeum - még ebben az évben megkezdődik az új épület kivitelezése. A Liget Budapest Projektnek köszönhetően a 145 éves Néprajzi Múzeum történetében először kap olyan épületet, melyet a gyűjtemény igényei szerint terveztek meg. A múzeum egy korszerű, minden szempontból világszínvonalú, a szakmai követelmények, valamint gyűjteményi és látogatói igények szerint kialakított 34.000 négyzetméteres épületben kap új és végleges otthont a Városligetben, ahol 1896-ban - a millenniumi kiállításon - először mutatkozott be a nagyközönségnek. A nemzetközi építészeti tervpályázaton győztes magyar Napur Architect építésziroda [építész vezető tervező: Ferencz Marcel DLA, Détári György DLA] által a jelenleg parkolónak használt Ötvenhatosok terére tervezett új múzeumépület lendületes, ám mégis egyszerű vonalvezetésű és egyszerre veszi figyelembe a park adottságait, valamint a környező városi szövet kapcsolódásait.

A Néprajzi Múzeum számára a Városliget nem új helyszínt, hanem hazatérést jelent, hiszen a gyűjtemény első jelentős bemutatkozása éppen itt, a Ligetben, az 1896-os millenniumi kiállításon történt, majd ezt követően ugyanitt lelt ideiglenes kiállítóhelyre a múlt századfordulón, az egykori nagy Iparcsarnokban.

"A Néprajzi Múzeum most kezdődő építése mérföldkő a népi kultúrkincsünk legjavát őrző gyűjtemény, s egyben az egész magyar múzeumügy történetében." – mondta Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa.

A Kárpát-medencéből és a világ minden tájáról származó, mára 250 ezer darabot számláló gyűjtemény sokat vándorolt 1872-es alapítása óta. Jelenlegi helyén, a valamikori Kúria múzeumi célokra alkalmatlan épületében - ahogy azt többször is hangsúlyozták a sajtótájékoztatón - is súlyos helyhiánnyal és a lehetőségek szűkösségével küzdött. A Néprajzi Múzeum soha nem működött olyan épületben, melyet eredendően az intézmény igényeinek megfelelően építettek volna meg, folyamatos vándorlásnak volt kitéve, egészen mostanáig. S reméljük, hogy ez a hetedik költözés - bűvös meseszám - már az utolsó lesz.

A Liget Budapest Projekt keretében a múzeum tervezésére meghívásos, nemzetközi tervpályázatot hirdettek, amelyen olyan világhírű építészek szálltak ringbe, mint a Pritzker-díjas Zaha Hadid, a Bernard Tschumi Architects, a BIG, vagy a szintén Pritzker-díjas Rem Koolhaas. A világszínvonalú mezőnyből a nemzetközi zsűri egyhangú döntésével magyar terv, a Napur Architect pályaműve lett a győztes, amely egy rendkívül egyedien megfogalmazott, különleges kapuként vonzza majd a látogatókat a Ligetbe.

"Erre a helyszínre nem lehetett klasszikus házat rajzolni. Olyan közösségi teret terveztem, ami a 21. századi város élhetővé tételének kihívásaira ad választ, ami idevonzza a közönséget és ezzel önkéntelenül bevezeti a kultúra birodalmába." – mondta Ferencz Marcel. Elmondása szerint nem a szó szoros értelmében vett épületet akart létrehozni, hanem egy nagy, meghajlított zöld felületet. Az épületen mindenki által használható és körüljárható, hangulatos közösségi tér lesz. Fákkal. Ezek az épület belső tartószerkezetében kialakított, három méter mély földlabdákba ereszthetnek majd gyökeret. Az Ötvenhatosok terének lebetonozott felületén megvalósuló új épület íves formája lehetővé teszi, hogy kapuként és átjáróként a város és a park közötti kapcsolat megteremtésében is fontos szerepet töltsön be. Az épületet nemcsak a közösségi kert és a formája teszi különlegessé, hanem a homlokzata is: hazai és nemzetközi folklor motívumok díszítik. Megjelenése az intézmény előremutató, progresszív gondolkodásmódját, kultúrák és korok közötti időtlen közvetítő szerepét tükrözi, létrejöttének beazonosíthatóságát segíti.

Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója szerint az épület múzeumi funkciókat maximálisan figyelembe vevő kialakítása jelentősen segíti a múzeum nagyszabású, a kor igényeinek megfelelő, látogatóbarát működtetését, a tárgyi és szellemi örökség, a magyar és a nemzetközi gyűjteményi anyag látványos és sokrétű bemutatását. A 2021. májusára elkészülő épületben helyet kap egy gyerekmúzeum, egy modern könyvtár, egy archívum, konferenciaterem, valamint 2500 négyzetméternyi időszaki és 4500 négyzetméternyi állandó kiállítási tér is. Arra a kérdésre, hogy miért kellett már most bezárnia a múzeumnak egyszerű a válasz: rengeteg időt és energiát vesz igénybe a műtárgyak leltározása és a lehető legbiztonságosabb elhelyezése, ezért a legalaposabb munkát a dolgozók csak így tudják teljesíteni. 

A Néprajzi Múzeum új épülete lehetőséget teremt arra, hogy a hagyományos osztályozási kategóriákon túllépve, átfogó állandó-félállandó-időszaki kiállításokon mutassák be az emberiség kulturális sokszínűségét, egymás mellé állítsák a hagyományos társadalmak tárgyi kultúráját és napjaink szokásvilágát és tárgyi kontextusát. Az épületbe tervezett gyerekmúzeum a múzeum küldetését, kiállításait, programjait a legkorszerűbb múzeumpedagógiai eszközök felhasználásával a gyerek- és ifjúsági korosztály számára komplex módon közvetíti és értelmezi.
 

Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója szerint a Néprajzi Múzeum decemberi kivitelezésének megkezdése történelmi pillanat. A Ligethez kapcsolódó, illetve a park környéki beruházások - mint a komáromi Csillag Erőd, az Országos Múzeumi Raktározási és Restaurálási Központ, a Szépművészeti Múzeum -  valamint a parkon belüli rehabilitációk – mint az Olof Palme Ház, a Pavilonkert és az első ütemű parkfejlesztések - után egy teljesen új kulturális intézmény érkezik az Ötvenhatosok terére. A nemzetközi tervpályázaton kiválasztott ikonikus épület architektúrája nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a Városliget átfogó megújítását 2017–ben a legfontosabb ingatlanszakmai kiállításon, a MIPIM–en Európa legjobb városfejlesztési projektjének választottak.

A Néprajzi Múzeum műtárgyraktárai – amelyek eddig korántsem optimális körülmények között, Budapesten kívüli, bérelt ingatlanokban kaptak helyet - nem a városligeti új épületben, hanem a közeli Szabolcs utcában felépülő világszínvonalú Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központban lesznek. A 2018-ra elkészülő, Közép-Európában egyedülálló beruházás keretében összesen csaknem 37.000 négyzetméteren, világszínvonalú műtárgyraktárak és restaurátor-műhelyek jönnek létre. A tervezett központ a Néprajzi Múzeum, a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria több mint 350.000 műtárgyának megőrzéséhez és tudományos feldolgozásához biztosít kiemelkedő minőségű feltételeket és technikai hátteret. A beruházás nemzeti közgyűjteményeink sok évtizedes gyűjteményi és raktározási problémáira jelent hosszú távú, korszerű és megnyugtató megoldást.