Épülettervek/Középület
További butik-szállók a fővárosban
2007.05.31. 12:21
"...a két ház iker-kapcsolatban születik: homlokzataik hasonlóak, és eléggé jellegzetesek. Mintha egy tömör és egy üvegezett csík futna föl egymásba fonódva, vagyis két kígyóvonal." Építész tervező: Marosi Miklós (KÖZTI Rt. - Marosi Stúdió)
Az első fecske, a Só utcai „boutique hotel" után gyors gyarapodás várható Budapesten a szállodaipar ezen újdonságában. A hotelek friss csoportja a fapados légitársaságok üzleti sikerei nyomán jött létre, ám mégsem nevezhető fapadosnak. Amint a Zara négy csillaga mutatja, színvonalas hotelről van szó, ám a kiegészítő (luxus)szolgáltatások nélkül. A reggeliző helyiség mellett legfeljebb egy kisebb konferenciaterem a plusz szolgáltatás – és a szállodai szobák sem túl tágasak, viszont felszerelésüket, például a zuhanyozós mosdóhoz vagy a számítógép használathoz, friss dizájn-termékekből válogatják.
Várhatóan ezek lesznek a jellemző tulajdonságai annak a két új szállodának is, melyeket Marosi Miklós és munkatársai terveznek (KÖZTI Rt. - Marosi Stúdió). Ezek is foghíjtelkeken állnak majd, mégpedig egymáshoz meglehetősen közel, mégsem úgy, hogy egyszerre meglátható lenne a két épület. Éppen ezért érdekes elképzelés, hogy a két ház iker-kapcsolatban születik: homlokzataik hasonlóak, és eléggé jellegzetesek. Mintha egy tömör és egy üvegezett csík futna föl egymásba fonódva, vagyis két kígyóvonal, persze a fordulókban is szögletesen. Más megfogalmazásban: szalagablak megy majdnem végig minden emeleten, mely hol a jobb, hol a bal oldalon szakad meg, hogy átadja a helyét a parapettel azonos anyagú átkötésnek.
Az egyszerű, ám mégsem banális ötlet már a műemléki és fővárosi összevont tervtanács előtt bemutatott vázlatokon is meggyőzőnek tűnt. Következett ez abból, hogy a kilógó párkánnyal elválasztott, üvegezett földszintek megfelelő alapindítást adnak, amire jól rímel a legfelső két szint magasabb, két üveg-egy tömör záró ablakfelülete, mintegy koronázó-sávként. A formailag hasonló iker-homlokzatokat a bemutatott vázlatok szerint megkülönbözteti az anyaghasználat. Marosi Miklós elképzelése szerint szerényebb, vakolt változat épül a Mozsár utcában, mert ez kevésbé forgalmas helyszín, és keskenysége miatt egyébként sem ad olyan távlatot, ami más megoldást indokolna. Viszont itt a tervező felvetette annak lehetőségét, hogy a homlokzat nem lenne teljesen sík: a szalagablakok váltott irányban kis szögelfordulással kilógnának, ami tömeghatásban is erősítené a játékosságot. A szomszédos OTP Ingatlan irodaház vagy szemben az Operettszínház üzemház túlformáltságát látva ennyi szükséges, de épp elegendő.
Igényesebb viselkedés kívántatik viszont a Nagymező utcában, ahol az egyik szomszéd fontos építészettörténeti emlék. A téglaburkolatos lakóházban, melyet Gyenes Lajos és Vajda Andor tervezett (1913) eredetileg a Neues Politisches Volkblatt szerkesztősége működött nyomdával együtt. Igen jellegzetes az épületnek vertikális hangsúlyt adó, középső kiemelkedő műterem, melyben annak idején Bortnyik Sándor dolgozott. A tervezett hotel eltérő, simább formai megoldásához más anyag dukál: világos színű kőlapokkal kívánják burkolni a homlokzatot.
vm
(az írás a tervtanácson bemutatott változatokat ismerteti, időközben a terv némileg változott)
Két butikhotel terve
Budapest VI.
Nagymező utca
Mozsár utca
Tervező: KÖZTI Rt. - Marosi Stúdió
Marosi Miklós
13:12
Kritikán aluli házak. Ettől ez a város többet érdemelne. Meg lehet nézni a Nagymező utcai két szomszédot, hogy mit jelentett 100 és 150 éve a mértéktartó elegancia, a gondosság, a tömegjáték, a fénnyel való játék... Szomorú.
13:13
@csoszka: Könnyen ítélsz, Kislovag! 100-150 éve az egész Budapest egy többrétegűen hazug koncepcióval épült. Tobzódott város a történeti építészetből lopott homlokzati motívumokban, miközben az álságos/telekspekuláns módon teleépített telkek lakásainak jórésze lakhatatlan volt. Érzed a büszkén feszítő mell mögött a beteg tüdőt? Most épp ezek a homlokzatok potyognak a fejünkre, ezek a túlépített tömbök okoznak megoldhatatlan lakás- és városépítészeti nehézségeket. Miről is beszélsz, Kislovag? Abban persze igazat kell adjak neked és az előbbieknek, hogy többet (inkább: jobbat) érdemelne a környék. A terv felvetése külsődleges, divatos. És épp ez a gond vele. Remélhetőleg ezek még csak a vázlattervek, és finomodni fog a megoldás egy kicsit érzékenyebb irányba - és itt természetesen nem a másolt történeti motívumok további másolgatására gondolok. Ezen már lassan húsz éve túl kénne lenni. Neked is, Kislovag!
