Tihany új kapuja: változatok a Rév-kapu beépítésére

A tervezési helyszín Tihany-Rév kikötő mellett található – jelenleg településrendezés alatt álló – terület. A készülő szabályozási terv célja az 1863. és 1864. hrsz-ú ingatlanok meglévő építési jogának érvényesítése, úgy, hogy e mellett lehetőséget biztosít a jelenleg is építési joggal rendelkező telkek területével megegyező új telek kialakítására a kialakuló építészeti koncepciót támogató helyen és formában. A szabályozási terv feladata továbbra is biztosítani az összesen legfeljebb 1110 m2 alapterületű épületegyüttes elhelyezhetőségét.

A tervezési feladat része, a területre kerülő épületegyüttes és környezetének megtervezése, oly módon, hogy a két ütemben megvalósuló épületegyüttes bemutatásra kerüljön, illetve javaslat készüljön ennek kialakításához a szükséges telekalakításra is. További feltételek:

• A végleges (2. ütemre elkészülő) épületegyütteshez tartozó telekalakítás kidolgozása, úgy, hogy a keletkező telek alapterülete a jelenlegi 1863 és 1864 Hrsz-ú telkek alapterületének összege legyen. (2221 m2)

• Az 1. ütemre készülő beépítésnek meg kell felelnie a jelenlegi 1863 Hrsz-ú telekre vonatkozó hatályos településrendezési előírásoknak (Vt 5 építési övezet, max beépítettség 50%, max épületmagasság: 8 m. Lásd. 1. melléklet), hogy az építési engedélyezési eljárás mielőbb – már a szabályozási terv módosítása előtt elindulhasson

• A 2. ütem során javasolt, újonnan kialakuló telekre vonatkozó településrendezési előírások (előkert, oldalkert… stb) rugalmasan alakíthatóak az építészeti koncepció ismeretében, azzal, hogy a beépíthetőség nem lehet nagyobb, mint 50% és az épületmagasság 8,0 m.

• Az 1. ütemben a telek gyalogos, autós megközelítésére és a parkolásra tett javaslat akár ideiglenes megoldást is tartalmazhat, úgy hogy a végleges megoldást a 2. ütem során összevont telken kell biztosítani.

A beruházói szándék 1. ütemben 500 m2, 2. ütemben 600 m2 alapterületű, összesen 1100 m2 alapterületű épületegyüttes létrehozása. Cél, olyan vegyes rendeltetésű többlakásos lakóépületek kialakítása, mely alkalmas arra, hogy az átlagosnál magasabb igényszintű, víz közelségét megfizetni képes, kortárs építészetre nyitott közönség tetszését elnyerje. Földszinten üzlethelyiségek elhelyezése, variálható alapterületi méretekkel, tekintettel arra, hogy a bérlői kör egyelőre ismeretlen. Zömében kereskedelmi jellegű maximum 2 db vendéglátó tevékenység folyatatására alkalmas üzlettel. 1. és 2. emeleten lakások, melyek 70% -ban 45 m2,  30% -ban 60 m2 alapterületi kialakításban. A lakásokhoz erkélykapcsolat szükséges, melyek tájolása főként balatoni kilátásra történjen. Szinteket belső lépcsőház köti össze, lift kialakítása nem elvárt. Gépjárművek elhelyezése az udvarban szabadtéri megvalósításban történik. Parkolóhely megváltásra lehetőség van az ingatlanok mellett elhelyezkedő önkormányzati tulajdonban lévő parkolókban.

A tervezés során megbízói elvárás, a telek maximális beépítési paramétereinek kihasználása, és a gazdaságos megépíthetőség.

(Idézet a kiírás programjából)

A pályázat legfontosabb kérdése, hogy milyen életet képzelünk el a területen. A főszezonban jelenleg négy komp szállítja az utasokat, átlagosan 8 percenként érkeznek a révbe. A járatsűrítés óta sorra tönkrementek az egykori Szolgáltatóház üzleteinek bérlői, hiszen a kompra várakozók sokkal kevesebb időt töltenek itt. A kérdés tehát: meg akarjuk-e állítani a nagyközönséget, vagy legyen továbbra is csak átjáró, tranzit-terület a rév környezete? Az Önkormányzat kikötése – miszerint az új épületek földszintjén üzletek kapjanak helyet – arra a szándékra utal, hogy marasztaljuk az átkelőket a tihanyi révnél, rövidebb vagy hosszabb időre.

Pályázatunkban kisvárosi miliő megteremtését javasoljuk, ahol a Rév téren korzózva üzletekbe és éttermekbe térhetünk be. A Szántódra utazó, a Déli parton kirándulást tervezők még nyugodtan beülhetnek itt egy kávéra, reggelire, a hazaérkezők megállhatnak bevásárolni a zöldségesnél.

