
Zöld Budapest városfejlesztési koncepció és kiállítás a FUGA-ban
A Szeretem Budapestet Mozgalom (SzeBu) közel hét éves városfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységéről számol be a 2011. március 29-én este 17 órától a FUGA-ban megnyíló „Zöld Budapest" kiállítás, mely bemutatja a Mozgalom fejlesztési ajánlását, amellyel Budapest akár a régió meghatározó városa lehet. A kiállítást Térey János író nyitja meg, a tárlat április 10-ig látogatható.
Budapest lehet a legmenőbb város a térségben
A Szeretem Budapestet Mozgalom (SzeBu) közel hét éves városfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységéről számol be a 2011. március 29-én este 17 órától a FUGA-ban megnyíló „Zöld Budapest" kiállítás, mely bemutatja a Mozgalom fejlesztési ajánlását, amellyel Budapest akár a régió meghatározó városa lehet. A kiállítást Térey János író nyitja meg, a tárlat április 10-ig látogatható.
A „Zöld Budapest" című kiállítás
A kiállítás célja, hogy a SzeBu műhelyében az elmúlt évek során kidolgozott komplex, Pestet és Budát integráló belváros-fejlesztés fontosabb elemeit bemutassuk. Meggyőződésünk ugyanis, hogy a Város Szíve program következtében fejlődés előtt álló pesti Belváros, illetve a budai Várnegyed most nyilvánosságra került fejlesztési szándéka, integráló koncepció nélkül olyan elszalasztott lehetőség, amellyel csak későbbre toljuk az elkerülhetetlen városépítészeti válaszokat. Koncepciónkkal nemcsak új nézőpontokat kínálunk, hanem a várossal kapcsolatos tervezői, alkotói gondolkodás körét is tágítani szeretnénk. Merjünk álmodni! Kicsit és nagyot. Főként, ha ezzel Budapest lakóinak életformája, turisztikai kínálata, a város nemzetközi pozíciója, jövedelemtermelő képessége fokozható.
A koncepció magját a Budapest brand alapértékei alkotják. Azok a fogalmak és módszerek, amelyek az elmúlt húsz évben világszerte, így Budapest jelentős előnyöket elért versenytárasainak sikeres fejlesztéseiben is kulcsszerepet játszottak. Budapest esetében többek között a város látványa, a Duna, a város kulturális pezsgése, fürdővárosi jellege, az épített örökségének sokszínűsége, a zene és lakóinak sajátos életformája alkotják a városmárka pilléreit. Célunk, hogy az említett jellegzetes budapesti értékek a városi tér egyes elemeinek tematikus fejlesztései révén igazi karakterelemekké váljanak, ezek fejlesztése révén Budapest immáron egy új, egy emeltebb szintű pozíciót foglaljon el a régióban és a világ térképén
A Szeretem Budapestet Mozgalom és a Duna
A SzeBu neve az utóbbi három-négy évben kifejtett tevékenysége, a Rudy Giuliani elveit, módszertanát, a mindezt alátámasztó Fordulópont című könyv következtetéseit követve kibontakozó falfirka és a vadplakát ellenes akciói miatt elsősorban az utcai környezet rehabilitációjával kapcsolódott össze. Jelentős eredményeket értünk el ezen a területen, de mindezek mellett a SzeBu jelentős mértékben városfejlesztési think tank módjára is működik.
A Dunánál címmel 2004-ben mi szerveztük az első olyan konferenciát, amely egy asztalhoz ültette a Duna budapesti partszakaszán működő valamennyi meghatározó ingatlanfejlesztőt, a turisztikai szakmát és az önkormányzatokat.
2005-ben Szeresd Budapestet! címmel nagyszabású építészeti ötletpályázatot bonyolítottunk le építészek, illetve laikus lokálpatrióták körében. Több, mint ötszáz ötletterv érkezett be, amelyek mindegyike az Árpádhíd és a Lágymányosi híd közötti Duna szakaszra kínált új tematikát, ötletet, megoldást. Az elképzelések között számos nagyon szellemes, vagy éppen ikonépítészeti lehetőségeket hordozó elgondolás is született.
A Duna aktivizálása melletti elkötelezettségünket jelzi, hogy 2006-ban a mozgalom vezetője, Bojár Iván András A Kreatív város – Budapest a lehetőségek kapujában címmel közreadta városfejlesztési irányokat kijelölő elképzeléseit, melyekkel jelentős részben a folyó menti területek tematikus összekapcsolására tett javaslatot. Egyébként egy évvel korábban szintén ő volt a Budapest-2010 EKF pályázat projektigazgatója is, amelyben a Duna mente kulturális célú városrészfejlesztésének koncepciója fogalmazódott meg.
A SzeBu, egyetlen hazai szervezetként, évek óta részt vesz az európai vízpartfejlesztések urbanisztikai és kulturális tapasztalatait rögzítő és közreadó nemzetközi szervezet, a River//Cities platform munkájában.
