Épületek/Középület

Tüskecsarnok - háromfelvonásos építészeti népopera

1/29

fotó: Zsitva Tibor

fotó: Zsitva Tibor

fotó: Zsitva Tibor

fotó: Zsitva Tibor

fotó: Zsitva Tibor

fotó: Zsitva Tibor

fotó: Zsitva Tibor

fotó: Zsitva Tibor

fotó: Zsitva Tibor

fotó: Zsitva Tibor

fotó: Zsitva Tibor

fotó: Zsitva Tibor

fotó: Zsitva Tibor

fotó: Zsitva Tibor

fotó: Zsitva Tibor

fotó: Zsitva Tibor

fotó: Zsitva Tibor

fotó: Zsitva Tibor

fotó: Zsitva Tibor

fotó: Zsitva Tibor

fotó: Zsitva Tibor

fotó: Zsitva Tibor

fotó: Zsitva Tibor

fotó: Zsitva Tibor

fotó: Zsitva Tibor

fotó: Zsitva Tibor

Térkép

?>
?>
fotó: Zsitva Tibor
?>
fotó: Zsitva Tibor
?>
fotó: Zsitva Tibor
?>
fotó: Zsitva Tibor
?>
fotó: Zsitva Tibor
?>
fotó: Zsitva Tibor
?>
fotó: Zsitva Tibor
?>
fotó: Zsitva Tibor
?>
fotó: Zsitva Tibor
?>
fotó: Zsitva Tibor
?>
fotó: Zsitva Tibor
?>
fotó: Zsitva Tibor
?>
fotó: Zsitva Tibor
?>
fotó: Zsitva Tibor
?>
fotó: Zsitva Tibor
?>
fotó: Zsitva Tibor
?>
fotó: Zsitva Tibor
?>
fotó: Zsitva Tibor
?>
fotó: Zsitva Tibor
?>
fotó: Zsitva Tibor
?>
fotó: Zsitva Tibor
?>
fotó: Zsitva Tibor
?>
fotó: Zsitva Tibor
?>
fotó: Zsitva Tibor
?>
fotó: Zsitva Tibor
?>
fotó: Zsitva Tibor
?>
?>
Térkép
1/29

fotó: Zsitva Tibor

fotó: Zsitva Tibor

fotó: Zsitva Tibor

fotó: Zsitva Tibor

fotó: Zsitva Tibor

fotó: Zsitva Tibor

fotó: Zsitva Tibor

fotó: Zsitva Tibor

fotó: Zsitva Tibor

fotó: Zsitva Tibor

fotó: Zsitva Tibor

fotó: Zsitva Tibor

fotó: Zsitva Tibor

fotó: Zsitva Tibor

fotó: Zsitva Tibor

fotó: Zsitva Tibor

fotó: Zsitva Tibor

fotó: Zsitva Tibor

fotó: Zsitva Tibor

fotó: Zsitva Tibor

fotó: Zsitva Tibor

fotó: Zsitva Tibor

fotó: Zsitva Tibor

fotó: Zsitva Tibor

fotó: Zsitva Tibor

fotó: Zsitva Tibor

Térkép

Tüskecsarnok - háromfelvonásos építészeti népopera
Épületek/Középület

Tüskecsarnok - háromfelvonásos építészeti népopera

2014.12.22. 15:35
MÉD

Projektinfó

Térkép:
Tüskecsarnok

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Lázár Antal, Magyar Péter dr., A&D Stúdió

Tüskecsarnok

Tervezés éve:
1994

Építés éve:
2014

Stáblista

megrendelő: Vígh László kormánybiztos, Nemzeti Sportközpontok

kivitelező - 1994 építés: Swietelsky Magyarország Kft., Magyar építő Zrt., Alba Regia Építőipari Vállalat, Kipszer Zrt., ZÁÉV  Építőipari Zrt.