Telepítés        

Tervünkben az épületegyüttes a Rév utca vonalát követve kelet-nyugati tájolású, a déli végén beforduló, a tó felé néző szárnnyal. Célunk volt egy kisvárosi térfal létrehozása, ugyanakkor a házat beljebb húztuk a forgalmas úttól, így tágas, jó hangulatú, korzózásra is alkalmas, árnyas díszfákkal betelepített köztér jöhet létre, amit új fasor és alacsony sövény is szegélyez az út felől. A sétányra kitelepülhetnek a ház földszintjén üzemelő kávézók, cukrászdák, kis éttermek teraszai.  Az épület három tömegre bontott, az egységek között átjárási lehetőség van a piac felé. Ebből a déli a fontosabb, ez az átjáró folytatja a Rév utca másik oldalán végződő sétányt.

Építészeti formálás

Feltett szándékunk, hogy a ház üdülő-épületnek nézzen ki, ne társasháznak. Ezeket a lakásokat jellemzően nyáron fogják használni. A „hajlék" helyett inkább „nyári szállás" a minta. A gyakorlatban a tulajdonosok itt töltik a szabadságukat, a nyár többi részében pedig a rokonság, barátok nyaralhatnak itt, esetleg kiadják idegeneknek is. Ezért választottuk a lakások oldalfolyosós megközelítését. Ez a keleti oldalon fut és az ősfás park felé néz, a beforduló épülettömeg esetében észak felé, a korzóra. A földszinti üzletsor portáljai a homlokzattól erősen behúzva épülnek, így faltestekkel tagolt árkádsor árnyékolja azokat a délutáni napsütéstől.

A lakás-egységek Lego-szerű modulokból állnak: 3 db, első emeleti kis lakás fölött 2 db nagy lakás kap helyet a másodikon. A rendszer így variábilis, a déli épületszárnyban például az első emeleti 5 db kis lakás fölött 2 nagy és 2 kicsi kapott helyet. Ez a rendszer lehetőséget ad a lakásegységek további variálására a befektetői szándék szerint.

A lencse-pavilon

Városrendezési koncepciónk fontos eleme ez az épület. Az 1960-62 között épült radikális tartószerkezetű pavilonok sorába tartozik, a szántódi rév nyeregfelületű épülete és a tihanyi hajóállomás három ponton letámaszkodó gömb-szelete közé. A magyar modern építészeti örökség ikonikus darabjaként megmentését mindenképpen javasoljuk.

Kovács Csaba, 2020. június 2.

Nagy megtiszteltetés ért bennünket, hogy részt vehettünk ebben a tervpályázatban, melynek során egy szép feladat elkészítését kellett megoldani. Az alkotói munka során különleges élményben volt részünk, melyet a műszaki leírásból idézve tudunk a legjobban átadni:

„A gondolkodásunk alapját a helyi identitás jelenti, számos tényező közül kiemelve. Az egyik kiemelendő csoport a helyi jellegzetes formai »motívumok« gyűjtése, megismerése (helyszíni csámborgások, korábbi emlékek, korábbi munkák, Tihany TAK-ban való részvétel, útirajzok, gyerekkori emlékek, internetes kutakodások, stb.), a másik pedig e hely szellemének kutakodása, a helyi térbeli elrendezés keresése ezeken a történéseken keresztül.

Többféle hangulat jelenik meg előttünk. Ebből nagyon erősen kirajzolódik néhány karakteres gondolat. Ezeket felsorolásszerűen említjük meg, csoportokba szedve.

A Balaton-part, mint nagyon erős karakter. Sajátos vonalvezetés, a partmenti sétautak, a növényzet, a maga illatával és az egyedülálló Balaton színével-illatával-ízével…

A domborzat. A lágyan ívelő vonulatok, szőlős hegyoldalak, amolyan magyar toszkán hangulat. Itt a Tihanyi félszigeten. Sajátosan, egyedülállóan, szerethetően, mindörökké…

Az évszázadok egyszerű helyi építési léptéke, emberi léptékű kicsi épületeivel, a maga kis oromfalaival, nyeregtetőivel, kéménytesteivel, bájos arányaival. Kicsit így, kicsit úgy. Hol egy picit magasabb, hol egy kicsit szélesebb, kicsit erre, kicsit arra…

Az anyagok. És ez csak itt. Ennek a kőnek van valami varázsa, ahogy az évszázadok alatt rakódnak, íródnak a házak, utak, támfalak, lépcsők, sikátorok. Kőről kőre. S közöttük szépen meg-megcsillannak a tiszta világos felületek, egyszerű ablakok…

A modern építészet apró kísérletei, a maga formavilágával, játékosságával, útkeresésével, anyaghasználatával, beékelődve, beilleszkedve, hogy majd az élet megfelelően koptassa és a természet benője a maga módján… De ez mindig kicsi léptékű és szerethető."

