Épülettervek/Középület

Zenedoboz – debreceni könnyűzenei központ: A Grafit Műterem 3. díjas terve

1/12

Épületek látványa a Dósa Nádor térről

Belső udvar látványterve

Funkciók elhelyezése és tömeg koncepció

Helyszínrajz

Földszint alaprajza

Első emelet alaprajza

A-A metszet

Dósa Nádor tér felőli homlokzatok

Liszt Ferenc utca felőli homlokzat

Zenedoboz analógia

Koncertterem előterének hangulata

Épületek látványa sötétedés után

?>
Épületek látványa a Dósa Nádor térről
?>
Belső udvar látványterve
?>
Funkciók elhelyezése és tömeg koncepció
?>
Helyszínrajz
?>
Földszint alaprajza
?>
Első emelet alaprajza
?>
A-A metszet
?>
Dósa Nádor tér felőli homlokzatok
?>
Liszt Ferenc utca felőli homlokzat
?>
Zenedoboz analógia
?>
Koncertterem előterének hangulata
?>
Épületek látványa sötétedés után
1/12

Épületek látványa a Dósa Nádor térről

Belső udvar látványterve

Funkciók elhelyezése és tömeg koncepció

Helyszínrajz

Földszint alaprajza

Első emelet alaprajza

A-A metszet

Dósa Nádor tér felőli homlokzatok

Liszt Ferenc utca felőli homlokzat

Zenedoboz analógia

Koncertterem előterének hangulata

Épületek látványa sötétedés után

Zenedoboz – debreceni könnyűzenei központ: A Grafit Műterem 3. díjas terve
Épülettervek/Középület

Zenedoboz – debreceni könnyűzenei központ: A Grafit Műterem 3. díjas terve

2024.11.21. 17:53

Projektinfó

Szerzők:
Grafit Műterem

Földrajzi hely:
Debrecen

Építészek, alkotók:
Varga Piroska Éva DLA

Zenedoboz, Debrecen könnyűzenei központ

Tervezés éve:
2024

Stáblista

Stáblista

Vezető tervező: Varga Piroska Éva DLA

Építész tervezők: Horváth Marcell Gergely, Rudolf Blanka Ivett, Benesóczky Zsófia, Meiszter Emese, Crisan Eszter, Zakor Fruzsina

Tartószerkezeti tervező: V. Nagy Zoltán

Gépészet: András-Tövissi Balázs

Tűzvédelem: Agócs Rita

Teremakusztika: Alabárdos Zsuzanna

Költségkiíró: Pálinkás Csab

A Grafit Műterem 3. díjas tervének központi gondolata a történeti értékkel rendelkező épületállomány megőrzésére és kortárs rehabilitációjára épül. A koncepció vezérfonala egy játékos zenedoboz-analógia. Ez a motívum egyszerre térszervező és homlokzati díszítőelem, valamint utal az épületben helyet kapó funkcióegyüttesre is.

A Debrecen központjához közeli tervezési területen három különböző jellegű épület található. A Dósa Nádor tér két épülete, XIX. századi lakóépület a földszinten kereskedelmi terekkel, míg a Színészházként ismert Liszt Ferenc tér 7. egy, a belvárosban elszórtan jelenlévő háború utáni modern épületek közül. Mindkét korszak jelenléte nagyon jellegzetes a debreceni belvárosban.

A koncepció alapelve a beépítés jellegének finom folytatása, a meglévő épületek értékes részeinek felhasználása, felújítása és a meglévő utcakép megtartása, mind műemléki, városképi- mind fenntarthatósági okból. Az új funkció beillesztésével járó épületrészek kialakításánál cél volt a visszafogott, mégis határozott, kortárs megjelenés, amely által a régi és új épületrészek kapcsolata tisztán olvashatóvá válik. Lényegesnek tartottuk, hogy az újonnan kialakított épületrészeket egy gondolat rendezze össze, amihez a zenedoboz analógiáját használtuk. A nagy koncertterem elhelyezéséhez szükséges beavatkozásokat a doboz-elv tette tisztán szerkesztetté, míg a homlokzatokat a zenedobozokhoz használt lukszalag mintájával kialakított panelek rendezték épületegyüttessé.