12:51
@hady: Igazad van. Ezekről a homlokzatokról maximum a márványlap zuhanhat alá, annyira eccerűek. Építészet szakon homlokzattervezést tanítanak, vagy balesetmegelőzést? :) Álságos a múlt építészete? De hát ennek tervnek a ganra hajazó "udvari" szárnya milyen, ha nem ugyanilyen álságos? Mire látnak majd rá vajon a hotellakók? Egy 5x2 métereres fűsávra, és a mögötte álló bérház fűggőfolyósira... Perspektíva? Persze nekik megteszi ez is. Azt a pár napot míg itt laknak, elviszi a hátán a modernség és a beltér. De mi ittmaradunk...
09:07
@hady: Szia hady. Nem értem ezt a személyeskedő hangot, meg Kislovagozást. (Kösz, hogy legalább nagybetűvel írtad.) Meg hogy nekem min kéne túllenni 20 éve (miért pont 20)? És miért nem írtál arról, hogy szerinted melyik része jó a háznak? A homit lehúztad, a beépítés ismétli a 100 évest (van vagy 75-80%), a belső udvar a modellkép szerint 4 méteres fallal van körülvéve. Ja, és én mindkét szomszédos házra gondoltam, nem véletlen említi VM sem a téglaházat, mint építészettörténeti emléket.
12:33
@csoszka: Tisztelt Urak! Ne a tervezőt hibáztassátok – valószínűleg nem néztétek meg az alaprajzokat is- bár már volt arra is példa itt, hogy az csak smafú -, csak az utóbbi időben egyre jobban elterjedt „valósághű modellezés” egyik szőrmedvényén hüledeztek -, mert: A tervező, amit lehetett ezekből a szörnyű telkekből, azt kihozta. (Ö csak megfelelt az építtető által előírt tervezés programnak és a helyi szabályozásnak.) A szabályozás az, ami megengedi, hogy ilyen telkeket ily módon be lehessen építeni. (Hányszor leírtam már, hogy a főépítészekre rászorulna egy kis továbbképzés a szabályozás titkairól. Arról meg nem is beszélve, hogy az OTÉK-kal a benapozást, mint követelmény a sutba dobták!) Az adott tervfázisban és léptékben a számítógépes programokkal életveszélyes tömegvázlatokat készíteni, mert ennek ez az eredménye. Építészek akkor már inkább rajzoljatok szabadkézzel! (De lehet, hogy tévedek, mert akkor az legújabb jelszó az építészeti minőség fog megsérülni? Mert hogy ez mi az építészeti minőség – a tervek megrajzolása, vagy valami más - azt a jogszabály alkotó nem merte megfogalmazni!)
17:31
@Hartmann György Sándor: Engem az a kérdés is érdekel, hogy szabad-e két különböző, bár egymáshoz közel levő környezetbe, egyforma épületet tervezni. Mert lehetnek a környező házak hasonló stílusúak, de nem hiszem, hogy a környzet ugyanaz. Lehet két háznak hasonló a koncepciója, de a végeredménynek nem kell ugyanannak lennie. Egy ilyen foghíjnál nem mindegy, hogy a környező épületekre milyen módon reagálunk, vagy nem reagálunk. A homlokzatképzésnek ez kell hogy az egyik alappillérje legyen. Ennél a háznál nem világos, hogy miért épp olyan a homlokzata amilyen. Mi volt a koncepció?
19:00
@patkó csilla: Kedves Csilla! A két épület hasonlít egymásra, de nem egyforma! Mások pedig az épületről az építészre való ráismerést hiányolják. Üdvözlettel: Ryhe
12:04
@Hartmann György Sándor: :OFF Tisztelt György! Mivel az én egyik korábbi hozzászólásomra utal az "alaprajz smafu" kifejezéssel immár másodszor, ezért ehhez szeretnék hozzáfűzni egyeten mondatot; Nem arra gondoltam hogy elhagyagolható az alaprajz milyensége, hanem hogy ennek az elektronikus folyóiratnak a szintjén, mely elméletileg a magasépítszetet hivatott képviselni, ALAPVETŐ hogy jó/működőképes alaprajzok jelenjenek meg. Nem ilyen kérdésben kell megversenyezetni az építészeket, mert a jó alaprajz alapvető (kéne hogy legyen). (bocs, 2 mondat lett) :ON
13:04
@csoszka: Persze, persze. A ház szándékát elismerem: valami legyen már, ami más, ami nem olyan, mint a pomo (20 éve még progresszívként megélt) poszteklektikus álságai. Csakhogy ilyen szűkre zárt térstruktúrában (többnyire átgondolatlan, így rossz) előírásoknak is eleget tenni lehetetlen. Meg aztán ott van a ház utcai képe, a homlokzat. Régen rossz, ha az külön tervként születve csak úgy, egy rétegként van odafeszítve (ne értsetek félre, nem a többrétegűségről és a transzparanciáról beszélek). Ezért mondom, hogy jó is, meg nem is az, amit látunk a terven. Jó a szándék, kevés az eredmény. Ebből persze az következik, hogy többet kéne robbantani - szellemi és nem tényleges terrorizmusról beszélek, persze. Néha igazán jól esne a sok hülye előírást a kukába vágni egy felugrós-jobbkezes lendülettel! Nem példálózom, csak azért se.
11:52
Az épület(ek) sajnos egy nagyon rossz alapkoncepciót dupláznak meg. A Nagymező utcai szerencsére egy fokkal jobban sikerült. A Fejér György utca és a Bástya utca sarkán álló óvoda épületére emlékeztet, ami szintén igen vitatható küllemmel bír - esztétikusnak cseppet sem nevezhető, sem az, sem ezek a tervek.
14:37
Ajjajj. "Egyszerű, ám mégsem banális." Ezt a lektűr-építészetet... kisasszony! dzsungel ez a város!
17:42
@line out: Az írásra vagy a házra érted?