Zöldhomlokzat a Királyhágó téren

@Stop Szmog: Egy solymásszal :) heti egy alkalommal odalátogat a háziállattal és a galambok messzire kerülik a placcot :) olcsóbb mint a takarító néni :)

@Bandido: Hacsak úgy nem :)

@sityu: Ahogy már a korábbi hozzászólók is próbálták megfogalmazni, az alapvető baj a rendezési tervvel van. Nézzük a tényeket, tanulságosak.

A 2004-ben elfogadott szabályozás bevezetett egy olyan építési övezetet, ami addig nem volt a kerületben, és átsorolta ezt az egyetlen, 2003-ban egyesített telket ebbe az övezetbe. Igy felszín felett 40 helyett 60%, felszín alatt 60 helyett 100% vált beépíthetővé.

A (korábbi) beruházó a 4078 nm-es telket 2003. decemberében vette meg 520 MFt-ért, amikor a tervezet már ismert volt, de még nem volt elfogadva. A szerződéskötés éppen az üvegzseb-törvény hatálybalépése elé esik, ezért nem ismerhettük meg a részleteket. A szomszédok, akik az "ügylet" vesztesei, vérmérsékletüktől függően ítélik meg, mely szereplő(k) a nyertes(ek).

A kellő megfontoláshoz: A kerületi képviselőtestület 2001-ben határozta el a KVSz módosítását. Ez megjelent a kerületi újságban (Hegyvidék 2001/24). A legközelebbi híradás (végignéztem) az elfogadott szabályzatról szól, 2005-ből. A kritikus időszakban, amikor értesülni kellett volna a tervbevett változtatás tartalmáról, és hozzá lehetett volna szólni (2003-2004-ben) semmilyen hiradás, felhívás nem jelent meg. A törvényeknek egyébként megfelelően, "helyben szokásos módon" hirdettek, vagyis az önkormányzati iroda saját hirdetőtábláján. Nem is érkezett hozzászólás ehhez a változtatáshoz.

Az első terv, a Makovecz-ház megvalósulása a szomszédok nyertes bírósági perig vitt tiltakozása miatt késett, majd következett a tulajdonosváltás.

Az akkor kifogásolt elemek közül nem került még elő, hogy egy korábbi vízügyi szakvélemény szerint a Királyhágó tér - Hollósy Simon tér közötti területen, amely egy feltöltött árok, jelentős felszín alatti vízfolyás van, alatta vízzáró réteggel. A korábbi és a jelenlegi terv is egyezik abban, hogy háromszintes mélygarázst tervez, amely teljesen elzárja a vízvezető réteget. Az önkormányzati illetékesek hozzáállását jellemzi, hogy a (később többek között ilyen alapon is bíróságilag elmarasztalt) építési engedélyt úgy adták ki, hogy a megkért, de határidőre be nem érkezett vízügyi szakhatósági hozzájárulást, - egyébként törvényesen - megadottnak fogadták el.

@kemtam: Köszönöm a válaszokat – amiknek kapcsán:

A zöld-vagy-nem-zöld homihoz: kerülgetjük a dolgot, de csak nem kerülünk közelebb - szóval MI A BAJ ezzel? :-) Miért „fedi el” a ház „igazi valóságát”?... Mi a ház „igazi valósága”? És hol van „elfedve”? Jól látszik a rajzokon, hogy egy jellemzően üveghomis ház, árnyékolásként jellemzően futónövénnyel. Mi van itt elfedve? A vasbeton tartószerkezet? Vagy?... (Tényleg nem értem… vagy te tudsz valamit, és nem is lesz zöld?.. Avagy?) 

A beépítésről: persze, tisztában vagyok a keretesség mibenlétével, de ha valóban általános lenne (lett volna) ilyen esetben a hátsó udvar beépítetlenül hagyása, akkor a fantasztikus Átrium mozi sem épülhetett volna meg. Persze lehet mondani hogy legyen itt park vagy ne épüljön semmi, de nyilván benne volt a telek árában az hogy ide mekkora lehet a beépítés, amit utólag korrigálni nemigen lehet (amúgy valamennyire mégis: ezért nem is épült ki a ház a telekhatárig, a szöveg szerint). De emlékeim szerint a korábbi Makovecz-féle beépítés is (a fenti okokból) kihasználta a lehetőségeket.

