SZILUETT – Múlt és jövő Zsámbék felett – A DAW Építész Stúdió terve a zsámbéki öregtemplom és környezetének megújítására
"Az Öregtemplom és a kolostorrom az elmúlt több emberöltőnyi idő alatt egy fontos liturgikus térből átalakult egy kiterjedt, akár valláshoz nem kötődő emberek számára is kiemelt tartalommal bíró szimbólummá. Megtapasztalásában legfontosabb „érzékszervünkké" a képzelőerőnk válik, mely egy-egy illúziót kreálva számtalan módon tárja fel előttünk az épület és a hely alternatív valóságát. Célunk ezen illúziók megteremtése."
Az Öregtemplom jelen formájában is méltán népszerű turisztikai célpont, ami köré érdemes a település fejlődésének stratégiáját építeni. Fontos továbbá, hogy a romtemplom a zsámbéki identitás és a Zsámbéki-medence meghatározó eleme, melyet őrizni felelősségünk. Ezekből következően alapállításunk szerint bármilyen beavatkozás csak olyan módon megengedhető, ami az állagmegóváson és műemléki restauráláson kívül csak a szükséges és lehető legkisebb mértékben csorbítja említett értékeket.
Ahogy a pályázati kiírás is említést tesz róla, a templomdombon elhelyezkedő épület meghatározza a település környezetének látványát, egyfajta iránytűként szolgál. Feladatunknak tartottuk, hogy óvjuk ezt a sziluettet, melyet sokan magával a várossal azonosítanak.
Mikrokörnyezet
A tervezett épületegyüttes – romtemplom-kolostorrom-látogatóközpont – külön egységet képez a város „felett". Ezt a zártságot szeretnénk napközben feloldani: ahogy a premontreiek kilépnek a tágabb közösségbe szolgálatot végezni, úgy azt a területet is részévé szeretnénk tenni a zsámbéki mindennapoknak.
A romegyüttes és a településközpont közötti kapcsolat esetleges, olykor elhanyagolt. Ezért erősíteni szükséges a templomdombra vezető, elsősorban gyalogos közlekedést és kontrollálni az autós-buszos megközelítést. Ezeknek módja környezetrendezéssel, információs rendszer kidolgozásával és közlekedés szabályozással javasolt.
Az Öregtemplom sziluettje meghatározó látványa a Zsámbéki-medencének. Ennek megőrzése kiemelt tervezési szempont volt, a kiírt funkciókat kiszolgáló új épületet oly módon igyekeztünk kialakítani, hogy ezt tiszteletben tartsa és támogassa. A zsámbéki identitás része az Öregtemplom. Bármilyen módon is kezeljük a romokat és azok környezetét, ez hatással lesz az városhoz tartozásra. Mi ezt erősíteni szeretnénk a meglévő sziluett megőrzésével, valamint annak többféle módon történő megjelenítésével.
A tervezési terület környezete a remélt turisztikai és településközponti szerep kiszolgálására jelenlegi állapotában alkalmatlan. Olyan módon szeretnénk rendezni a templom és temető közötti területet, amely kiszolgálja az új és régi funkciókat, miközben a helyiek számára is jó találkozási, kikapcsolódási helyet teremt. Az ideérkező látogatók számára a célpont maga az Öregtemplom, melyet a Látogatóközponton keresztül közelíthetnek meg. Olyan szabadon bejárható útvonalat szeretnénk számukra létrehozni, mely lehetőséget ad a terület felfedezésére egy-egy kiegészítő funkcióval: kőtár megtekintése a kolostorrom pincéjében, a hajdani kerengőt megidéző tájépítészeti tér bejárása, a restaurált templomrom megcsodálása (akár több nézőpontból is) vagy az állandó és időszakos kiállítások megtekintése.
Tervezési program
A tervezési terület vizsgálata és bejárása során azt tapasztaltuk, hogy a kiadott tervezési program, méretéből adódóan, ezen a területen nem helyezhető el a főbb tervezési szempontok tiszteletben tartásával.
Ugyanakkor az előírt funkciók koherensek a településfejlesztési szándékkal, így vizsgáltuk ezen funkciók szórványszerű elhelyezését. Ezek összetett kapcsolatai, a környezet építészeti karaktere arra mutattak, hogy a szórványos elrendezés is nagyban befolyásolná a templom- és kolostorrom meglévő értékes téri helyzeteit.
