Újabb épületek kaphatnak fővárosi helyi védelmet

A gellérthegyi víztározó, az egykori Wichmann kocsma, az M2 metró Deák téri állomásának aluljárója, a hajdani Józsefvárosi Interurbán Telefonközpont, a Thököly úti bíróság és a Budapesti Műszaki Egyetem több épülete is felkerült a listára, amelyet rövidesen egy lakossági fórumon is ismertetnek. 

Tavaly számoltunk be arról, hogy a fővárosi a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet módosítását tervezi, amelynek értelmében több budapesti épület részesülhet védelemben. Az akkori javaslatok között szerepelt például a Hilton Szálloda, a Déli pályaudvar főépülete, az azóta lebontott Diplomata-ház, a Cseppkő utcai gyermekotthon, az egykori Magyar Dolgozók Pártjának II. kerületi székháza, a Körszálló, az Úttörővasút állomásépületei, az óbudai kísérleti lakótelep, a Chemolimpex egykori irodaháza, a Pesti Magyar Színház, a Péterffy Sándor utcai rendelőintézet és kórház, az újpalotai víztoronyház, a Pántlika bisztró, a Kútvölgyi úti rendelőintézet, a Fehérvári úti VERTESZ irodaház, a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár, a Semmelweis Egyetem belső klinikai tömbje és számos lakóépület.

A budapest.hu oldalon most arról adnak hírt, hogy ismét számos ingatlannal gyarapodhat a fővárosi helyi védettséget élvező épületek listája. Csupán néhány közülük, a teljesség igénye nélkül:  

• a gellérthegyi víztározó (Vadász György, Széll András, 1975-1981),
• a Magyar Távirati Iroda székházának hírközlési üzemépülete a Naphegy téren (Virág Csaba, 1985-1990), 
• az Építésgazdasági és Szervezési Intézet (ÉGSZI) székháza a Csalogány utcában (Földesi Lajos, Ungár Péter, 1970-1974),
• az MTA Központi Kémiai Kutatóintézete a Pusztaszeri úton (Hóka László, 1958-1968), 
• az Országos Tervhivatal székháza az Arany János utcában (Hóka László, 1968), 
• a Honvédelmi Minisztérium 2. épülete a Balaton utcában (Szendrői Jenő, Lauber László, Hegedűs Béla, 1948., 1950), 
• az M2 metró Deák téri állomásának aluljárója, 
• a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete Székháza a Városligeti fasoron (Szrogh György, 1946-1947), 
• az egykori Wichmann kocsma épülete a Kazinczy utcában (Schusbeck Pál, 1869.), 
• az egykori Józsefvárosi Interurbán Telefonközpont a Német utcában (Cleve Rudolf, 1967), 
• az Atheneaum Nyomda a Jászberényi úton (Kiss András, 1973-1976.), 
• a Bercsényi Kollégium (Boross Zoltán, Biczó Katalin, 1955.),
• a Budapesti Műszaki Egyetem E, valamint V1 épülete (Pretsch János, 1950-1959),
• a Vas-és Fémipari Kutató Intézet a Fehérvári úton (Szendrői Jenő, Lauber László, 1949-1951),
• a Meredek utcai teraszházak (Kévés György, 1966-1969),
• a Maros utcai teniszcsarnok (Menyhárd István, Füzy Jenő, Sziklay Tibor, 1965-1967),
• a Váci úti Magyar Hajó- és Darugyár irodaház (1954),
• illetve a Pest Megyei Bíróság Thököly úti épülete (Kiss E. László, 1968-1973)

A rendelettervezet, benne a teljes listával, itt érhető el.

A védetté nyilvánítási eljárás részeként - a tavalyihoz hasonló módon - lakossági fórumot is tartanak január 26-án, 15 órai kezdettel a Főpolgármesteri Hivatalban (az erről szóló meghívó itt letölthető). Az eseményhez online is lehet csatlakozni, továbbá február 3-ig írásban is lehet jelezni a véleményeket.