A telekről: szerintem nem két, hanem egy telekről van szó, egyesítve vannak a szöveg szerint. Másképp nem is lehetne rá egy épületet rakni. Ez a telek jüóval nagyobb mint bármelyik a környéken, furcsa módon éppen az "egyenlő elbánás" miatt is lenne tarthatatlan, ha erre csak a szomszédokkal megegyező méretű valami épülhetne.

(Részt vettem évekkel ezelőtt egy irodaház-projektben, ami egy olyan építési telken valósult meg, ami vagy 20 évig beépítetlen volt, és a lakók közparkként használták nagy örömmel. Nem az volt – mégis nagy felháborodást keltett, hogy a tulaj építeni akart. A lakók féltették a parkot, a közben kinőtt fákat. A menetközbeni beszélgetéseken sikerült tisztázni, hogy ez nem közterület, a beépítés viszont minden meglévő fát meghagyott – a ház pedig felépült. Itt is hasonlónak érzem a helyzetet: volt itt egy parkoló, ami miatt nyilván jobban besütött a nap – de ha ez építési telek, akkor oda ház fog épülni, a városban mindenhol máshol megszokott módon, a beépítési keretek szerint – oda tehát (pláne az önkormányzatok mai gazdasági helyzetében) közteret vagy valami hasonlót létrehozni igen macerás lenne.)  (ui:Kedves Kemtam, hogy Te mit érzel velem vagy az én helyzetemmel kapcsolatban, azt csak Te tudhatod. Én azt „érzem”, hogy tetszik nekem ez az épület, és érdekel róla az emberek véleménye (még ha néha kicsit nehéz is kiszedni többekből :-) ). Ezzel együtt nem nagyon értem a keressztüzet amibe került, hát ezért tűnődök itt félhangosan, próbálva a magam álláspontját is megfogalmazni. Ha kedved van, nyomozhatsz utánam, ha nagyon kell  a telefonomat is megadom (utca-házszám, bármi), de igaziból annak örülnék ha nem egymásról beszélgetnénk, nem egymást gyanúsítgatnánk (khm...), hanem próbálnánk érvekkel, értelmesen A HÁZRÓL csevegni, gazdagítva ezzel egymást. Ja, de hogy TÉNYLEG tiszta legyen: a szimpátián kívül NINCS semmi közöm se a házhoz, se a tervezőkhöz, és nem is ott, hanem a IX. kerületben lakom. :-) ).

@mB: a zöldhomlokzat szerkesztői címadás. ha ettől megnyugodnak a kedélyek, tehetünk egy space-t a zöld és a homlokzat közé.

@mB: Én továbbra is csak a beépítéshez szólnék hozzá



Ez a Margit körút érintett tömbje. Ha ez nem keretes, akkor semmi sem. Oké, az látható, hogy a mozi benyúlik az telekbelső felé, de nehogymár ezzel az teljesen különleges típusú épülettel védjük meg ezt a házat. Azt se nagyon értem, hogy jön ide a "fantasztikus Átrium mozi", ami nemhogy nem szomszéd tömb: másik kerület. Koncentráljunk inkább javaslom a Királyhágó térre, hátha azzal előrébb jutunk, csúsztatások helyett.

Nem tudom, mi a gond azzal amit leírtam, de a telek történetét tekintve három telekből indultunk, amiből mára egy lett. Ezt vagy megértjük közösen, vagy nehéz lesz továbblépni. Természetesen jelenleg egy telek, ezt senki nem vitatja, de a telek a környéken ebből adódóan teljesen szokatlan formájú, és mélységű. A szöveg szerint a ház azért nem épül a telekhatárig, mert tűzoltósági felvonulási útvonal. Ez nem gesztus, hanem kötelezettség. A szövegre egyébként sem hivatkoznék, mert az ilyen csúsztatásokkal él: " délnyugati oldalhatár mentén a szomszédok a megengedettnél közelebb épültek" Ez a mondat azt sugallja, hogy a harmincas évekbeli épületek a szabályszegők, miközben ez a megépültük után jóval később hozott szabályozás szerint az csak. Ezt én nem kérném számon.