kivitelező - 2012 felújítás, bővítés: SWP Konzorcium, Swietelsky Magyarország Kft. - főépítésvezető: Nagy Balázs, Pannon Nívó Kft. - főépítésvezető: Kiss László Norbert, West Hungária Bau Kft. - főépítésvezető: Kanász István

generáltervező: A&D Stúdió

felelős tervező: Lázár Antal DLA, dr. Magyar Péter

építész munkatársak: Bánsági Szilvia, Horváth Ágnes, Kulcsár Zoltán, Molnár Attila, Ruppenthal Judit, Stocker György, Sükösd Zoltán, Szécsi Zoltán, B. Tóth János, Álmos Csaba, Batta Miklós, Della Donna Alíz, Lázár Veronika, Nógrádi Ádám, Sill László, Sükösd Zoltán, Vavrik Ferenc

talajnedvesség elleni szigetelés, épületszerkezetek: dr. Petró Bálint, Dr. Preisich Katalin, Dr. Széll Mária, Horváth Sándor

tartószerkezet: Mérték Építész Stúdió- Hatolkay Márta, Iparterv - Kollár Lajos, Andreánszky Imre, Iványi kálmán, Szigma Stúdió Kft. - Bartók Miklósné, Pintér Sándor

gépészet: Porosz Géza, Szabó István, Buka János

épületvillamosság: Tornallyai Miklós, Révhegyi Ferenc, Piatkó Tamás PT- Engineering

gyengeáramú rendszerek: Bosch Gyula

automatika: Harmath László - GHR Bt.

külső világítás: Tóth Zoltán - Planet Kft. 

10 kV-os hálózat: Pálfalvi Ferenc

tűzvédelem: Csuba Bendegúz - MP Model Kft.

sprinkler: Hajdu András, Szakos Balázs - Ventor Tűzvédelmi Kft. 

sporttechnológia: Judik Zoltán 

közlekedés: Szegő János, Borsós Ferenc, Kancz Albert - Közlekedés Kft.

tájépítészet: Kecskés Tibor, Karádi Gábor

külső közművek: Mihályi Géza, Paczolay Katallin, Hobl Géza - Közlekedés Kft.

munkavédelem, egészségvédelem, környezetvédelem, hulladékgazdálkodás: Várkonyi Sándor - Varsoft Kft.akusztika: Kotschy András, Reis Frigyes

konyhatechnológia: Aczél Pál Tamás, Gauland András

felvonó: Pölöskei Tamás, Facskó Attila - KONE Felvonó Kft.     

MÉD:

Letölthető dokumentumok:

"Abban reménykedünk, hogy a két évtized nem csak a mi életünkben volt jelentős, hanem a Lágymányos arculatában is." Elkészült a lágymányosi Tüskecsarnok, ezzel eltűnt Budapest egyik befejezetlen épülete. Egy életpálya felét is jelenti az a húsz év, amelyen át végigkísért(ett)e az épület sorsa a tervezőét. Lázár Antal ezzel az írásával is búcsúzik a hosszan húzódott projekttől.

I. felvonás: 1993-1996

Szín: műtermek, lágymányosi dűlő
Szereplők: fehér köpenyesek, köztük sok fiatal, kezükben ceruza, keveset beszélnek; kétkezű munkások, sürögnek-forognak

Számokkal foglalkozók azt állítják, hogy egy alkotó ember átlagosan 4 évtizedig alkot, 25 évesen diplomát szerez, 65 évesen nyugdíjba vonul. Ha az építészet alkotó tevékenység – már pedig az –, akkor ez a szám itt is érvényes. Persze, ha az illető folyamatosan tervezéssel tölti a rohanó éveket és, ha a Mindenható engedélyezi ezt, az emelkedő életkort. Szerencsére vannak és voltak kivételezettek, például Oscar Niemayer (1907-2012), aki 105 évet élt és haláláig tervezett, pályája kezdetekor nevét Gropius, Le Courbusier és Mies van der Rohe nevével együtt emlegették. De sajnos sok építésznek rövid élet jutott. Így a nagytehetségű Zrumeczky Dezsőnek (1883-1917), aki Kós Károly társa volt az Állatkert tervezésében, ő csak 34 évet élhetett.

Az én 4 évtizedem felét a Tüskecsarnok töltötte ki.

Az elkészült épülettel emlékezem vissza életpályám felére, amely tele volt örömmel, bizakodással, majd a váratlan és érthetetlen leállítási döntéssel szembeni erőlködő próbálkozásokkal és végül az örömteli újrakezdéssel.
1993 őszén nagy reményekkel néztünk a Budapest és Bécs által közösen megrendezendő világkiállítás elé. „Híd a jövőbe" jelszóval a két ország mutatta volna meg a világnak a közösen elképzelt jövőt, látta volna vendégül a földkerekség legjavát. Magyarországon lázba hozta az építésztársadalmat a sok, kiemelkedő pályázat, reménykedve a Milleneumi Világkiállításhoz csak megközelítően hasonlatos fejlődésben. A pályázatok sorába tartozott az Egyetemi Sport- és Kulturális Központ terveinek beszerzése is. E pályázat során különleges együttműködés alakult ki Magyar Péterrel. Ő tőlünk 8000 km távolságra élt, de ezt a nehézséget a telefon, a távmásoló (fax) és a kölcsönös megértés nullára csökkentette. A távközlési technika szinte percnyi együttdolgozást tett lehetővé, csak azt kellett figyelnem, hogy Amerikában nappal vagy éjszaka van-e.

