Közélet, hírek
Tervpályázatot írnak ki a zsámbéki romtemplom kiépítésére
2021.12.14. 16:07
Több mint egy évszázados disputa ér véget? Hazánk egyik legfestőibb műemléki romjának állapotáról már a múlt században is dilemma játszódott: romként vagy felépítve őrizzék meg az utókornak? A minap látott napvilágot az építéstörténeti dokumentációra kiírt közbeszerzés felhívása, mely a templom és kolostor "rekonstrukciója és újjáépítése" projektjét irányozza elő. Riedel Miklós építészt kérdeztük pár kérdésben, aki a helyi Önkormányzat által indított projekt és tervpályázat előkészítésével, és koordinálásával lett megbízva szakmai oldalról.
Lapunk a mai napon közölte, hogy a helyi Önkormányzat közbeszerzést írt ki a zsámbéki romtemplomra vonatkozó építéstörténeti tudományos dokumentáció elkészítésére. A feladat: a "Zsámbék, Premontrei Templom és Kolostor rekonstrukciója és újjáépítése" című projekt keretében megvalósuló fejlesztés műszaki előkészítése és a kapcsolódó feladatok ellátása. Az állam még tavaly rendelkezett arról kormányhatározatban, hogy jelentős támogatásokat biztosít a műemlék fejlesztésére, a zsámbéki Önkormányzat pedig a jelek szerint megkezdte a projekt előkészítését. A kiírást alapos építészettörténeti, műszaki és restaurátori kutatás előzi majd meg, ezek koordinálását pedig Riedel Miklós végzi.
Mi volt a projekt motivációja?
A kormány 2020. október 30-án rendelkezett a zsámbéki premontrei templom és kolostor fejlesztésének támogatásáról, amelyet Zsámbék Város Önkormányzata valósít meg. Az épület teljes vizsgálatának előkészítése zajlik jelenleg. Az, hogy az épület romként álljon tovább folyamatos és rendszeres konzerválás nélkül, egész egyszerűen nem folytatható tovább. Ráadásul olyan gyorsan romlik a fennmaradt struktúra állapota, hogy nem is évtizedes, hanem években sem fenntartható távlatokról beszélünk most már.
Milyen fázisban tartanak a koncepcionális előkészítéssel?
Egyelőre annyi biztos, hogy a fejlesztés építéssel fog járni. A beavatkozáshoz építési engedély kell – és amennyiben építési engedély kell, akkor Építéstörténeti Tudományos Dokumentáció is kötelező. Erre írták most ki a közbeszerzést, ennek elkészülte után tudunk továbbhaladni a programalkotással is.
De a mai közbeszerzési felhívásban már a ’rekonstrukció’ és ’újjáépítés’ szavak is szerepelnek: tudni lehet már, hogy ez alatt pontosan mit értenek?
A felhívásban árnyalt megfogalmazás olvasható, hiszen nem tudni még, hogy romkiegészítés, romkonzerválás, visszaépítés, részleges visszaépítés avagy ezen műfajok árnyalatai és kombinációi valósulhatnak-e majd meg a jövőben. Az Önkormányzat részéről ugyanis egy tervpályázat a cél, és az építészek javaslatait várjuk a rom megmentésének különféle megoldásaira tulajdonképpen. Nagyon sokszereplős és érzékeny témáról van szó, amelynek van önkormányzati, rendi és országos ága is, különféle hatóságok, és számos szakma képviselőinek meghallgatására van szükség minden oldalról. Szeretnénk, ha minél többen elmondhatnák releváns szempontjaikat és ezek rezüméjéből alkothatnánk meg a kiírás pontos programját.
Mikorra várható így akkor a pályázati kiírás?
Az előkészítésre még legalább fél év biztosan rendelkezésre áll, így a kiírás legkorábban nyáron jelenhet meg. Addig is, a program nyílt és párbeszédképes formálásán dolgozunk, a történeti dokumentáció elkészült eredményeit pedig folyamatosan publikálni szeretnénk.
2/5
Zsámbék, a hajdani premontrei prépostsági templom romja, Fotó: Wikipedia Commons, Felhasználó: forszili
Zsámbék, a hajdani premontrei prépostsági templom romja, Fotó: Wikipedia Commons, Felhasználó: forszili
Ikonikus rom, amelyet sose akartak romként látni
Zsámbék a középkorban egy roppant frekventált helynek számított, elvégre az Esztergom és Székesfehérvár között fekvő fontos kereskedelmi út mentén terült el. Zsámbékon Smaragd comes, a 1205 és 1206 között tevékenykedő országbíró adományozott birtokot a premontreieknek, a helyszín pedig már az 1234-esm ún. ninivei katalógusban is szerepel, tehát biztos, hogy a templom és kolostor eredete a 13. század első negyedére tehető. Új tulajdonosai a pálosok lettek, Hunyadi Mátyás ugyanis 1475-ben adományozza a területet nekik, mely időszakra a kolostor már elnéptelenedett. 1754-ben Padányi Bíró Márton veszprémi püspök állítja helyre az együttest, de majd 10 évvel később egy földrengés rongálja meg az emléket és a következő századra a környező házakhoz hordják szét köveit, sőt, 22 aknát is ásnak a maradványok alá, hogy ledöntsék a templomromot.
3/5
Zsámbék 1929-ben, Forrás: Fortepan, Adományozó: Schermann Ákos
Zsámbék 1929-ben, Forrás: Fortepan, Adományozó: Schermann Ákos
Innentől kezdve, mint ikonikus templomrom, úgy épült be a zsámbéki műemlék a történelmünkbe és kiváltképp a műemlékvédelem történetébe. A magyarországi nagy hőingadozás azonban mindig is nagy kihívást jelentett egy ilyen jellegű, romként őrzött emlék megóvására. Az első mérföldkő 1889-ben volt, mikor Möller István, akkor még fiatal építész mindössze téglaarchitektúra kitámasztásokkal biztosította a romokat, amely az Athéni Charta romkonzerválási elveire is emlékeztetett bő félévszázaddal annak aláírása előtt. Lővei Pál kutatása alapján tudjuk azonban, hogy az eljárás korántsem egy Európában is modernnek számító szándékos lépés volt. Csupán anyagi források hiánya mellett döntött e módszer mellett, Ő maga igazából teljesen kiépítette volna a templomot, amelyről a Műemlékek Országos Bizottságában komoly szakmai disputa alakult ki több neves építésszel. A kiépítés gondolata, különféle elképzelései azóta számtalan esetben napvilágot láttak több neves építésztől is akár, mindezek azonban papíron maradhattak csak meg. Sajnos ennek csak az épület látta kárát, hiszen, ahogy Riedel Miklós említette, a folyamatos és költséges rom karbantartás hiánya lassan a rom pusztulásához vezet.
13:04
A "térhálós acél, üveg szerkezet" nem gondolom, hogy jó ötlet. Vagy teljes rekonstrukció és visszaépítés, vagy hagyják úgy a romokat, ahogy most vannak.
19:45
Nem biztos hogy jól mondom, én egy térhálos acél - üveg szerkezettel egészíteném ki a híányzó részeket. A templomnak nagyjából a fele van meg, igy másik fele ennek lenne tükörképe plusz a tetőszerkezet. Hasonlóan lehetne, mint a Bálna, csak itt nem íves, hanem egyenes vonalak adnák meg a formát. Miért üveg? Mert igy emeli ki a templom eredeti ódon falait, nem mosódik össze más építőanyaggal. Aki pedig azt szetetné, hogy hogy nézet ki valójában még amikor működő templom volt, az látogassa meg a Lehel téri másolatot.