Félreértesz, ha azt gondolod a be nem építés mellett érvelek. Ez egy (vagy több) építési telek, aminek nyilván városképi és minden egyéb szempontból az a normális állapota ha be van építve. A befektető nyilvánvalóan, és teljesen természetesen szeretne profitot maximalizálni. De ennek az eredménye lett száz-százhúsz évvel ez előtt az a túlépített pesti belváros amit oly előszeretettel ostoroznak a kiuzsorázott telkek miatt - amúgy teljesen jogosan - az építészek. Itt újratermeljük szépen a problémát?

Az önkormányzatnak pedig aki a szabályozást alkotja - bár tudom ez nagy elvárás - néha nem ártana saját szavazópolgáraira is gondolnia, amikor meghoz egy ilyen szabályozást, és belemegy a telekegyesítésbe, amit teljesen világosan a beruházó visz keresztül a jogalkotón. A gombhoz a kabátot...

Szerintem ez egy rossz terv. 

@BDzsH: Köszönöm a választ. 

"Koncentráljunk inkább javaslom a Királyhágó térre, hátha azzal előrébb jutunk, csúsztatások helyett." 

Oké – a „csúsztatást” kicsit azért erősnek tartom; nem biztos hogy az érveim mindig találnak, de tételezzük fel egymásról a jószándékot. ;-) 

"Nem tudom, mi a gond azzal amit leírtam, de a telek történetét tekintve három telekből indultunk, amiből mára egy lett. Ezt vagy megértjük közösen, vagy nehéz lesz továbblépni."  

Akkor könnyű lesz: ugyanezt mondtam jómagam is fentebb. 

"Természetesen jelenleg egy telek, ezt senki nem vitatja, de a telek a környéken ebből adódóan teljesen szokatlan formájú, és mélységű."  

A telek most ugyanolyan mélységű és kis túlzással (remélem nem „csúsztatással” ;-) ) hasonló méretű, mint két szomszédja a Királyhágó téren (azaz: 6-7, 8-9. és 10, ha nem tévedek). A térképeken látszik, hogy mindhárom jóval nagyobb mint bármi a környéken – nem csak a „mi” telkünk, de a három szomszédos (igen, a „miénk” az L-alakkal még nagyobb lett, ez igaz). Ebből az egyiken egy hatalmas historizáló bérház áll (a mienket messze meghaladó beépítési sűrűséggel), illetve a gránitburkolatos csoda (Kanadai nagykövetség?.. nem biztos), ami tűzfalat mutat „felénk”. Mindenesetre a telek két- és háromtelek korában sem volt azonos súlycsoport a tágabb környezetével, de ebben nincs egyedül: ilyen a két szomszédja is. 

"A szöveg szerint a ház azért nem épül a telekhatárig, mert tűzoltósági felvonulási útvonal. Ez nem gesztus, hanem kötelezettség."  

Nem felvonulási út hanem tűztávolság, de persze nem lényegi a különbség. A lényegi különbség hogy a telekhatár alatt sem megy ki a széléig – ez már viszont gesztus. 

"Félreértesz, ha azt gondolod a be nem építés mellett érvelek. Ez egy (vagy több) építési telek, aminek nyilván városképi és minden egyéb szempontból az a normális állapota ha be van építve. A befektető nyilvánvalóan, és teljesen természetesen szeretne profitot maximalizálni. De ennek az eredménye lett száz-százhúsz évvel ez előtt az a túlépített pesti belváros amit oly előszeretettel ostoroznak a kiuzsorázott telkek miatt - amúgy teljesen jogosan - az építészek. Itt újratermeljük szépen a problémát?" 