A gondolatok jelentősé részét a faxpapír megőrizte, mintegy 1000 db A/4 méretű rajz árulkodik erről. Néhányat bemutatok az együttműködés jellemzésére.

Viszonylag hamar kialakult az a célunk, hogy ne a hagyományos értelemben vett épületeket, hanem építészeti tájat hozzunk létre. Ebben növényekkel borított lejtők, dombok és sík felületek váltják egymást, melyeken a szabadban sétáló, pihenő hallgatók, városlakók és vendégek találnak felüdülést. Ez persze azzal jár, hogy a kötelező funkciók jelentős része az általunk létrehozott zöld felület alá kell, hogy kerüljön. Számos előképet vizsgáltunk meg az ókori barlangoktól a magyar kunhalmokig.

A Sportközpont tervezését 1994-ben kezdtük el. Építész munkatársaink éveken keresztül szívvel-lélekkel részt vettek az alkotó és megvalósítható munkában. Ezúton is köszönjük segítségüket, név szerint: Bánsági Szilviának, Kulcsár Zoltánnak, Molnár Attilának, Ruppenthal Juditnak, Stocker Györgynek, Szécsi Zoltánnak, Sükösd Zoltánnak, Szűcsné Horváth Ágnesnek és B.Tóth Jánosnak.

A tervezői szándék egy különleges atmoszférájú építészeti környezet létrehozása volt, mely a városban elhelyezkedő zöld szigetként nyújt lehetőséget sportolásra, mind az egyetemi polgároknak, mind a lakosságnak. Az építészeti kötöttségek (beépítési százalék, homlokzatmagasság, zöldterületi arány) különleges megoldásra inspiráltak. Az egyes létesítményeket nem a szó szoros értelmében vett épületekként kezeltük, hanem a területbe simuló lágy dombok alá helyeztük el a különböző funkcionális egységeket.

E dombok előtt létesülő előterek a belső tér kitárulkozásai, melyek egyben gyülekező, várakozó terek is. A dombok között vezetett utak és lejtők a pihenés, kikapcsolódás helyei. A sportlétesítmények fő egységei a sportcsarnok, az uszoda, az edzőtermek, öltözők és a szabadtéri sportpályák. A kivitelezés a szabadtéri sportpályák építésével, illetőleg a sportcsarnok és az edzőtermek-mélygarázs épületének szerkezetépítésével kezdődött. Leggyorsabban a sportpályák együttese épült meg, s azt az egyetemek hallgatói 1995-ben birtokba vehették. Az uszoda alapozása elkészült, az épület munkagödre szabadon állt. Az edzőtermek-mélygarázs épülete szerkezetkész volt. A sportcsarnok épületének kivitelezése bizonytalan időre leállt.

Színpadon gyorsan kirajzolódik a tüske kontúrja.
Függöny, taps.


fotó: Zsitva Tibor
6/29
fotó: Zsitva Tibor


II. felvonás 1997-2012

Szín: Főhivatal, Lágymányosi torzó
Szereplők: kövér földesurak, lassan mozognak, többször jelmezt cserélnek, nem döntenek; szomorú fehérköpenyesek; örző-védők kutyákkal

A színpadon nem történik semmi.
Függöny, gyér taps a földszinten, a karzaton fütty.

A 20-ik századvégi kunhalom – benne 70x100 méteres alátámasztás nélküli ellipszis alakú tér – kívülről befejezett állapotot mutatott. Neves építész személyiségek összefogása sürgette a befejezést, de ez sem vezetett eredményre. (Makovecz Imre, Finta József, Callmeyer Ferenc, Kerényi József, Török Ferenc, Patonai Dénes, Petró Bálint, Dr.Kollár Lajos). Késett a felelős vezetők támogató döntése. Nem így a természeté. Lassan gaz nőtte be az épített tájat, eluralkodott az enyészet a több milliárd beépített forint felett.

