Zöldtetőt csak pontosan, szépen: elengedhetetlen a szakértelem
A zöldtetők telepítése egyértelmű választ tud adni a globális klímaváltozás nagyvárosi hatásainak enyhítésére. A megfelelő telepítéshez azonban – a vonatkozó hazai szabályozások hiányában – kihagyhatatlan a szakértők bevonása. Dezsényi Péter a zöldtetők tulajdonságairól és a legfontosabb telepítési szempontokról beszélt. Bán Dávid írása.
A zöldtető fogalma még mindig alapvetően az újdonság erejével hat a legtöbb laikus számára Magyarországon. Ha hallottunk is róla, nehezen azonosítjuk be, hogy valójában miről van szó, pedig hazánkban már bő három évtizede telepítenek zöldtetőket, amelyek összterülete nagyjából a 2 millió nm körül mozog. A modern zöldtetők alapjait Svájcban és Németországban fektették le a 20. század második felében, utóbbiban ma már bő 100 millió négyzetméternyi ilyen megoldással találkozunk. Dezsényi Péter, a Deep Forest Kft. ügyvezetője, a Zöldtetők és Zöldfelületek Országos Szövetségének (ZÉOSZ) elnöke elmondta, a zöldtetők egyre jelentősebb részt vállalnak a nagyvárosok zöld infrastruktúrájában: a rekreáció, a levegőtisztítás, a mérgező anyagok megkötése, az oxigéntermelés, a párásítás, a zajcsillapítás terén. Összességében növelik az ingatlan értékét. Ezeken túl a zöldtetők egyéb különleges funkciókkal is bírnak: jelentős szerepet vállalnak a csapadékvíz kezelésében – ez világszerte elsődleges szempontként motiválja a városokat, államokat a megoldás támogatásában –, és az épületek energiaháztartására is jótékony hatást gyakorolnak. Ugyanakkor védik, illetve a fekete tetővel szemben több mint kétszeresére növelik a vízszigetelés élettartamát. Azokban a városokban, ahol már komolyabb rendszert alkotnak a zöldtetők, egyre fontosabb elemét képezik a területen átvonuló ökológiai folyosóknak. Mivel a tetőket a parkokkal ellentétben nem zavarják a használók, így a madarak, virágok számára zavartalan élőhelyet biztosítanak, de támogatják az amúgy egyre veszélyeztetettebb beporzási folyamatokat is.
"A zöldtető-építés alapvetően az építészet és a kertépítészet integrált területe, ezért szoros együttműködést kíván a különböző területek szakembereitől. A közhiedelemmel ellentétben a zöldtető telepítése, noha komplex műszaki feladat, nem annyira bonyolult, csak megfelelő szakértelmet igényel. A tervezés és a kivitelezés közben elkövetett, a későbbiekben általában bonyolultan és súlyos többletköltséggel javítható hibák jóformán teljes mértékben elkerülhetőek, ha megfelelően képzett szakemberek, tervezők, kivitelezők és üzemeltetők vesznek részt a feladatokban, akik jó minőségű műszaki elemeket használnak. Képletesen szólva, a zöldtető lelke a termőközeg, a szíve a vízmenedzsment. A legsúlyosabb és legnagyobb anyagi kárral járó hibákat ezeken a területeken lehet elkövetni. " - emelte ki Dezsényi Péter
A tervezés során a vízre és a védelemre kell fektetnünk a legnagyobb hangsúlyt. A védelem vonatkozik a meglévő szerkezetre, a vízszigetelésre és a gyökerekre, hogy a zöldtető ezeket semmiképp ne károsítsa. A víznek speciális szerepe van, hiszen a szokásos tetőkkel ellenétben, ahol a cél a víz elvezetése, itt a vizet meg is kell tartani. A víz lefolyása így lényegesen lelassítható, amire az éghajlatváltozás miatt Magyarországon is egyre többször van szükség: özönvízszerű zivatarok esetén komoly tehermentesítést jelenthetnek a hirtelen túlterhelődő csatornarendszernek. Egy jól kivitelezett extenzív zöldtető például egy 100 mm-es csapadékesemény akár 80-90, de nagyobb termőközeg esetén akár 100 százalékát is elvezeti vagy lelassítja, s ezzel nemcsak a városi csatornahálózatot, hanem az adott épület gépészetét is jelentősen kímélni tudja.
A védelem része az épület hőszigetelésére gyakorolt pozitív hatás is. A zöldtetők télen a termőközeg vastagságával válthatnak ki néhány centi hőszigetelő réteget, de ennél sokkal jelentősebb eredményeket lehet elérni nyáron. A hűtőhatásért a termőközeg tömege felel, valamint az ültetett növényzet kipárolgása, amivel nemcsak az épület belsejéből, hanem a környezetéből is hőt von el – nem véletlen, hogy a városokban létfontosságú a hatalmas lombozatú fák jelenléte. Egy vékonyabb extenzív zöldtető évente több, mint 4 kW/h energiamegtakarítást jelenthet.