Értelek, és ÁLTALÁBAN abszolút egyet is értek – de azért konkrétan ezt a beépítést szerintem nem lehet összehasonlkítani sem a Bank Centerrel sem a századfordulós – tényleg embertelen – bérkaszárnyákkal. Sűrű ez a beépítés – de messze nem annyira sűrű. Ráadásul pont jól is „viselkedik”: takarja a (kanadai?...) tűzfalat, jól távol tartja magát a két sarki lakóháztól (amiknek mellesleg főleg lépcsőházai vannak errefelé, de nem ez a lényeg), és igazán nagy az az udvar, ami marad. Még azt is megkockáztatnám, hogy nyári-tavaszi időben talán nem is változik a benapozás, de ez csak az én (jóindulatú) tippem. Ami talán tényleg sötét, az az irodaház saját kis nyomoronc belső udvara, de ez tűzfalra néz, mást tehát nem árnyékol le.

Szabad szemmel elkövetett (jóindulatú) becslésem szerint az új udvar légtéraránya a legjobb a Németvölgyi - Királyhágó - Kis János - Böszörményi négyszögben (nem számítva persze a Hollósy Simon utcát, hisz az köztér) - persze lehet hoyg tévedek. De az biztos, hogy MESSZE nem a bérkaszárnyák szintjén vagyunk. 

"Szerintem ez egy rossz terv."  

Szerintem meg jó. :-) És minél többet nézem, annál inkább tetszik. Ami kritikus, az a bazi nagy parkoló, ami nyilván jó nagy gépkocsiforgalmat generál majd itt reggel és délután.

@mB: Játszod a naivát. Direkt kevered a körtét az almával, tizenöt-húsz évvel ezelőtt még létező állapotokra emlékezni képtelen vagy. Beszélgetni veled ezek után puszta időpocsékolás. A tervezőket meg csókoltatom, költsék gyógyszerre a honoráriumukat. És küldejenk majd belőle a naivkodó "tudatlankodóknak" is. A rendeletalkotó önkormányzat meg szarjon sünt!

Tudom, ezzel nem érek célt, de legalább tudatom, hogy a hülyék a másik oldalon vannak.

@mB: Hogy miért ócska PR? Nos azért, mert attól még nem lesz zöld egy épület, hogy felfuttatjuk az üvegfalát repkénnyel. Mint ahogy attól sem, hogy a tetetjét bevetjük gyeptéglával. Attól még az marad ami: üvegirodaház. Mitöbb nem is létezik az a fogalom, hogy zöldhomlokzat. Ez csak egy hamis mentségtoposz a klasszikus anyaghasználat elsinkófálására. A keretes beépítést ugyan ne nem én említettem, de nézzük csak meg, hol is lenne ennek a tömbnek a kerete! Szerintem a Királyhágó tér és a Németvölgyi út vonalában - egy "házfalnyi" mélységig. És semmiképp sem odabent az "udvarban" - keresztben.

@mB: A két háború között már azzal fékezte az építési szabályozás a telekuzsorát, hogy zártsorú beépítésben max. 14 m beépítési mélységet engedett meg. Így alakult ki az a keretes beépítés, amiről kemtam beszél. A beépítési mélység korlátozása a háború után is országos érvényű volt, egészen a szabad rablás dicsőséges korszakáig, de több város építési szabályzata még ma is alkalmazza.

A szóban forgó torzszülött beépítés pedig nemcsak azért torzszülött, mert a területen kialakult keretes beépítést rugja fel a profitmaximalizálás érdekében, hanem azért is mert két telket épít úgy be, mint ha egy telek volna.

A szabályozási terv azért bicskanyitogató, mert az építési szabályozás egyik nemzetközi gyakorlatban elfogadott alapelvét rugja fel: azonos helyzetben lévő ingatlanokat azonos építési jogok illetnek meg. Civilizált országban nincsenek  egy házsoron belül alacsonyabb rendű telektulajdonosok és mellettük privilegizált telekuzsorás "ingatlanfejlesztő" tulajdonosok.

@zapata: Köszönöm – bár őszintén szólva egyik hozzászólás sem válaszolt a kérdéseimre.