Telepítés, kompozíció
Az Öregtemplom és a kolostor egykor zárt egységet képezett, melynek szíve a kerengő volt. Hajdanán ebbe a belső kertbe vonultak vissza az itt élő szerzetesek, hogy befelé figyelve megéljék hitüket és személyes Isten-kapcsolatukat ápolják. A tervezett épület egységbe foglalja és – „kifordított" kerengőjével – összeköti a múlt emlékeit és az jelen funkcióit.
A sziluett kiemelt módon kezelése arra ösztönzött minket, hogy a tervezett épületet részben a jelenlegi talajszint alatt helyezzük el, belső oldalán egy rézsűs előadótér kialakításával, mely a belső térből a műemléki együttesre irányítja a figyelmet.
Az ellipszis forma kijelöl egy középponti területet, ugyanakkor a hangsúlyt két helyen is megteremti, így egymástól független használatot is lehetővé tesz. A gyűrűs tömegformálás eszköz a telepített épület méretének vizuális csökkentésére, hogy továbbra is a templomrom határozza meg környezetét.
Az emelkedő belső gyűrű szintén az Öregtemplomra, annak apszisára fókuszálja a figyelmet, amely a teljes épületegyüttes liturgikus origója. Segít a belső terek benapozásában, helyet teremt a rendház szerzetesi lakrészének, és új perspektívát biztosít a zsámbéki panorámára, csakúgy, mint az épületegyüttes belső terére.
Átmenet
A tervezett épület magába foglalja a rendházat és a látogatóközpontot. Belső elrendezését tekintve átmenetet képez privát (rendház), félprivát (rendezvényterem, időszakosan privát) és publikus terek (látogatóközpont bejárati zónája, kiállítóterek) között. Ezeket a főbb funkciókat egységekbe szervezett kiszolgáló funkciók tagolják, olyan módon, hogy a fókusz mindig a romegyüttes felé vonzza a tekintetet.
DAW Építész Stúdió
ÖRÖKSÉGVÉDELEM
A ma ismert állapot
A zsámbéki egykori premontrei templomot ma romként ismerjük. Az 1763-ban itt bekövetkezett földrengés megrongálta, részlegesen elpusztította azt, leomlott maradványait utóbb építkezésekhez hordták szét, a fennállva megmaradt részeket pedig az időjárás pusztította, a romokat megőrizni igyekvő emberi beavatkozások is csak egyre átformálták, távolabb vitték torzójában is eredeti egykori önmagától. Az egykor szakrális feladatokat betöltött épület eredeti szakralitása megszűnt, mai értékét elsődlegesen történetisége, emlékszerűsége adja. Egykori teljességében volt szakralitásának ismerői ma már nem élnek; a ma élők már csak töredékes állapotában ismerték és ismerik, egykori teljességében volt állapotáról biztos tudásunk már nem - csupán csak sejtésünk - lehet.
A templomrom ma nagyrészt tudja még közölni egykori teljességének grandiózusságát. A koronként – az állagmegóvás fizikai kényszeréből, avagy didaktikai céllal végzett építészeti játékból – hozzáépített kisebb és nagyobb kiegészítések a romot stabilizálták, értelmezhetőbbé tették ugyan, de romként is tiszta összképét nagyban rontották: a rom komplex műszaki állapota egyre rosszabbá vált a koronként eltérő anyaghasználatból, kivitelezési gyakorlatból következően létrejött egyre heterogénebb, mára kaotikussá halmozódott szerkezetekből, csomópontokból adódóan. Mindezen beavatkozások ugyanakkor vagy nem akarták, vagy nem tudták az építmény egészét megvédeni a további romlástól: a falak nedvesedését, fertőződését, az Árpád-kori kőszobrászati emlékek eleinte talán lassabb, de idővel egyre gyorsuló, mára már helyenként visszafordíthatatlan formavesztéssel járó pusztulását megakadályozni, kényszerűen elfogadhatóvá lassítani nem sikerült.
A templomrom további romlását megakadályozni tudó, egykori teljességének vélt állapotát visszaidézni igyekvő helyreállításának fentiek adnak keretet, kiindulópontokat. A jelenlegi helyreállítási koncepciók, tervek fentieket figyelembe és tudomásul véve tudhatnak csak elfogadható eredménnyel megvalósulni.
A templomrom helyreállításának örökségvédelmi szempontjai
A templomrom helyreállításának három fő szempontja lehet.
- Az Árpád-kori templomból megőrződött részek restaurátori szintű helyreállítása, állékonnyá, tartóssá, műszakilag és esztétikailag értelmezhetővé tétele, értelmezhetősége és élvezhetősége tartósságának biztosítása, további romlásának megakadályozása a fő szempont, melyet minden más szempontnak csak követnie lehet és szabad.