Így mi egy olyan telepítési és építészeti megjelenésű utat kerestünk, amelyekben ezek a rejtett kincsek jelennek meg, sajátosan, a Tihanyi félszigeten.

„Tihanyra, a félszigetre sokkal inkább jellemző a kisléptékű, jellemzően oromfalas épületek összessége, ahogy ez az évszázadok alatt épültek. Köztük lépcsők tekeregnek, hol szabadabban és monumentálisan, hol pedig szűkebben, helyenként szinte sikátorszerűen. Kis zugokkal, mini terekkel, bájos geometriai fordulatokkal. A kő tektonikája ma is érződik, ahogy sorról sorra rakódik egymásra, szabályosan, mégis organikusan. Ebben a környezetben jól érzik magukat a növények is, még a levendula karakteres illatát is lehet érezni... Még az utóbbi évek középületei is ezeket az arányokat viszik tovább, megőrizve ezt az emberi léptéket." (Idézet a leírásból)

A tervezésnél mi azt az utat választottuk, hogy nagy tömbök helyett több kicsi egységből álló együttest hozzunk létre, keresve az emberi léptékű arányokat és újszerű élményeket – mindezt úgy, hogy a jellegzetes karakterekkel és tradicionális elemekkel építkeztünk.

„Tulajdonképpen ez azt a lehetőséget kínálta fel, azt a megoldást, ahogyan a kisvárosok épültek fel az évszádok alatt. Kialakul egy kis sétáló utca, itt-ott sikátorok, lépcsők jönnek létre, a fények beszűrődnek, a lakóegységeknek pedig tulajdonképpen minden oldalról lehetőség van a természetes fény beengedésére, a természetes szellőztetésre, és nem utolsó sorban izgalmas átlátásokra, sőt a panorámából látható "szeletekre" is... " (Idézet a leírásból)

Lukács Péter és Bernát Roland, Leányfalu, 2020.04.27.

A helyszín nem volt ismeretlen a számunkra, mert korábban már készítettünk fejlesztési tervet Tihany frekventáltabb területeire. Később az Öregkikötőben a terveink szerint újult meg az 1962-ben épült bazársor és kávézó az emblematikus vasbeton kupolával. Fontos megemlíteni, hogy 60-as években számos nemzetközi színvonalú épület született a Balatonnál, amelyek könnyedsége és eleganciája mind a mai napig figyelemre méltó. Ehhez a vonulathoz tartozik Dianóczky Jánosnak a komp kikötőben felépült Rév bisztrója, amely íves formavilágával inspirálóan hatott ránk.

Két hasonló méretű telekre kellett egy-egy hasonló méretű lakóházat elhelyezni, a földszinten üzletekkel, kávézóval. A tervezés során abból indultunk ki, hogy a Balaton partján nagyon fontos szerepe van a fedett teraszoknak, árkádoknak, azoknak a fedett-nyitott tereknek, amelyek átmenetet biztosítanak a kint és bent között, és ahol tavasztól őszig jól esik akár hosszasan időzni.

Az épületek tömegalakításánál két egymással szembefordított L alakot képzeltünk el, amelyek passzázst fognak közre. A házakat karcsú vasbeton lábakra állítottuk és a földszintet csak részben építettük be és amit mégis beépítettünk azt átlátszó üvegfalakkal láttuk el. A főszerepet a vasbeton födém alatti árkádoknak szántuk, amit birtokba vehetnek a gyalogosok, és amit fedett teraszként használhatnak a kávézók.

Az emeletek tömege a lakó funkció miatt zártabb, fával burkolt, de a vasbeton födémeket minden oldalon túlnyújtottuk 1,5 m szélességben, így a belső oldalon lakásokat feltáró függőfolyosókat, a külső oldalon a nappalikhoz kapcsolódó loggiákat kaptunk. A nappalik üvegfalát 1,5 m-el visszahúztuk ezért ott a loggiák mélysége megnőtt 3m-re. A szintenként megjelenő körbefutó vasbeton lemezek széleit erőarányosan elvékonyítottuk, a sarkokat ívesen lekanyarítottuk. Tartva a nyári kánikulától a loggiák külső síkján karcsú acéloszlopok mentén lefutó vászon árnyékolókat helyeztünk el, amelyek látványukkal is balatoni hangulatot árasztanak. Fontos szerepet szántunk a meglévő és ültetendő fáknak, amelyek kellemes mikroklímát biztosíthatnak a házainknak.

Földes László, Budapest, 2020.04.26.