Tégla és Eozin - Lakóház a Felsőmalom utcában

Pécsett nagy hagyománya van az épületkerámia alkalmazásának. A 2018-ban átadott Felsőmalom utcai társasház homlokzati karakterét a különböző tégla és eozinmázas kerámia megjelenése adja. 2019-ben az épület tervezője, Karlovecz Zoltán Forbát Alfréd-díjban részesült. Az épületet a tervező mutatja be.

Inspiráció: A Zsolnay gyár már a 19-ik században ipari méretekben gyártotta az épületkerámiát. Ellátta városunk és országunk építőmestereit falburkoló csempékkel, homlokzati díszekkel, mázas tetőcseréppel. A Zsolnay örökség és a pécsi környezet folyamatosan inspirálja az építészeket. Fontos említenem Gádoros Lajos 400 ágyas klinikáját, mely pirogránit burkolatot kapott. Ugyancsak pirogránit burkolattal látta el Tillai Ernő a hetvenes években a panelházait (ezek voltak a „pizsama házak"), Dévényi Sándor mázas kerámiát alkalmazott a nyolcvanas évektől tervezett homlokzatain. Én is több épületen alkalmaztam homlokzati díszítésként natúr pirogránitot, ill. eozinmázas kerámiát. A Felsőmalom utcai lakóház is ebbe a sorba illeszkedik.

Helyszín: Pécsett a városfalat valamikor körülvevő árok nyugati oldalát határolja az észak-dél irányú Felsőmalom utca. A Budai külvárosnak nevezett területen, a valamikori Sörház és Felsőmalom utcában, a Tettyéről lefutó patak mentén a 18-ik században települtek le a szűcs, szíjgyártó, tímár, posztóműves iparosok. Ez a patak adott életet ennek a területnek. Az iparosok a tevékenységükhöz szükséges ipari jellegű épületeket (pl. tímárházakat bőrszárító padlással) építettek. Az ipari jellegű épületek mellett megjelentek a lakóházak is. A városfal ebben az időszakban, a 18-ik század végére elveszítette a középkorban betöltött védő szerepét, és a városfal melletti árkot is felparcellázták. Így alakult ki ez a telek is, melyre a 19-ik században lakóházat építettek. A ház az államosítást követő időszakban nagyon rossz állapotba került, 2012-ben lebontották.

Koncepció: Az építtető a zártsorúan beépíthető telekre egy társasház építését tervezte. A Felsőmalom utcában a meglehetősen (korban és minőségben is) vegyes beépítésű környezetbe egy viszonylag homogén, „felület" megjelenésű épületet képzeltünk el. Ehhez a célhoz jó eszköznek tűnt a sík, csak anyagában, mintázott kisméretű téglafal, „éppenhogy" testességével, mégis anyagszerűségével. 2016-ban, a megrendelés időszakában már építés alatt volt egy általunk tervezett nyolclakásos társasház az István utcában, ahol a tégla és eozin kombináción kísérleteztünk. Azt tapasztaltuk, hogy a nyerstégla és a matt vagy fényes felületű eozin mázas kerámia házasítása mindkét anyag karakterét, megjelenését jelentősen erősítette. Az építtető elfogadta az István utcában tapasztalt irányt, melynek eredményeképpen jött létre a ház főhomlokzata.

A kisméretű tégla lyukacsos rakási módjával jól meg lehetett oldani a lépcsőház és az alárendelt helyiségek homlokzati integrációját. Az emeletek, az épületszerkezetek (nyílászárók, helyiség szélességek, stb.) kialakítási méretei a kisméretű tégla méreteihez igazodott. Ez a szigorú méretrend kiterjedt a kerámiák méreteire is, elhelyezésük az építészeti koncepció része volt. Az eozin egy rendkívül érdekes anyag. Az eozin végleges színét befolyásolja a máz vastagsága, a kerámiának a kemencében elfoglalt helye, néhány fok hőmérsékletkülönbség, a kemencében áramló levegő. Ettől válik egyedivé és megismételhetetlenné.

Karlovecz Zoltán

Szerk: Somogyi Krisztina

Többek között a Felsőmalom utcai társasház is megtalálható az Építészfórum kortárs építészeti térképén, melyet itt lehet böngészni további munkákért és cikkekért.