Magyarországon első lépésben az ilyen irányú szemléletmód hiányával kell megküzdeni. Azzal, hogy az állam, a városok, a beruházók és a tervezők a zöldtetőre egyelőre csak gazdasági lehetőségként, egyfajta kiskapuként tekintenek, s kevésbé ismerik fel annak ökológiai, a klímára gyakorolt pozitív hatásait. Ez az alapvető hiány azután továbbgyűrűzik a rosszul kialakított szabályozásba, majd azon keresztül a nem megfelelő kivitelezésbe. A szakértők az első és leglényegesebb hibaforrásként a nem megfelelő termőközeg használatát említik: ha a tetőt nem a speciális, ide való, hanem hagyományos, vagy még rosszabb esetben agyagos, kötött termőfölddel építik meg. A tetőkre szánt keverékeknek a hosszú távú levegősséget, vízmenedzsmentet és fizikai stabilitást biztosító megfelelő pórustérfogattal, szemcseeloszlással kell rendelkeznie. Amennyiben hagyományos termőfölddel töltik fel a tetőt, akkor a beültetett növények azt hamar megsínylik, és kipusztulnak. Ráadásul a finom agyagos frakció keresztülmegy minden szűrő és záró rétegen, eltömíti azokat, majd ezek aljában lerakódik. Elzárja a vízszivárgó réteget, sok esetben magát a vízlefolyást is, de okozhat páraproblémákat is, amitől nedvesedhet alatta az épületszerkezet. Ilyenkor a vízszigetelő rétegig mindent ki kell termelni és újratelepíteni, amely csere a már kész épületen zajlik, így lényegesen problematikusabb és költségesebb, mint ha eleve az építéskor megfelelően telepítették volna a zöldtetőt. Rendszeresen – bár ritkábban – visszatérő problémaforrás, ha nem építenek a termőközeg és a vízszigetelés közé szivárgó réteget.
A zöldtetőknél a statikai tervezés nem igényel lényegesen más eljárást a hagyományos tetőkhöz képest, a statikusok általában jó partnernek bizonyulnak. Hiba a kivitelezés során keletkezhet, mivel a zöldtető telepítésének logisztikája körültekintést igényel. Nagy mennyiségű anyagot kell felvinni a tetőre, majd azt teríteni, munkagépek is mozognak a területen, így nagyobb a pontszerű terhelés esélye. A kivitelezés során ezért fontos az állandó statikusi felügyelet, de ugyanúgy figyelni kell az emberi mulasztásokra is, mert egy-egy aprónak tűnő, idejében észre nem vett és ki nem javított hiba hosszú távon végzetes lehet. Emellett fontos az üzemeltetés során a biztonság. Sokan úgy gondolják, hogy egy extenzív zöldtetőre, amely nem igényel karbantartást, fölösleges biztonsági rendszereket telepíteni. Magyarországon azonban kötelező a tetők mellé a leesésgátló telepítése, amely viszont a kivitelezés során, még akár közterületen levő zöldtetők esetében is, számos esetben elmarad.
Mivel a zöldtető élő közeg, így minden telepítésnél számolni kell a megtelepedési időszakkal. Bármilyen növénytípusról legyen szó, egy fiatal csemete kerül fel a tetőre, amelynek meg kell hódítania a területét, ehhez pedig türelemre és támogatásra van szüksége. Ez általában pár éves időszakot igényel, amit a hazai klimatikus körülmények között öntözéssel és gyomvédelemmel is meg kell támogatni, ezért a zöldtetőkre mindenképpen szükséges vízkiállást vagy öntözőrendszert építeni.
A gondot leginkább a szabályozás és a megfelelően képzett szakemberek hiánya, valamint a hozzá nem értő műszaki ellenőrök jelentik, így a befektetők is könnyebben hajlanak az olcsóbbnak tűnő, ám hosszú távon rossz megoldásokra. Léteznek ugyan hazai irányelvek, illetve magyar fordításban elérhetőek a német irányelvek is, de ez nem pótolja a célirányos képzést, a zöldfelületi szabályozást és a szabványt, amelyek jelenleg hiányoznak hazánkban. Ezen a téren jelentős a lemaradás Európához, sőt még a régióhoz képest is.
Mindebből következik, hogy a jövő kihívása leginkább az ismeretátadásban és a zöldtetők tulajdonságait jobban figyelembe vevő szabályozások megalkotásában van. A ZÉOSZ mint szakmai szövetség ez ügyben már egy ideje puhatolózó tárgyalásokat folytat a különböző érintettekkel. A Fővárosi Csatornázási Művek például nyitottan áll a kérdéshez, mert nekik jelenleg nincs olyan megoldásuk, amellyel az özönvízszerű esők elvezetését kezelni tudnák. Jelenleg a rossz szabályozások mellett az építészek azzal is hatást tudnak gyakorolni a beruházókra, hogy a zöldtető az ingatlan értékét növeli. A nyitottság megvan, szakmai segítséget pedig szívesen nyújt közel két évtizedes tapasztalatával a szövetség. Reméljük, lassan elindul a szemléletváltás folyamata is.
Bán Dávid