- Valamennyi olyan hozzáépítést, kiegészítést, rekonstrukciós elemet el szükséges távolítani az épületről, melyek a korábbi állagmegóvó és didaktikus hozzáépítések során – hol kényszerből, hol szakmai játékból – hozzá- és ráépítésre kerültek. E kiegészítések helyett olyan, a rommal annak optikai és fizikai terhelése nélkül együtt dolgozni tudó segédszerkezeteket kell hozzáépíteni, melyek a romnak és az annak hosszú távú megőrzését biztosítani tudó új szerkezeteknek segítségére vannak, de terhére nincsenek.
- Az épület szerkezeti- és tömegrekonstrukciójának olyan váz- és héjszerkezetekből szükséges megvalósulnia, melyek a mai, általunk ismerni vélt eredeti állagokat teljesen élni és látni engedik, ám amelyek egyúttal meg is tudják idézni az építmény egykori önmaga teljességét
A terv
- Jelen terv fenti elveknek igyekszik megfelelni. A terv a kivitelezés első lépéseként a meglévő maradványok ideiglenes be- és lefedését irányozza elő egy vízhatlan, szabályozható klímájú, de megfelelően szellőző olyan munkasátorral, melyben a szerkezetépítésig zajló kutatási és feltárási, valamint víztelenítési, sótalanítási és bontási és stabilizálási munkák úgy végezhetőek el, hogy a rom további, állékonyságát veszélyeztető behatásoknak már ne legyen kitéve. Cél a nedvességgel és sókkal telített szerkezetek lassú, kontrollált szárításának biztosítása azért, hogy a kőszobrász-restaurátori helyreállító és kiegészítő munkák már ellenőrzött, tisztított felületeken és tömegeken lehessenek biztonságosan, vagyis tartós eredményt biztosítva elvégezhetőek.
- A terv szándékában áll a rom lehetőség szerinti teljes megtisztítása az akkumulálódott nedvességtől, sóktól, ezekre telepedett organizmusoktól. A terv számol ezek mellett az utólagosan, állagmegóvó, statikai és esztétikai céllal épített szerkezetek közül azok eltávolításával, melyek technológiailag, esztétikailag elavultak, ugyanakkor lehetőséget biztosít egyes, ugyanilyen céllal épített szerkezetek tanúfelületként és -szerkezetként történő megőrzésére abban az esetben, ha azok bármely minőségük alapján erre érdemesnek bizonyulnának.
- A rom kiegészítése annak teljes tiszteletben tartása mellett történnék. A romhoz való műszakilag szükséges csatlakozási pontok és felületek, a függőleges tartószerkezetekhez szükséges alapozási felületek és mélységek, letámasztási pontok lehetőség szerint a meglévő történeti maradványok sérelme nélkül kerülnének kialakításra. A megépítendő kéregszerkezet vázszerkezete úgy kerülne kialakításra, hogy az főként a meglévő rommaradványokon kívül adja át terheit, s csak a minimálisan szükséges mértékben terhelje magát a romot.
A vázszerkezetre építendő héjszerkezet, a minimális mértékű didaktikai hozzátétek átlátszó anyagból (főként üveg) készülnének, így a rom rásegítő fény használatával optikailag is tömegszerűvé tehető, meg tudhatja mutatni egykori tömegének, tagoltságának teljességét, ugyanakkor bizonyos fényviszonyok mellet transzparenciája érvényesülhet inkább, s így a történeti rom látványa válhat uralkodóvá.
A helyreállított épület a tervek szerint lazán, közvetlen fizikai csatlakozási pontok nélkül, csupán optikailag kapcsolódik majd a környező építményekhez, melyek között a részben középkori maradványokból helyreállítandó kolostort az új – alul fedett térként, fent sétarámpaként kialakítandó – építmény kapcsolja a templomhoz, s teremt egyúttal használható belső udvart, nyitott öblöt rendezvényekhez, kikapcsolódáshoz, szemlélődéshez.
Csomortány Levente műemlékvédelmi szakértő †
12:06
Ez fenséges, gratulálok! Elképesztően szép látvány, nagyon impozáns. Miért nem ez nyert? A tisztítása meg a hőszabályozás, ami valóban kérdéseket vet fel.
12:02
Mit gondolnak az építészek, hogyan marad ez a nehezen hozzáférhető, hatalmas üvegfelület tiszta? És ha nem, hát miképpen fogják és milyen gyakran tisztogatni? Mondjuk havonta? Az egészet?