Az építészeti és mérnöki alkotás pedig egyre jobban hasonlított az ősi magyar kunhalmokhoz, amelyekben belül valószínűleg semmi sem volt. A mi épületünkben még meg volt a befejezés előtt álló TÉR.

Akkor így írtam: „Gondolataim 1997 őszén kalandoznak egy TÉR körül, amely éltet és foglalkoztat, kifáraszt és felüdít, hívogat és aggaszt, reményt kelt és letör, de azért mindig boldoggá tesz. Napjaimat és éveimet a családom, az építészeti tervezés, az oktatás, a szűk körű, de szoros baráti kör, a lovaim töltik ki, és sok esetben keveslik a napi 24 órát. Bárhol vagyok, bármit teszek, nem tudok a TÉR-től szabadulni, de nem is akarok. Ez a tér egy megfoghatatlan semmi, a nagy világmindenség parányi – de számomra nagy – része, mely teljesen üres, semmi nincs benne, csak levegő. De van lehatároló felülete, van sejtelmes dombja, szikrázó koronája. Ez a tér hosszú ideje születik, már látszik a tagoltsága, de a szülés húzódik, mert a sors jó szíve szűkmarkúvá változott. Boldog reményeim hosszú távú várakozássá merevedtek. De a bizalmam töretlen és remélem, a TÉR egyszer végérvényesen megszületik a kézzelfogható fizikai valóságában is, elhagyva torzó jellegét."

1999 októberében „Vadonatúj magyar kínhalom" címmel keseregtem.


fotó: Zsitva Tibor
14/29
fotó: Zsitva Tibor


 

III. felvonás 2013-2014

Szín: műtermek, Lágymányos
Szereplők: régi és új fehérköpenyesek és fiatalok, kezükben egér; új döntnökök, nagyon gyorsak; új kétkezi munkások

A színpadon mindenki tesz-vesz.

Nemcsak sok év, hanem közel 2 évtized telt el, amikor 2012-ben végre elhangzott a folytatást jelző csengő. A porosodni látszó faxok, telefonok, számítógépek és persze ceruzák újra mozogtak Magyarországon és Amerikában. Régi és új szaktervezők, újonnan kiválasztott fiatal építészek hada kereste a megoldást a helyenként jelentkező új funkcionális igényekre, a megváltozott elvárásokra. Egy valami nem változott: az eredeti kiinduló alapgondolat, az óriási építészeti domb, a kevés anyaghasználat, a laposan hullámzó terep és a föld alatti „sportvilág".

Magyar Péterrel a kapcsolatom napi sűrűségűre fokozódott, az előző évtizedekben kialakult bizalommal erősödve. Tőle sokat tanultam: a nagy és kis formák egyenrangú szeretetét, a töretlen hitet és reményt, és a nem várt építészeti és művészeti mély helyzetekből való felemelkedést. Az átadás utáni években, évtizedekben már senkit nem érdekel az építészeti fanyalgás a vélt külvilági (megbízói, kivitelezői, hatósági, költség, stb.) nehézségekről. Ma Ybl Miklós, Lechner Ödön, Kós Károly épületei szemünkben olyanok, amilyeneknek a valóságban látjuk, semmi magyarázkodásnak helye itt nincs.

A tervezést újabb fiatal építészek segítették: Álmos Csaba, Lázár Veronika, Sill László, Vavrik Ferenc és sokan mások. A régi fiatalok idősebbek lettek, saját céget alapítottak, vagy az egyetem vezető oktatói lettek. Köszönettel tartozunk minden építész társunknak, az összes szaktervezőnek, köztük Dr.Kollár Lajos professzor úrnak (1926-2004.), a Tüskecsarnok befejezését eldöntőknek, megbízóknak, kivitelezőknek.

Abban reménykedünk, hogy a két évtized nem csak a mi életünkben volt jelentős, hanem a Lágymányos arculatában is.

Zárókép: színpad elsötétül, tüskék több színben villognak.
Függöny, taps.

fotó: Zsitva Tibor
27/29
fotó: Zsitva Tibor

20 évig jegyzetelt:

Lázár Antal

Térkép
29/29
Térkép

Többek között a Tüskecsarnok is megtalálható az Építészfórum kortárs építészeti térképén, melyet itt lehet böngészni további munkákért és cikkekért.

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.