1.) a „zöldhomlokzat” – tényleg úgy érzem mintha ez valami misztikus köddé nőtte volna ki magát, mintha lenne egy „Zöldhomlokzati Hivatal”, ami dönt arról hogy az adott munkát elfogadja-e, vagy kamunak minősíti és visszazavarja a hátsó sorba, mondván hogy a megoldása „nem érvényes”. Mit jelent tehát a „zöldhomlokzat”? Mi az a kritáriumrendszer, aminek a fenti épület nem felel meg? (Nem költői kérdés, komollyan kérdezem.) Illetve: fenti változata miért fáj olyannyira többeteknek?

Amit én látok, az egy jellemzően üveghomlokzatos épület, ami elé bizonyos helyeken rácsos tartószerkezetre növényeket futtatnak, ami a) nyáron árnyékol, ezáltal kellemesebbé teszi a klímát, b) télen lehullajtja a levelét, így a nap melegét beengedi, szintén javítva a klímát. c) Emellett igen szép is – pláne az őszi színváltozások idején. Ez a napenergiahasznosítás passzív változata: szép is, jól is működik, olcsó is. És TÉNYLEG nem tudok arról, hogy puszta létével sértene bármilyen „jogvédett” elnevezést vagy akármi ilyesmit (miközben ismét megjegyezném, hogy CSAK a címben (ami a szerkesztőségtől is származhat) és a válaszolók felháborodásaiban olvasható a „zöldhomlokzat” kifejezés, a tervismertető nem „hivalkodik” ilyesmivel (már ha ez hivalkodás lenne).)

2.) A beépítés: nem nagyon ismerem a negyvenes évek egykori szabályozási rendjét, most viszont nyilván a mainak kell megfelelni, és ha rossz a szabályozás (rossz?...), azt nem biztos hogy ezen a házon kell elverni. A beépítés sűrűségét a felszíni és a térszín alatti beépítési százalék korlátozza, illetve a szintterületi mutató – ezeket a ház tudtommal betartja, sőt (mint a cikk kitér rá) ennél többet is tesz korábbi panaszok alapján.

A telek amúgy (a szöveg szerint) nem két, hanem egy telek, és nem tudom, hogy más szabályok vonatkoznának rá mint a környezetére. Az pedig nyilván nonszensz, hogy egy ekkora, ugyanakkor viszonylag ilyen kis utcai szakasszal bíró teleknek NE legyen udvari szárnya. Vagy ti hogy képzelnétek ennek a teleknek az ideális beépítését? 

@mB: A beépítés részére reagálnék.

Számunkra nem az a kérdés, hogy a ház betartja e a szabályozási tervet vagy sem, hanem az, hogy ez a ház egy rossz szabályozási terv alapján fog megépülni. Az biztos, hogy ma a jelenlegi szabályozásnak kell megfeleni, de az egész környék felépültekor érvényben levő szabályozás felhozása egyáltalán nem irreleváns, pláne összehasonlítva a maival, melynek az a tanulsága, hogy 70 évvel ezelőtt okosabbak voltunk. 

És igazán nem akarok demagóg, és sejtető lenni, de láttunk már olyat, hogy a gombhoz varrták a kabátot... tudjuk jól, hogy a befektetőnek sokmindent lehet.

A telek pedig amúgy nem két, hanem EREDETILEG három telek, a Királyhágó tér 6 (hrsz: 8265) és 7 (hrsz:8266), valamint a Németvölgyi út 26 (hrsz: 8263). Jelenleg ez utóbbi helyrajzi számát viseli az egész telek, de ebből nyomon követhető, hogy három telek egyesítéséből jött létre a jelenlegi L-alak.