Helyszínrajz
4/12
Helyszínrajz

A tervezési folyamat két kiinduló kérdése a passzázs nyomvonalának kijelölése és a 600 fős koncertterem pozícionálása volt. A meglévő épületek térszerkezete, az elhelyezendő funkciók térigénye és az épületek településszerkezeti pozíciója alapján a tervezési folyamat kezdetén egyértelművé vált, hogy a jelentősebb beavatkozások a Dósa Nádor tér 2. épületében lehetségesek vagy megvalósíthatóak a legjobban. A döntés mellett szólt, hogy a helyi védelem alatt álló Dósa Nádor tér 3. épülete így megőrizhető, valamint a Liszt Ferenc téri Színészházban is csak kisebb változtatások szükségesek.

Épületek látványa a Dósa Nádor térről
1/12
Épületek látványa a Dósa Nádor térről

Egy összetett működésű épületben építészeti feladat a tiszta funkcionális felosztás. A tervezési terület három épülete és az őket összekötő belső udvar alkotja a négy funkcionális egységet. A Dósa Nádor tér 2. elsősorban rendezvénytérként kapott szerepet. A Dósa Nádor tér 3-ba (a jelenlegi használatot fejlesztve) vendéglátó funkció került. A Színészházban megmaradt a szállás funkció kisebb átalakításokkal, az udvaron pedig szabadtéri rendezvényekhez alakítottunk ki jól használható teret.

Funkciók elhelyezése és tömeg koncepció
3/12
Funkciók elhelyezése és tömeg koncepció

A koncepció alapja a tömbön belüli átközlekedés biztosítása, amely a kialakított passzázson a Dósa Nádor tér 3. épület kapualjától a Színészházon át vezet. A bejáratokat a már említett lukszalag perforációval képzett lemez emeli ki, a passzázsról pedig feltárulnak a publikus funkciók.

A Dósa Nádor tér 2. épület homlokzata az első, ami a legfontosabb érkezési irányból, a Rózsa utca Piac utca sarkáról már látszik, így cél volt, hogy itt megjelenjen egy jelzés szerű elem.

A nagy koncertterem ideális kialakítása a földszinten csak jelentős bontások árán lett volna lehetséges, így esett a választás az emeleti pozícióra. Itt elhelyezhető lett az új koncertterem és a hozzá kapcsolódó kiszolgáló funkciók is, úgy, hogy a földszinten a boltozott történeti térrendszer is megmaradhatott. A kortárs épületrész tömegformálása rendezi a belső udvar geometriáját és doboz a dobozban elven foglalja magába a koncert termet és a közlekedő, kiszolgáló tereket. Ez az önálló dobozszerű kialakítás építészeti formálás mellett akusztikai szempontból is jó megoldás volt, mert így a terem egy önálló, független egységet képvisel.

A másik Dósa Nádor téri épület jóval összetettebb, mind tömegileg, mind térrendszerében. A tagoltabb, kisebb belmagasságú terekben vendéglátó-funkció kapott helyet, amely ki tud települni az épület elé és a belső udvarra.

Koncertterem előterének hangulata
11/12
Koncertterem előterének hangulata

A Liszt Ferenc tér 7 épületében az átalakítások leginkább a földszintet érintik, ahol a passzázs ketté vágja az épületet. Az épület közlekedési rendszerét lifttel korszerűsítettük, a szállás funkciót egy közösségi konyhával egészítettük ki az első emeleten.

A tervezés során célunk volt az utcaképek rendezése is. A Dósa Nádor tér két épületének homlokzatán célként fogalmaztuk meg, az eredeti tervek megtalálását követően a homlokzatdíszek rekonstruálását, annak érdekében, hogy arányos és középülethez méltó megjelenést kapjunk. A homlokzatdíszek által a két Dósa Nádor térre néző homlokzat azonos hangsúlyt kap, azonban finom különbséget alakítottunk ki a nyílászárókkal. A nagy publikus funkciókat magába foglaló épület kortárs, egyszerű üvegezett nyílászárókat kapott, amelyek a földszinten engedik a belátást az emeleten pedig átlátszatlanságukkal jelzik a koncertterem jelenlétét. A helyi védelem alatt álló épület ezzel szemben történeti nyílászárókkal válik el finoman szomszédjától. Az új dobozszerű épületrész polikarbonát-panel homlokzatának testetlenégével különül el a történeti homlokzatoktól, sötétedés után pedig lehetőséget ad arra, hogy a benne dobozba zárt koncert hangulata fényjátékkal a város része legyen.

 

/ Grafit Műterem /

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.