A SzeBu ezt követően szakcikkek, esettanulmányok sorozatát indította el (Farkas Orsolya és Tanai Csilla, a vizpartifejlesztesek.blog.hu szerkesztőinek tollából) az OCTOGON architecture&design magazinban Víztükör címmel, amelyben górcső alá kerültek Bécs, Berlin, Belgrád, Dublin, Dundee, Edinburgh, Gdansk, Hamburg, Isztambul, Koppenhága, Liverpool, Lisszabon, London, Malmö, Málta, Maribor, Oslo, Stockholm, Varsó, Velence vízparti fejlesztései. Történt mindez azzal a céllal, hogy az elmúlt öt év során Európában felhalmozott waterfront fejlesztési tapasztalatok, az ezek kapcsán levonható pozitív és negatív következtetések beépíthetőek legyenek egy budapesti Duna-part fejlesztési program ismeretanyagába. Az anyagok egy része szintén a kiállítás részét képezi.
A SzeBu „Zöld Budapest" városfejlesztési programanyaga a közelmúltban az Egy nap a városban blog révén internetes nyilvánosságot kapott, aminek következtében a magyar urbanisztika történetében előzmények nélküli módon, négy nap leforgása alatt a tervek megvalósulásának igazolhatóan több, mint tízezer személy a támogatójává vált!
12:55
Megnéztem a kiállítást. Az az ismerősöm jutott eszembe, aki egy lerobbant fürdő nélküli szoba konyhában lakik és Mercédesszel jár. Arról nem is beszélve, hogy pl. egy cm futóút, vagy ilyesmi sincs (tudom ez az én heppem), de e Gellért rakpart mitől "rekreációs" a törtvonalú sétányoktól? És lehetne sorolni, egyre jobban érik bennem, hogy foglalkozni kellene a hitelesség kérdésével. Huszti István
05:17
@HI: A Szexi Tabán Bojár Iván András-féle terve ellen valóságos népmozgalom indult. Itt lehet tiltakozni: http://www.peticiok.com/v/5022311/TQYP68 Háttérinformációk pedig itt találhatók: http://szeretembudapestet.hu/hirek/2010/12/szexi-budapestet-vi-borpiknik-a-varos-kozepen/ http://urbanista.blog.hu/2011/04/26/atalakitsak_e_a_tabant_borozonegyedde_az_ott_lakok_hevesen_tiltakoznak http://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=198258593549875&id=1436843116&ref=notif¬if_t=share_comment#!/SzeBu/posts/119509891461827
22:24
Én csak annyit mondanék: http://varosjaro.blog.hu/2008/09/15/szereted_budapestet
10:36
Egyetértek azokkal a blogbejegyzésekkel ( http://varosban.blog.hu/2011/03/22/budapest_lehet_a_legmenobb_varos_a_tersegben ), amelyek a megvalósíthatatlanságot, valamint a város és lakóinak (élet) színvonalához képesti elrugaszkodottságot róják fel a legújabb bojárivánandrási álom hibájaként. Mégis, nézzük részleteiben, mert van erénye is, számos. Bár a Tabánt tetszhalott területnek nevezni tipikus pest-oldali tudatlanságra vall. Az ott egy un. "park", amely sétára, nyáron hevergetésre, télen szánkózásra való és hasznosul is. Az más kérdés, hogy az általam eddig látott önkormányzatok mindegyike ösztönös, génjeibe kódolt igyekezettel pusztítja a zöld területeket. E mozgalom keretében a Tabánban, konkrétan, legutóbb, készült egy szobrocska és felépült az Oxigén nevű wellness-központ. A hivatkozott blogban egyébként van jószándékú ellenpélda, bőven. Pl. egy csupazöld, csupa fa, csupa fű kép az Erzsébet híd pesti hídfőjének északi oldaláról. Igen, a Március 15. térről írok, arról, ami most készült el. Jelentem: csupa kő. Ugyanezen hidacska budai hídfőjének ugyancsak északi oldalán autólehajtó-szerű képződmények elmaszatolt kontútja látható, a mostaninál sokkal szélesebb területet elzabrálva a partszakaszból. Engem zavar, hogy ott most házak vannak, ott fekszik az un. Döbrentei tér. A rakparti autóutak felszín alá süllyesztése nem elvetendő, ám a felhajtók megoldását jól át kell gondolni. Amint az Erzsébet-híd szerepét is: az a mindennapi városi tragédia, ami ott lejátszódik, hozzávetőlegesen százezer autó be- és kiáramoltatásával, minden zöld belvárosról szóló képzelgést illuzórikussá tesz. Szerintem ez a kulcsmozzanat. Amint az Erzsébet-híd - Rákóczi út tengelyt tehermentesítjük, feléled az egész, tágabb értelemben vett Belváros. Sétálni kezdenek az emberek, újra kinyitnak a boltok és kinyílnak az évtizedek óta, télen-nyáron bezárt ablakok.
09:49
szép, szép, de engem az érdekelne, hogy ki és milyen pénzből fogja megvalósítani ezeket a presztizsberuházásokat a válság közepén?