Az pedig egyáltalán nem nonszensz, hogy ne legyen udvari szárny. Persze a befektető szemszögéből az, hiszen ő teljesen jogosan abban érdekelt, hogy minél több négyzetmétert alakíthasson ki a telken belül. De én, engedd meg hogy ne a befektető érdekeit tartsam szem előtt, és ne lelkesedjek ezért a kiuzsorázott beépítésért, hanem a környező lakosok életfeltételeit féltsem. Ez a beruházás ugyanis legalább a Királyhágó tér 5, Németvölgyi út 24 valamint a Hollósy Simon utca 11; 13; 15 lakásainak felét érinti közvetlenül, és a kelleténél negatívabb módon. Persze, lehet mondani, hogy az eddigi murvás parkolónál nem jobb e egy gondozott irodaépület, de azt hiszem a murvás parkoló és a 7 szintes belső szárny között azért van, vagy lehetne átmenet is, és a murvás parkoló nem takarja el a napot például.

Az ideális beépítés az lenne, ha követné a szomszédok beépítési mélységét, és az EGYESÍTETT telek belső részein gondozott parkot, vagy egy max fele olyan magas, tetőteraszos szárnyat alakítanának ki.

Remélem kielégítő a válaszom

BDzsHvaroskepp.blog.hu

@csipoficam: tűzvédelmileg csak akkor, ha a 300 ezer, vagy 30 ezer köbméterből kivonjuk az okszigént, teccik érteni? 

@mB: Bocsánat a terv nagyon JÓ. És magam is szurkolok hogy megéépüljön. Csak a vegetációt jellemeztem. De épüljön meg. !!!

@mB: ha egy házat úgy vezetnek fel, ha az a hívószava, hogy zöldhomlokzat, akkor az ott egy lényeges elem. A ház jó, akárcsak a beépítése, ahogy azt írtam is, nekem csak a ZÖLD homlokzat megnevezés szúrja a szememet. Az ugyanis nem egyenlő pár kirakott virágládával. Ezt a részét mellesleg a kormányzati negyed kapcsán is nagy-nagy homály fedte, igazából nem lehetett tudni, pontosan miképpen képzelték el? A zöldtetőnek és a zöldhomlokzatnak az épület hőháztartásában szerepet szánnak. Itt nincs semmi szerepe.

A látványtervek sok mindent elbírnak, ha a zöldet leszednénk a fotókról egy sima üvegfalas irodaházat kapnánk, ami lényegesen kevesebb figyelmet generálna.

@epiteszikon: A szövegnek CSAK  a címében szerepel a zöldhomlokzat (így egybeírva – és elképzelhető hogy ez a szerkesztők címadása), máshol idézőjelben vagy külön írva szerepel, innentől pedig ez csupán annyit jelent, hogy zöld, még akár azt is jelentheti hogy valaki zöldre festette, mondjuk. Amire ki akarok lyukadni, hogy nekem fogalmam sincs hogy létezik-e a „zöldhomlokzat” mint szakszó, és hogy az mit is jelent (az általad hivatkozott oldal is „függőleges kertről” beszél).

Jelentsen amúgy a fenti fogalom bármit, jelen épület annyit mond magáról, hgy a homlokzata zöld, és ennek eleget is tesz. Ráadásul szépen teszi.

"A zöldtetőnek és a zöldhomlokzatnak az épület hőháztartásában szerepet szánnak. Itt nincs semmi szerepe."

Már hogyne lenne: árnyékol. Nagyon egyszerűen, esztétikusan és olcsón. 

"ha a zöldet leszednénk a fotókról egy sima üvegfalas irodaházat kapnánk, ami lényegesen kevesebb figyelmet generálna." 

Igen, és ha az Empire State Buildingről leszednénk pár szintet akkor alacsonyabb lenne, ha a Balatonból kivennénk a vizet, akkor meg nem lenne tó. De szerencsére az Empire State Building magas, a Balatonban van víz – ezen a házon meg növény, és nem tudok róla hogy bárki le akarná szedni. Szerintem ez jó.

Amúgy tényleg nem értem a kritikád lényegét: NE legyen rajta zöld? MÁSHOL kéne lennie? Máshogyan? Nevezze magát máshogyan? Vagy mi a probléma?... 

@Gyulai István: Megboldogult Önkormányzati Negyed majd minden pályázata zöld színben pompázott. De ez a futónövény koncepció kicsit nem életszerű.

 Ekkora felületen......sok görcsölés, és egy bokor a paerkban "zöldhomlokzatgyilkos".