Rakpart másképp – A prágai folyópart revitalizációja
Prágában megvalósult az, amire mi is évek óta vágyunk: a kulturális élet helye lett a rakpart. De miért is olyan vonzó a lehetőség? A vízfelület megnyitja a horizontot a sűrű városszövetben. Nyugodt, mégis mozgalmas látványa, pozitív mikroklimatikus hatása testet-lelket felüdítő élmény. Ennek az élménynek a keretrendszerét hozták most létre döntéshozók és építészek a Moldva-menti városban.
Prága mindig egy kicsit Budapestet juttatja eszembe: a Kisoldal Buda, az Óváros a pesti oldal, és ott a csodálatos Moldva, amit át- meg átszelnek a hidak. Akárcsak az otthonom, leszámítva, hogy míg Prágában könnyedén leérek a folyópartra, addig Budapesten ez már közel sem ennyire egyszerű. A főváros és a Duna közvetlen kapcsolata sokszor közelebb áll egy utópisztikus elképzeléshez, mint a valósághoz, holott számos tervpályázat, diplomamunka és civil kezdeményezés is mutatja: a fővárosiaknak igénye van rá, hogy közel kerüljenek a folyóhoz. Mégis, ha a pesti vagy budai alsó rakpartra gondolunk, hatalmas elválasztóvonal húzódik ember és folyó között: itthon a rakpart nagy része az autósoké. Persze vannak megvalósult jó példák, a Margit híd és az Árpád híd között gyalogossétány és kerékpárút húzódik játszótérrel, zöldfelülettel, padokkal. Ez már önmagában jó irány, élvezetes végigsétálni ezen az úton, és örömteli lenne, ha nem szakadna meg, amint elérjük a főváros egyik ikonikus épületét: az Országházat. A rakpart egy zseniális, rengeteg potenciállal rendelkező köztér, mégis alulhasznosított. Gondoljuk csak el, micsoda élet lehetne a vízpart mentén! A kávézók, teraszok, kisebb koncerthelyszínek vagy galériák minden bizonnyal a főváros egyik kedvenc kulturális tengelyévé tehetnék.
Világszerte látunk egyszerű és jó példákat a város és a folyó közvetlen kapcsolatának megteremtésére, elég csak Varsóra vagy Ljubljanára gondolnunk, ahol nemcsak a gyalogos sétány emeli az értéket, hanem éttermek, kávézók és galériák felelnek az intenzív kulturális életért. Ebbe a sorba illeszkedik Prága is. A város alsó rakpartjának támfalában, az egykori jégraktárakban alakítottak ki kávézókat, üzleteket, nyilvános WC-ket. A Rašín, Hořejší és Dvořák partszakaszokról 2011-ben tiltották ki az autóforgalmat, helyét fokozatosan kávézók, sörözők, termelői piac, kulturális programok és gyalogosok vették át. A rakpart revitalizációjával ezek a kezdeményezések kapnak most végleges helyet.
A partot a helyiek és a turisták eddig is használták, viszont a petrjanda/brainwork csapata által megvalósított revitalizáció egységes keretet ad a folyóparton megjelenő üzleteknek. Így a fejlesztésnek köszönhetően nemcsak közelebb kerülhetnek az emberek a folyóhoz, de komfortosabb és esztétikailag is minőségibb tér fogadja őket. Az építészeti revitalizáció részeként egy külön módszert fejlesztettek ki a tervezők, így rajtuk kívül egy menedzser és egy kurátor felelt a projekt megvalósulásáért. Erre azért is volt szükség, hogy olyan helyet hozzanak létre, amely egyszerre felel meg a városlakók és turisták igényeinek, ugyanakkor minőségében is illeszkedik a rakpartot körülvevő építészeti értékekhez.
Az építészeti design moduláris sokféleségen alapul. A tereket részletgazdag alapelemekként fogták fel, melyek magában foglalják az összes működési lehetőséget és technológiai igényt, valamint a bárt, ami a tér tetszőleges pontjára mozdítható, így a bérlők saját igényükre szabhatják az üzlethelyiségeket.
A projekt egyik legnagyobb értéke, hogy odaenged minket a vízhez, ami így a város szerves része lehet, de nem titkoljuk, hogy az üzletek hatalmas üvegablakai, melyek középtengelyükön kifordulnak, lenyűgözők, ahogy a nyersbeton falak, az acél borítások és a tükröződő felületek is zseniális megoldások. A meglévő portálok íveit kőlépcsők követik, a tervezők e mögé rejtették a légkondit és az árvíz szabályozó elemeket.
Prága alsó rakpartjának revitalizációja egyelőre csak egy kisebb beavatkozás, mégis hatalmas érték. Egy ilyen fejlesztés egészen új szemszögből láttatja a város és a folyó, a város és az ember, a folyó és az ember kapcsolatát. Egy új városhasználat felfedezésének örömét adja, és eddig kihasználatlan lehetőségeket tár elénk. Ilyen adottságai Budapestnek is vannak, és a jó hír, hogy az úton már elindultunk.
Fürdős Zsanett
18:35
Látszólag kézenfekvő összehasonlítani a prágai Vltavát, más néven Moldvát, a budapesti Dunával, különösen azért, mert az ottani jobb part, a dombos prágai Malá Straná hasonlóan viszonyul a másik, a partközelben sík folyóparthoz, mint Buda Pesthez. A hasonlóságoknak ezzel azonban vége is, mert a Duna nagyságrenddel nagyobb, mint a Moldva: utóbbi vízhozama kb. huszada a budapesti Dunáénak, szélessége pedig ugyancsak a töredéke. A Vltava Prágánál nem hajózható, ezért a Duna esetében oly fontos kikötői és forgalmi funkciók ott kiesnek. Mindez persze nem mentség arra, hogy Budapest és a Duna kapcsolata korántsem emberközeli, sőt: az elmúlt évek pályázatai - pl. a RAK-PARK - és egyéb tervei dacára egy jottányit sem javult, inkább tovább romlott. Különösen fájdalmas, hogy semmi nem valósult meg és nem is látszik megvalósulni a „Budapest Duna-menti területeinek fejlesztési tanulmányterve” című, néhány éve készült, színvonalas anyag ajánlásaiból. Figyelmükbe ajánlom továbbá a „Budapesti Duna partok karaktervizsgálata” című, 2014-es tanulmányt, amely ugyancsak azt bizonyítja, hogy a Duna Budapest egyik legfőbb rendező tényezője.